1917-es oroszországi forradalmak
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Az 1917-es oroszországi forradalmak során a cári rendszert leváltották, majd a bolsevikok vezetésével létrejött a kommunista szovjethatalom.
Tartalomjegyzék |
Előzményei [szerkesztés]
1917. március 10–11. Pétervárott általános sztrájk tört ki, amely felkelésbe csapott át (február 25–27.)
Polgári forradalom [szerkesztés]
1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott, utóda, Mihály másnap szintén lemondott. Lvov herceg vezetésével ekkor megalakult az első ideiglenes kormány. Július 1-jén megindult a Kerenszkij-offenzíva. Néhány nap múlva, július 3–3-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin ekkor Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték. Július 22-én Lvov herceg, a miniszterelnök lemondott, utóda Kerenszkij lett. Szeptember 7–12. (augusztus 25–30.) Kornyilov tábornok ellenforradalmi kísérlete kudarcot vallott. Szeptember 14-én (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánították.
Az októberi forradalom [szerkesztés]
Az októberi forradalom 1917. november 6–12. (október 24–30.) között volt, melynek során a felkelők a Téli Palota ostroma után az ott székelő Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. Az ideiglenes kormány vezetője, Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij elmenekült. A hatalom a szovjetek kezébe került, Vlagyimir Iljics Lenint megválasztották a létrejövő új kormány, a Népbiztosok Tanácsa elnökévé.
Az év novemberében megtartották az általános választásokat, amin az eszerek nyertek, a bolsevikok csak 25%-ot (9 millió szavazat) szereztek. 1918. január 5-én összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Egy nap múlva, január 6-án a vörösgárdisták feloszlatták a gyűlést.
Végjáték [szerkesztés]
1918. március 3. aláírták a breszt-litovszki békét. 1918. július 10-én megalakult az első szovjet alkotmány, majd 1918. július 17-én kivégezték II. Miklós és családját.
Utóélete [szerkesztés]
A forradalom hatására – többéves vajúdás után – megszületett a Szovjetunió, mely Lenin, majd később Joszif Visszarionovics Sztálin vezetésével minden idők egyik legvéresebb diktatúrájává, valamint a világ egyik szuperhatalmává vált.
Utóhatásai [szerkesztés]
- Kommunista diktatúrák a világ számos országában, köztük Magyarországon is
- Az eredeti forradalmi irányzat később trockizmus néven vonult be a baloldali radikális eszmerendszerek tárházába.
Források [szerkesztés]
- Mihail Heller - Alexandr Nyekrics - Orosz történelem I-II. Budapest, 2003. Osiris Kiadó Kft. ISBN 9789633895467
- Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, 2001. Pannonica Kiadó. ISBN 9789639252370
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- 1917 kronológiája
- Oroszország 1917–1922
- Az orosz forradalom
- A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
- Az orosz hadsereg agóniája – 1917
- Április 22-én történt – Lenin születése

