Philip Roth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Philip Roth
Phillip Roth - 1973.jpg
Született
1933. március 19. (81 éves)
Születési neve Philip Milton Roth
Házastársa Claire Bloom
Foglalkozása író
szerző
regényíró
Iskolái Chicagói Egyetem

Philip Roth az IMDb-n
Philip Roth

Philip Roth (Newark, New Jersey, 1933. március 19. – ) amerikai író. Legismertebb művei az 1959-es Isten veled, Columbus, az 1969-ben megjelent A Portnoy-kór és az 1990-es évek végén írott „amerikai trilógiája”, amelynek első kötetével, az Amerikai pasztorállal (1997) Pulitzer-díjat is nyert.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roth Weequahicben, Newark egyik kerületében nőtt föl. Nagyszülei Galíciából kivándorolt zsidók voltak, szülei már az Egyesült Államokban születtek, Roth a második gyerekük volt. 1950-ben érettségizett a Weequahic Középiskolában. Egyetemi tanulmányait a Bucknell Egyetemen kezdte meg, majd a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol angol irodalomból szerzett MA fokozatú diplomát (1955). Ezek után kreatív írást tanított az Iowai Egyetemen és a Princeton Egyetemen. Később a Pennsylvaniai Egyetemen oktatott összehasonlító irodalmat 1992-es nyugdíjba vonulásáig.

Chicagói évei során ismerte meg Saul Bellow amerikai írót és első feleségét, Margaret Martinsont is. Noha 1963-tól már nem éltek együtt (házasságuk hivatalosan csak Martinson 1968-as, autóbalesetben bekövetkezett halálával ért véget), tönkrement házasságuk erősen rányomta a bélyegét Roth életművére. Martinson alakja elsősorban Roth számos regényének női alakjaiban érhető tetten, például Maureen Tarnopol alakjában a My Life As a Man vagy Mary Jeen Reed („Maki”) alakjában A Portnoy-kór („Portnoy's Complaint”) című műben.

Egyetemi tanulmányai elvégzése után két évet az amerikai hadsereg kötelékeiben szolgált. Első könyvének 1959-es megjelenése előtt rövidprózát és bírálatokat közölt különböző folyóiratokban, a The New Republicba filmkritikákat is írt. Első könyve, az Isten veled, Columbus („Goodbye, Columbus”) című elbeszéléskötete 1960-ban elnyerte a tekintélyes Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Ezt követően alkotta meg két terjedelmes regényét, Letting Go és Pedig milyen jó kislány volt („When She Was Good”) címmel. Széles körű szakmai- és közönségsikert azonban csak harmadik könyve, A Portnoy-kór 1969-es megjelenése után ért el.

Az 1970-es évek során Roth különböző műfajokkal kísérletezett, a politikai szatírától kezdve – mint amilyen A mi bandánk („Our Gang”) című pamfletje – a kafkai fikcióig (The Breast). Az évtized végére mindazonáltal megalkotta írói alteregója, Nathan Zuckerman alakját. 1979 és 1986 között keletkezett regényeinek – amelyet Zuckerman Bound-tetralógiának is neveznek –, majd később az „amerikai trilógiának” is, Zuckerman a főszereplője vagy a narrátora lett.

Műveinek egyes szakértői Roth írói aranykorát a Shylock-hadművelet („Operation Shylock”) című regényének megjelenésétől (1993) számítják. Roth a Sabbath színháza („Sabbath's Theater”) című regényében az öregedő és kegyvesztetté vált egykori színházi ember, Mickey Sabbath személyében eddigi legkéjsóvárabb szereplőjét alkotta meg. Az „amerikai trilógia” (vagy más néven „második Zuckerman-trilógia”) első részében, az Amerikai pasztorál („American Pastoral”) című regényének főhőse, Swede Levov ezzel tökéletes ellentétben egy erényes newarki sztársportoló, akinek élete akkor torkollik tragédiába, amikor kamaszlánya az 1960-as években terroristává válik. A trilógia második kötete, a Kommunistához mentem feleségül („I Married a Communist”) a mccarthyzmus idején játszódik, a harmadik kötet, A szégyenfolt („The Human Stain”) pedig az 1990-es évek Amerikájának kisebbségpolitikáját veszi górcső alá. A haldokló állat („The Dying Animal”) egy rövid regény a szerelemről és a halálról, amelyben visszatér Roth hetvenes évekbeli regényeinek főhőse, David Kepesh.

