Ribóz
| Ribóz | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | (3R,4S,5R)-5-(Hidroximetil-)tetrahidrofurán-2,3,4-triol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [50-69-1] |
| PubChem | 5779 |
| SMILES | C([C@@H]1[C@H]([C@H](C(O1)O)O)O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H10O5 |
| Moláris tömeg | 150,13 g/mol |
| Megjelenés | Fehér színű, szilárd |
| Sűrűség | 0,8 g/cm³[1] |
| Olvadáspont |
kb. 90-95 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Jól oldódik |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | Nincs R-mondat[1] |
| S mondatok | Nincs S-mondat[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A ribóz (az élő szervezetekben D-ribóz formájában található meg) egy monoszacharid, pontosabban egy aldopentóz (öt szénatomos, aldehidcsoportot tartalmazó szénhidrát). Jelentőségét az adja, hogy részt vesz az RNS felépítésében, illetve más biokémiai szempontból fontos molekulában (pl. az ATP-ben) is megtalálható. A ribóz emiatt minden élő szervezetben előfordul.
A ribózhoz hasonló szénhidrát a dezoxiribóz (vagy pontosabban 2-dezoxi-D-ribóz), a DNS építőköve. Ez a ribóztól abban különbözik, hogy a 2-es szénatomjához nem kapcsolódik hidroxilcsoport.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
A ribóz szobahőmérsékleten fehér színű, kristályos vegyület. Öttagú gyűrűvé (úgynevezett laktolgyűrűvé) záródhat, az öttagú gyűrűs alak neve ribofuranóz. Az egyensúlyi vizes oldata azonban jelentős mennyiségben tartalmaz nyílt láncú ribózt is.
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A ribóz az RNS cukorkomponense. Az RNS-molekulában a purin- és a pirimidinbázisok a ribózhoz N-glikozidos kötéssel kapcsolódnak. A ribóz ezen kívül foszforsav-diészter kötéseket is kialakít. A ribóz az RNS-ből ki is nyerhető enzimes hidrolízissel. A ribóz koenzimekben (például NAD+) és vitaminokban (például B2 vitamin: riboflavin) is megtalálható.
Előállítása, felhasználása [szerkesztés]
A D-ribóz szintetikusan például D-arabinózból állítható elő. Felhasználják a B2 vitamin előállításához.
A ribózt a testépítők újabban táplálékkiegészítőként használják, mivel növelheti az ATP szintézisét és kreatin kúra idején növeli a szervezet által felvett kreatin mennyiségét
Forrás [szerkesztés]
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
- Bot György: A szerves kémia alapjai
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
