Lív nyelv
A lív nyelv kihalófélben levő balti-finn nyelv, melyet régen Lettország északi területein beszéltek. Az utolsó lív nyelvű területek Lettország nyugati partjain voltak találhatók, 2009-ban még 30 olyan személyt ismertek, akik többé kevésbé anyanyelvi szinten beszélik a lívet,[1] de rajtuk kívül vannak még körülbelül 300-400-an, akik valamilyen szinten beszélik, vagy ismerik. A lív közelebbről a többi finnségi nyelvvel, így az észttel, a vóttal, az inkerivel, valamint a finnel és a karjalaival, távolabbról pedig a többi finnugor, valamint uráli nyelvvel rokon.
A hajdan erős lív nép leszármazottai ma már csak a Kurland-félsziget legészakibb fokánál találhatók meg, ahol néhány part menti halászfaluban számuk nem haladja meg az 500-at. A lívek a 13. században a Német lovagrend hatalma alá kerültek Lívóniában, s a háborúk sújtotta meggyengült nép beolvadt a lett nyelvű lakosságba.
A lív nyelvű publikációk csak a 20. század első felében kezdődtek meg, de már a 19. századtól alapos nyelvészeti kutatás tárgya (Sjögren). Az utóbbi évtizedekben komoly erőfeszítéseket tettek a lív nyelvű szövegek megőrzésére, az idős, a lív nyelvet még jól beszélőkkel interjúkat készítve. Készültek lív-lett, lív-német, lív-orosz szótárak, szemelvénygyűjtemények, a nyelv aktív továbbélése azonban igen kétséges.
A lív ábécé: A/a, Ā/ā, Ä/ä, Ǟ/ǟ, B/b, D/d, Ḑ/ḑ, E/e, Ē/ē, F/f, G/g, H/h, I/i, Ī/ī, J/j, K/k, L/l, Ļ/ļ, M/m, N/n, Ņ/ņ, O/o, Ō/ō, Ȯ/ȯ, Ȱ/ȱ, (Ö/ö), (Ȫ/ȫ), Õ/õ, Ȭ/ȭ, , P/p, R/r, Ŗ/ŗ, S/s, Š/š, T/t, Ț/ț, U/u, Ū/ū, (Y/y), (Ȳ/ȳ), V/v, Z/z, Ž/ž.
Tartalomjegyzék |
Személyes névmások + a létige [szerkesztés]
én: ma/minā (miná)
te: sa/sinā (siná)
ő: ta/tämā (temá)
mi: meg
ti: teg
ők: ne
én vagyok: ma um
te vagy: sa ūod (úod)
ő van: ta um
mi vagyunk: meg ūomő
ti vagytok: teg uotő
ők vannak: ne attő
Igeragozás [szerkesztés]
kizző – kérdezni
ma kizūb – kérdezek
sa kizūd – kérdezel
ta kizūb – ő kérdez
mēg kizzőm - kérdezünk
tēg kizzőt - kérdeztek
ne kizzőbőd – ők kérdeznek
Beszélőinek száma [szerkesztés]
Az 1960-as évek során kb. 2000 beszélőről számoltak be a források. Ez a szám állandóan csökkent, mert a szovjetek kitelepítették a lív falvakból a lakosságot. A Baltikum stratégiai adottságai folytán a területeket haditámaszpontok kiépítésére használták fel. Lettország függetlenné válása óta kevés lív tért vissza a területre. Számos lív a második világháború során menekült külföldre, főleg Svédországba, ma is él néhány lív abban az országban.
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozás [szerkesztés]
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