2004 elején az amerikai Philip Roth Társaság (Philip Roth Society) bejelentette a Philip Roth Studies című folyóirat megalakítását; az első számuk 2005 tavaszán jelent meg. Az évente megjelenő Studies in American Jewish Literature (Tanulmányok az amerikai zsidó irodalomról) című antológia 2004-es kiadását teljes egészében Roth legutóbbi műveinek szentelte.

Roth magánéletének eseményei időnként a média kereszttüzébe kerülnek. Álvallomásos regénye, A Shylock-hadművelet alapján sokan arra következtettek, hogy Roth az 1980-as évek végén idegösszeomlást szenvedett. 1990-ben feleségül vette Claire Bloom angol színésznőt, akivel már hosszú ideje együtt élt. Miután 1994-ben elváltak, Bloom 1996-ban megjelentette emlékiratait Leaving a Doll's House („A babaház elhagyása”) címmel, amely részletesen beszámolt kettejük házasságáról, nem mindig kedvező fényben tüntetve fel Rothot.

Akárki („Everyman”) című regénye, amelyben a betegségről, a vágyakozásról és a halálról elmélkedik, 2006 májusában jelent meg.

Legújabb, Szellem el („Exit Ghost”) című regénye, amelynek elbeszélője újra Nathan Zuckerman, 2007 októberében jelent meg. A könyv kiadójának elmondása szerint ez az utolsó olyan regény, amelyben Zuckerman szerepel.[1]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Philip Roth vitathatatlanul napjaink egyik legünnepeltebb amerikai írója. Két műve is elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), és további kettő bekerült a díj döntőjébe. Ezen kívül – az amerikai irodalomban egyedüliként – háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában (A Shylock-hadművelet, A szégyenfolt és az Everyman című regényeiért), 1997-es regénye, az Amerikai pasztorál pedig elnyerte a Pulitzer-díjat. A szégyenfolt 2001-ben az év legjobb könyvének járó angol W. H. Smith Irodalmi Díjat (WH Smith Literary Award) is megkapta. 2002-ben az Amerikai Könyv Alapítvány (National Book Foundation) kitüntetésével jutalmazták az amerikai irodalom területén nyújtott kiváló munkásságáért. Harold Bloom irodalomkritikus – Thomas Pynchon, Don DeLillo és Cormac McCarthy mellett – az egyik legnagyobb élő amerikai írónak nevezte. Összeesküvés Amerika ellen („The Plot Against America”) című regénye – amelyben azt képzeli el, mi történt volna, ha az Egyesült Államokban a második világháború kitörése előtt véletlenül egy nácibarát elnök került volna hatalomra – az alternatív történelemírásért járó Sidewise-díjban (Sidewise Award for Alternate History)[2] részesült, valamint elnyerte az Amerikai Történészek Társaságának (Society of American Historians') kitüntetését, csakúgy, mint – immár másodjára – az angol W. H. Smith-díjat. Szülővárosa elismeréseként 2005 októberében Sharpe James akkori newarki polgármester leleplezte Philip Roth utcanévtábláját a Summit és a Keer sugárút sarkán, ahol Roth gyerekkora nagy részét leélte – és amelyet az Összeesküvés Amerika ellen című könyvében is megörökített –, Roth gyerekkori házának falán pedig emléktáblát helyeztek el. 2006 májusában megkapta a PEN Club Nabokov-díját.[3] 2007 áprilisában a PEN Club idén alapított[4] Saul Bellow-díjával tüntették ki.[5]

