Permi Szent István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent István Moszkvába megy; középkori orosz ábrázolás

Permi Szent István (13401396. április 26.) 14. századi misszionárius; ő térítette keresztény hitre a komikat (zürjéneket) és alapította meg a permi püspökséget.

Ő alkotta meg a régi komi ábécét, az aburt, így ő a komi illetve a permi írásbeliség atyja. Néha nevezik "Permi apostolnak" is. A katolikus egyház és az ortodox egyházak április 26-án ünnepelik.

István valószínűleg Velikij Usztyug városból származott.[1] Az egyházi hagyomány szerint édesanyja komi asszony volt. István Rosztovban ébredt rá hivatására, ahol ókori görög nyelvet tanult.[2] 1376-ban a Vicsegda és Vim folyók mentén tett utazást és ekkor kezdte el a komik térítését.[2] A kor misszionáriusaitól eltérően nem erőltette rá a latin vagy egyházi szláv nyelvet az ott lakó pogányokra, hanem megtanulta nyelvüket, megismerte szokásaikat és kidolgozott számukra egy külön írást. Noha a pogány bálványok lerombolásával kihívta a permiek egy részének haragját, őt nevezték ki első püspökükké.[2]

Az új püspökség és az áttérések veszélyeztették a Novgorod eddigi ellenőrzési pozícióját.[2] 1385-ben a novgorodi érsek hadsereget küldött az új püspök elmozdítására, de ez Usztyug városának segítségével megvédte magát.[2] 1386-ban István meglátogatta Novgorodot és a város hivatalosan elismerte az új helyzetet.[2]

Szergej Zenkovszkij történész szerint Permi Szent István, Bölcs Epiphanius, Radonyezsi Szent Szergej és a nagy festő Andrej Rubljov együtt a "14. század végének és 15. század elejének orosz szellemi és kulturális újjászületését" jelentették."[3] Valóban, István élete magában foglalja a "moszkovita" Oroszország politikai és vallási terjeszkedését. István életét a fenti Epiphanius írásai örökítették meg, ezek közül a leghíresebb a Permi Szent István panegirikonja, amely István evangelizációs tevékenységét dicsőíti és a Permi levelek alkotójának nevezi.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. op. cit., p. 226
  2. ^ a b c d e f loc. cit.
  3. Serge A. Zenkovsky, Medieval Russia's Epics, Chronicles, and Tales, Revised Edition, (New York, 1974), p. 259
  4. op. cit., p. 261

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Martin, Janet, Medieval Russia, 980–1584, (Cambridge, 1995), pp. 225–6
  • Zenkovsky, Serge A. (ed.), Medieval Russia's Epics, Chronicles, and Tales, Revised Edition, (New York, 1974), pp. 259–62