Ribóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ribóz
DL-Ribose.svg
IUPAC-név (3R,4S,5R)-5-(Hidroximetil-)tetrahidrofurán-2,3,4-triol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 50-69-1
PubChem 5779
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H10O5
Moláris tömeg 150,13 g/mol
Megjelenés Fehér színű, szilárd
Sűrűség 0,8 g/cm³[1]
Olvadáspont kb. 90-95 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Jól oldódik
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok Nincs R-mondat[1]
S mondatok Nincs S-mondat[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A ribóz (az élő szervezetekben D-ribóz formájában található meg) egy monoszacharid, pontosabban egy aldopentóz (öt szénatomos, aldehidcsoportot tartalmazó szénhidrát). Jelentőségét az adja, hogy részt vesz az RNS felépítésében, illetve más biokémiai szempontból fontos molekulában (pl. az ATP-ben) is megtalálható. A ribóz emiatt minden élő szervezetben előfordul.

A ribózhoz hasonló szénhidrát a dezoxiribóz (vagy pontosabban 2-dezoxi-D-ribóz), a DNS építőköve. Ez a ribóztól abban különbözik, hogy a 2-es szénatomjához nem kapcsolódik hidroxilcsoport.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ribóz öttagú gyűrűs alakja

A ribóz szobahőmérsékleten fehér színű, kristályos vegyület. Öttagú gyűrűvé (úgynevezett laktolgyűrűvé) záródhat, az öttagú gyűrűs alak neve ribofuranóz. Az egyensúlyi vizes oldata azonban jelentős mennyiségben tartalmaz nyílt láncú ribózt is.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ribóz az RNS cukorkomponense. Az RNS-molekulában a purin- és a pirimidinbázisok a ribózhoz N-glikozidos kötéssel kapcsolódnak. A ribóz ezen kívül foszforsav-diészter kötéseket is kialakít. A ribóz az RNS-ből ki is nyerhető enzimes hidrolízissel. A ribóz koenzimekben (például NAD+) és vitaminokban (például B2 vitamin: riboflavin) is megtalálható.

Előállítása, felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D-ribóz szintetikusan például D-arabinózból állítható elő. Felhasználják a B2 vitamin előállításához.

A ribózt a testépítők újabban táplálékkiegészítőként használják, mivel növelheti az ATP szintézisét és kreatin kúra idején növeli a szervezet által felvett kreatin mennyiségét

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e A ribóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 28. (JavaScript szükséges) (németül)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
  • Bot György: A szerves kémia alapjai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]