2006. május 21-én a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket "több száz elismert író, kritikus, szerkesztő és más irodalmár az elmúlt huszonöt év legeslegjobb amerikai irodalmi művének tartott". A 22 megnevezett könyvből hat Philip Roth munkája volt: az Amerikai pasztorál, Az ellenélet („The Counterlife”), A Shylock-hadművelet, a Sabbath színháza, A szégyenfolt és az Összeesküvés Amerika ellen. A. O. Scott tanulmánya, amelyet a lap a közzétett lista mellett jelentetett meg, leszögezi, hogy ha „nekünk kellett volna válaszolnunk arra a kérdésre, hogy ki az elmúlt huszonöt év legjobb amerikai prózaírója, Philip Roth nyert volna”.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1959 Goodbye, Columbus (magyarul: „Isten veled, Columbus” – a címadó kisregény rövidített változata a Nagyvilág folyóirat 1970. márciusi számában)
  • 1962 Letting Go
  • 1967 When She Was Good (magyarul: „Pedig milyen jó kislány volt”, 1973; Takács Ferenc fordítása)
  • 1969 Portnoy's Complaint (magyarul: „A Portnoy-kór”, 1991; Nemes Anna fordítása) ISBN 963-07-7508-5
  • 1971 Our Gang (magyarul: „A mi bandánk”, 1972; Bart István fordítása)
  • 1972 The Breast
  • 1973 The Great American Novel
  • 1974 My Life As a Man (magyarul „Férfiéletem” címmel a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1974. júliusi számában jelent meg belőle részlet Vajda Miklós fordításában)
  • 1975 Reading Myself and Others
  • 1977 The Professor of Desire (magyarul "A vágy professzora" címmel közölt részletet belőle a Nagyvilág 1978. augusztusi száma, Ungvári Tamás fordításában)
  • 1979 The Ghost Writer (magyarul: „A szellem árnyékában”, először a Nagyvilág folyóirat 1980. szeptemberi és októberi számában, majd könyv alakban 1983-ban; Balabán Péter fordítása) ISBN 963-07-2962-8
  • 1980 A Philip Roth Reader (ed. Martin Green)
  • 1981 Zuckerman Unbound (magyarul: „A megszabadított Zuckerman”, 1988; Nemes Anna fordítása) ISBN 963-07-4835-5
  • 1983 The Anatomy Lesson (magyarul: „Anatómialecke”, 1992; Nemes Anna fordítása) ISBN 963-07-5431-2
  • 1985 Zuckerman Bound (a The Ghost Writer, a Zuckerman Unbound, a The Anatomy Lesson, és epilógusként a The Prague Orgy egy kötetben; magyarul: „Zuckerman – Trilógia és epilógus”, 2007) ISBN 978-963-07-8401-6
  • 1985 The Prague Orgy (Angliában önálló kötetben jelent meg; magyarul „Prágai orgia – Zuckerman jegyzetfüzeteiből” címen a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1990. szeptemberi számában jelent meg Tömöry Anna fordításában)
  • 1986 The Counterlife (magyarul „Bázel” címen a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1987. októberi számában jelent meg belőle részlet Nemes Anna fordításában)
  • 1988 The Facts (magyarul: „A tények”, 1993; Szűr-Szabó Katalin fordítása) ISBN 963-07-5585-8
  • 1990 Deception
  • 1991 Patrimony: A True Story
  • 1993 Operation Shylock (magyarul: „A Shylock-hadművelet”, 1995; Mészáros György fordítása) ISBN 963-208-352-0
  • 1995 Sabbath's Theater (magyarul: „Sabbath színháza”, 1998; Sóvágó Katalin fordítása)
  • 1997 American Pastoral (magyarul: „Amerikai pasztorál”, 1999; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 963-07-6519-5
  • 1998 I Married a Communist (magyarul: „Kommunistához mentem feleségül”, 2000; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 963-07-6724-4
  • 2000 The Human Stain (magyarul: „A szégyenfolt”, 2003; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 963-07-7292-2
  • 2001 The Dying Animal (magyarul: „A haldokló állat”, 2003; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 963-07-7480-1
  • 2001 Shop Talk (Philip Roth beszélgetései írókkal, ill. esszéi írókról)
  • 2004 The Plot Against America (magyarul: „Összeesküvés Amerika ellen”, 2006; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 963-07-8167-0
  • 2006 Everyman (magyarul: „Akárki”, 2007; Sóvágó Katalin fordítása) ISBN 978-963-07-8282-1
  • 2007 Exit Ghost (magyarul: „Szellem el”; 2009; Nemes Anna fordítása) ISBN 978-963-07-8726-0
  • 2008 Indignation (magyarul: „Düh”; 2009; Nemes Anna fordítása) ISBN 978-963-07-8834-2
  • 2009 The Humbling (magyarul: „Kiégés”; 2010; Nemes Anna fordítása) ISBN 978-963-07-9025-3
  • 2010 Nemesis

