Germán nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Germán nyelvek elterjedése terület Európa, Észak-Amerika, Karib-térség, Ausztrália beszélők száma ~600 millió anyanyelvi (becsült) nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → germán nyelvek

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek közé tartoznak, saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.

A leg elterjedtebb germán nyelv az angol 400 majd német 100 millió beszélővel. Széleskörben beszélik még a Hollandot (22 millió) és afrikai változatát az afrikaans-t (16 millió). Az északi germán nyelvek Norvég, Dán, Svéd, és Izlandi együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.

[szerkesztés] Besorolásuk, csoportosításuk^[1]

• Keleti ág (kihalt)
  • burgund
  • gepida
  • gót
  • herul
  • vandál
  • rugiai
• Északi ág
  • óészaki
  • dán
  • feröeri
  • izlandi
  • norvég
  • svéd
• Nyugati ág
  • Anglofríz (Északi-tengeri) csoport
    • óangol
    • ószász
    • angol
    • fríz
  • Déli csoport
    • felnémet
      • német
      • jiddis
      • luxemburgi
      • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch)
    • alnémet
    • holland ill. flamand
    • afrikaans

Vaskor 500 BC–AD 200

Ős-Germán nyelv

Keleti ág

Nyugati ág

Északi ág

Déli ág

Anglofríz nyelvek

Népvándorlás időszaka AD 200–700

Gót,

Lombard1

Ófrank

Ószász

Ófríz

Óangol

Proto-norvég

Vandál, Burgund,

Ófelnémet

Kora középkor 700–1100

Óalfrankon

Nyugat-ónorvég

Kelet-ónorvég

Középkor 1100–1350

Közép-felnémet

Ősjiddis

Közép-holland

Közép-alnémet

Közép-angol

Óizlandi

Ónorvég

Kora ódán

Kora ósvéd

Kora ógotlandi

Késő középkor 1350–1500

Ójiddis

Közép-angol

Kora scots

Késő óizlandi

Óferöeri

Ónorn

Közép-norvég

Késő ódán

Késő ósvéd

Késő ógotlandi

Kora modernkor 1500–1700

Krími gót

Korai modern felnémet

holland és flamand

Közép-fríz

Korai modern angol

Közép scots

Izlandi

Feröeri

norn

Norvég

Dán

Svéd

gotlandi

Modernkor 1700-tól napjainkig

mind kihalt

Felnémet nyelvjárások

Újjiddis

Alsószász nyelvjárások

Fríz nyelvjárások

Angol nyelvjárások

Scots nyelvjárások

kihalt

dialektussá vált

1. Besorolása bizonytalan.

[szerkesztés] Szókészleti összehasonlítás

Magyar jelentés	Angol	Scots	Fríz	Afrikaans	Holland	Szász	Német	Jiddis[2]	Gót	Izlandi	Feröeri	Svéd	Dán	Norvég (Bokmål)	Norvég (Nynorsk)
Alma	Apple	Aiple	Appel	Appel	Appel	Appel	Apfel	עפּל Epl	Aplus	Epli	Epl(i) [3]	Äpple	Æble	Eple	Eple
Deszka	Board	Buird	Board	Bord	Bord	Boord	Brett / Bord [4]	ברעט Bret	Baúrd	Borð	Borð	Bord	Bord	Bord	Bord
Bükkfa	Beech	Beech	Boeke/ Boekebeam	Beuk	Beuk	Böke	Buche	בוק Buk	Bōka [5]/ -bagms	Bók	Bók	Bok	Bøg	Bøk	Bøk, Bok
Könyv	Book	Beuk	Boek	Boek	Boek	Book	Buch	בוך Bukh	Bōka	Bók	Bók	Bok	Bog	Bok	Bok
Mell	Breast	Breest	Boarst	Bors	Borst	Bost	Brust	ברוסט Brust	Brusts	Brjóst	Bróst	Bröst	Bryst	Bryst	Bryst
Barna	Brown	Broun	Brún	Bruin	Bruin	Bruun	Braun	ברױן Broyn	Bruns	Brúnn	Brúnur	Brun	Brun	Brun	Brun
Nap	Day	Day	Dei	Dag	Dag	Dag	Tag	טאָג Tog	Dags	Dagur	Dagur	Dag	Dag	Dag	Dag
Halott	Dead	Deid	Dea	Dood	Dood	Dood	Tot	טױט Toyt	Dauþs	Dauður	Deyður	Död	Død	Død	Daud
Meghalni	Die (Starve)	Dee	Stjerre	Sterf	Sterven	Döen/ Starven	Sterben	שטאַרבן Shtarbn	Diwan	Deyja	Doyggja	Dö	Dø	Dø	Døy
Elég	Enough	Eneuch	Genôg	Genoeg	Genoeg	Noog	Genug	גענוג Genug	Ganōhs	Nóg	Nóg/ Nógmikið	Nog	Nok	Nok	Nok
Ujj	Finger	Finger	Finger	Vinger	Vinger	Finger	Finger	פֿינגער Finger	Figgrs	Fingur	Fingur	Finger	Finger	Finger	Finger
