Guanin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guanin
IUPAC név 2-Amino-1H-purin-6(9H)-one
Alternatív név 2-amino-6-oxo-purin
Összegképlet C5H5N5O
Moláris tömeg 151,13 g/mol
Olvadáspont 360 °C
CAS-szám 73-40-5
SMILES NC(NC1=O)=NC2=C1N=CN2
A guanin kémiai szerkezete A guanin háromdimenziós modellje

A guanin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely purinszármazék és citozinnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. A guanin tautomer szerkezetű. A guanin nukleozid neve guanozin.

A guanin fehér színű, kristályos vegyület, amely előfordul bizonyos halak pikkelyeiben, a tengeri madarak guanójában vagy emlősmájban, hasnyálmirigyben. A vegyület neve a guanóból ered, mert először a perui guanóból sikerült kivonni (1844-ben).

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A guanin amfoter vegyület, hevítés hatására elszenesedik anélkül, hogy megolvadna. Vízben csak kismértékben oldódik. Amfoter tulajdonsága miatt a savak és a lúgok a víznél jobban oldják, ekkor sók képződnek. Röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint guanin aminocsoportot tartalmaz, de hidroxilcsoportot nem. Tehát nem laktim, hanem laktám szerkezetű.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]