Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.

Felosztás

• Ugor ág
  • magyar
  • obi-ugor nyelvek
    • manysi (vogul)
    • hanti (osztják)
• Finn-permi ág
  • Permi csoport
    • udmurt (votják)
    • komi (zürjén)
      • permják komi
  • Finn-volgai csoport
    • Mari (cseremisz)
    • Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
    • Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
    • Balti-finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
      • északi csoport
        • finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek)
        • izsór
        • karjalai (karéliai, karél)
          • lűd (lűd-karél)
          • olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)
        • merja (kihalt) (meri)
        • vepsze
      • déli csoport
        • észt
          • északi
          • déli
            • võro
        • lív
        • vót

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

• Közép-Európa:
  • magyar
• Észak-Európa:
  • Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
  • Balti-finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
• Kelet-Európa:
  • Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
  • Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
• Ázsia (Nyugat-Szibéria):
  • Obi-ugor csoport: manysi, hanti

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

• Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
  • Magyarország
  • Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
  • USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
• Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
  • Finnország
  • Svédország, Oroszország, USA, Kanada
• Észt nyelv – 1,1 millió fő
  • Észtország
  • Finnország, Svédország, USA, Kanada
• Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
  • Oroszország, Mordvinföld
  • Oroszország
  • Csuvas Köztársaság
  • Baskíria
  • Kazahsztán
  • szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
• Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
  • Oroszország, Udmurt Köztársaság
• Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
  • Oroszország, Mariföld, Baskíria
  • Kazahsztán (volt kitelepítettek)
• Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
  • Oroszország, Komi Köztársaság
• Permják komi nyelv – 125 000 fő (2002)
  • Oroszország, Permi határterület

Kritikák

Számos ma élô magyar és nem-magyar művelődéstörténész és nyelvész kétségbe vonja azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára a magyar nyelvet ôsnyelvnek tartja. Marácz László, a Holland egyetem nyelvész tanára szerint a finnugor nyelvcsalád elméletet politikai indíttatású. Ezen elmélet szerint I. Ferenc József kalapos király a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezôen tanítani, amire ôseink nem lehetnek büszkék. A kommunizmusban ezt az elméletet természetesen az akkori hatalom is örömmel támogatta.

Források

• Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 963-243-862-0
• A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1978.
• Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006.

További információk

• Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
• Finnugor linkgyűjtemény
• Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
• Urál-altaji nyelvcsalád
• Finnugor nyelvrokonság
• Finnugor Népek Világkongresszusa

Wikipédiák a finnugor nyelveken

(Zárójelben a 2012. október 14-ei szócikkszám)

• Finn wikipédia (308 136 szócikk)
• Észt wikipédia (101 859 szócikk)
• Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (6 507 szócikk)
• Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5 039 szócikk)
• Komi wikipédia (3 464 szócikk)
• Komi-permják wikipédia (3 422 szócikk)
• Udmurt wikipédia (3 081 szócikk)
• Mezei mari wikipédia (3 036 szócikk)
• Vepsze wikipédia (2 135 szócikk)
• Erza (mordvin) wikipédia (1 514 szócikk)
• Moksa (mordvin) wikipédia (1 134 szócikk)