Adni	Give	Gie	Jan	Gee	Geven	Geven	Geben	געבן Gebn	Giban	Gefa	Geva	Giva / Ge	Give	Gi	Gje(va)
Üveg	Glass	Gless	Glês	Glas	Glas	Glas	Glas	גלאָז Gloz		Gler	Glas	Glas	Glas	Glass	Glas
Arany	Gold	Gowd	Goud	Goud	Goud	Gold	Gold	גאָלד Gold	Gulþ	Gull	Gull	Guld/ Gull	Guld	Gull	Gull
Kéz	Hand	Haund	Hân	Hand	Hand	Hand	Hand	האַנט Hant	Handus	Hönd	Hond	Hand	Hånd	Hånd	Hand
Fej	Head	Heid	Holle	Hoof [6]/ Kop[7]	Hoofd/ Kop[7]	Kopp[7]	Haupt/ Kopf[7]	קאָפּ Kop	Háubiþ	Höfuð	Høvd/ Høvur	Huvud	Hoved	Hode	Hovud
Magas	High	Heich	Heech	Hoog	Hoog	Hoog	Hoch	הױך Hoykh	Háuh	Hár	Høg/ur	Hög	Høj	Høy/høg	Høg
Otthon	Home	Hame	Hiem	Heim [8]/ Tuis[9]	Heim [8]/Thuis[9]	Heim	Heim	הײם Heym	Háimōþ	Heim	Heim	Hem	Hjem	Hjem/heim	Heim
Horog	Hook	Heuk	Hoek	Haak	Haak	Haak	Haken	האָק האָקן Hok / Hokn	Krappa/ Krampa	Krókur	Krókur/ Ongul	Hake/ Krok	Hage/ Krog	Hake/ Krok	Hake/ Krok[10]
Ház	House	Hoose	Hûs	Huis	Huis	Huus	Haus	הױז Hoyz	Hūs	Hús	Hús	Hus	Hus	Hus	Hus
Sok	Many	Mony	Menich	Menige	Menig	Mennig	Manch	מאַנכער Mankher[11]	Manags	Margir	Mangir/ Nógvir	Många	Mange	Mange	Mange
Hold	Moon	Muin	Moanne	Maan	Maan	Maan	Mond	מאָנטיק מאָנטאָג Montik / Montog [12]	Mēna	Tungl/ Máni	Máni/ Tungl	Måne	Måne	Måne	Måne
Éjszaka	Night	Nicht	Nacht	Nag	Nacht	Natt/ Nacht	Nacht	נאַכט Nakht	Nótt	Nótt	Natt	Natt	Nat	Natt	Natt
Nem	No	Nae	Nee	Nee	Nee(n)	Nee	Nein (Nö, Nee)	נײן Neyn	Nē	Nei	Nei	Nej	Nej	Nei	Nei
Öreg	Old	Auld	Âld	Oud	Oud, Gammel [13]	Oll	Alt	אַלט Alt	Sineigs	Gamall (de: eldri, elstur)	Gamal (de: eldri, elstur)	Gammal (de: äldre, äldst)	Gammel (de: ældre, ældst)	Gammel (de: eldre, eldst)	Gam(m)al (de: eldre, eldst)
Egy	One	Ane	Ien	Een	Een	Een	Eins	אײן Eyn	Áins	Einn	Ein	En	En	En	Ein
Uncia	Ounce	Unce	Ons	Ons	Ons	Ons	Unze	אונץ Unts	Unkja	Únsa	Únsa	Uns	Unse	Unse	Unse
Hó	Snow	Snaw	Snie	Sneeu	Sneeuw	Snee	Schnee	שנײ Shney	Snáiws	Snjór	Kavi/ Snjógvur	Snö	Sne	Snø	Snø
Kő	Stone	Stane	Stien	Steen	Steen	Steen	Stein	שטײן Shteyn	Stáins	Steinn	Steinur	Sten	Sten	Stein/ Sten	Stein
Az	That	That	Dat	Dit	Dat, Die	Dat (Dit)	Das	דאָס Dos	Þata	Það	Tað	Det	Det	Det	Det
Kettő	Two/Twain	Twa	Twa	Twee	Twee	Twee	Zwei (Zwo)	צװײ Tsvey	Twái	Tveir/ Tvær/ Tvö	Tveir (/Tvá)	Två	To	To	To [14]
Ki	Who	Wha	Wie	Wie	Wie	Wokeen	Wer	װער Ver	Ƕas (Hwas)	Hver	Hvør	Vem	Hvem	Hvem	Kvem
Féreg	Worm	Wirm	Wjirm	Wurm	Wurm/ Worm	Worm	Wurm	װאָרעם Vorem	Maþa	Maðkur, Ormur	Maðkur/ Ormur	Mask/ Orm [15]	Orm	Mark/ Makk/ Orm	Mark/ Makk/ Orm [15]
Magyar jelentés	Angol	Scots	Fríz	Afrikaans	Holland	Szász	Német	Jiddis[2]	Gót	Izlandi	Feröeri	Svéd	Dán	Norvég (Bokmål)	Norvég (Nynorsk)

[szerkesztés] Lábjegyzet

1. ^ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
2. ^ ^{a b} A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
3. ^ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
4. ^ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
5. ^ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
6. ^ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, pl. hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
7. ^ ^{a b c d} Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
8. ^ ^{a b} Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
9. ^ ^{a b} Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
10. ^ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
11. ^ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
12. ^ A jiddis a sémi לבֿנה levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
13. ^ Régi szóalak, elavult.
14. ^ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m), tvæ (f), tvau (n).
15. ^ ^{a b} Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.