Az életmű felsorolásának forrásai: Biográf Ki kicsoda 2004. (Hermann Péter szerk., Budapest, 2003), a Szombat című folyóirat Philip Roth-száma (1994/6), és a The Library of America összkiadásának kronológiája.[6]

A The Library of America összkiadásának kötetei:

  • Novels and Stories 1959-1962: Goodbye, Columbus and Five Short Stories; Letting Go. New York, 2005. ISBN 1-931082-79-0
  • Novels 1967-1972: When She Was Good; Portnoy's Complaint; Our Gang; The Breast. New York, 2005. ISBN 1-931082-80-4
  • Novels 1973-1977: The Great American Novel; My Life as a Man; The Professor of Desire. New York, 2006. ISBN 1-931082-96-0
  • Zuckerman Bound: A Trilogy and Epilogue 1979-1985: The Ghost Writer; Zuckerman Unbound; The Anatomy Lesson; The Prague Orgy. New York, 2007. ISBN 1-59853-011-9
  • Novels and Other Narratives 1986-1991: The Counterlife; The Facts; Deception; Patrimony. New York, 2008. ISBN 1-59853-030-5
  • Novels 1993-1995: Operation Shylock; Sabbath's Theater. New York, 2010. ISBN 1-59853-078-X

Irodalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harold Bloom (ed.), Gabe Welsch (ed.): Philip Roth (Bloom's Modern Critical Views), 2003. (ISBN 0-7910-7446-3)
  • Harold Bloom (ed.), Gabe Welsch (ed.): Philip Roth's Portnoy's Complaint (Bloom's Modern Critical Interpretations), 2003. (ISBN 0-7910-7582-6)
  • Alan Cooper: Philip Roth and the Jews (SUNY Series in Modern Jewish Literature and Culture), 1996. (ISBN 0-7914-2910-5)
  • Till Kinzel: Die Tragödie und Komödie des amerikanischen Lebens. Eine Studie zu Zuckermans Amerika in Philip Roths Amerika-Trilogie (American Studies Monograph Series), Heidelberg, 2006. (ISBN 3-8253-5223-4)
  • S. Milowitz: Philip Roth Considered: The Concentrationary Universe of the American Writer, 2000. (ISBN 0-8153-3957-7)
  • Derek Parker Royal: Philip Roth: New Perspectives on an American Author, 2005. (ISBN 0-275-98363-3)
  • Elaine B. Safer: Mocking the Age: The Later Novels of Philip Roth (SUNY Series in Modern Jewish Literature and Culture), 2006. (ISBN 0-7914-6709-0)
  • Debra B. Shostak: Philip Roth-Countertexts, Counterlives, 2004. (ISBN 1-57003-542-3)
  • Wiebke-Maria Wöltje: My finger on the pulse of the nation. Intellektuelle Protagonisten im Romanwerk Philip Roths (Mosaic, 26), Trier, 2006. (ISBN 3-88476-827-1)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip_Roth című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Philip Roth egyik szerkesztője, Ross Miller elmondása szerint Roth már korábban is többször ezt ígérte. Forrás: A Dziennik interjúja Philip Rothtal
  2. A díj névadója Murray Leinster amerikai író Sidewise in Time című novellája.
  3. A díjat Vladimir Nabokov orosz–amerikai íróról nevezték el.
  4. Forrás: Yahoo! News – Philip Roth wins 1st ever Bellow Prize
  5. Forrás: Litera – Saul Bellow-díj: Philip Roth kapta az elismerést
  6. ISBN-számot ebben a szakaszban csak a könyv alakban magyarul megjelent művek mellé csatoltunk.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsorolt külső hivatkozások angol nyelven érhetők el.