Nyenyec nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyenyec
ненэцяʼ вада
Beszélik Oroszország
Terület Jamali Nyenyecföld, Nyenyecföld, Tajmiri (Dolgan) Nyenyecföld, Komiföld
Beszélők száma 27 273 fő
Nyelvcsalád uráli
   szamojéd
    északi
Írásrendszer cirill ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Nyenyecföld
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 mis

A nyenyec nyelvet (nyenyecül ненэцяʼ вада) a nyenyecek beszélik Oroszország északi vidékein. A szamojéd nyelvek csoportjába tartozik, és két fontos nyelvjárása van: az erdei nyenyec és a tundrai nyenyec. A kettő kölcsönös megértése nehézkes. A nyenyecek többsége a tundrai változatot használja.

A nyelv közeli rokonai a nganaszan nyelv és az enyec nyelv.

A nyelv veszélyeztetettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi szamojéd nyelvvel ellentétben, az egyetlen nyelv, a nyenyec jelenleg nem minősül veszélyeztetett nyelvnek.

Földrajzi elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyenyecet 27 273 fő beszéli, közülük 26 730 személynek ez az anyanyelve. A nyelv földrajzi szempontból meglehetősen bő területen fordul elő: a beszélők egyaránt megtalálhatók a Jamali Nyenyec autonóm körzetben, a Nyenyec autonóm körzetben, a Tajmiri (Dolgan) Nyenyec autonóm körzetben és Komi Köztársaságban. Ennek köszönhetően a nyenyecet erős nyelvjárási tagoltság jellemzi.

A nyelv egyedül a Nyenyec autonóm körzetben hivatalos, s ott is inkább csak formálisan.

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelvtan a tundrai nyenyecet mutatja be.

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az inflekció kategóriái a mód, az idő, a ragozás (tárgyas, tárgyatlan, visszaható), a tárgy száma a tárgyas ragozásban, az alany személye, és az alany száma.

Mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi felfogás szerint a nyenyec nyelvben 16 mód van. Az indicativus (kijelentő mód), a tulajdonképpeni imperativus (felszólító mód) és az optativus képzése különféle morfológiai tövekkel és különálló, a módot önmagában előfeltételező személyjelekkel történik. A többi mód saját tővel illetve egy-egy módjellel rendelkezik, és a személy megjelölése az indicativusban használt személyjelekkel lehetséges.

Az alábbi táblázat a különféle módokat mutatja be a nú- (állni) ige segítségével, a lehető legtöbb helyen egyes szám harmadik személyben:

Mód Almód Jel Példa Magyar jelentés
indicativus nú° áll
imperativus hortativus (E~K~T/1) -xř (E/1) núxřd°m álljak!
tulajdonképpeni imperativus (E~K~T/2) -q (E/2) núq állj!
optativus (E~K~T/3) -°ya (E/3) nú°ya álljon!
conjunctivus -i núyi állni fog (kérés)
necessitativus -psu núbcu állnia kell majd (utasítás)
interrogativus -sa núsa állt?
imperfectivus-probabilitativus -n~ta-qxe~iř núnaki° állhat
perfectivus-probabilitativus -me-qxe~iř núweki° állhatott
obligativus -psa-qxe~iř núbcaki állnia kéne (elvárás)
imperfectivus-approximativus -n~ta-rřxa núnarřxa úgy látszik, áll; állni látszik
perfectivus-approximativus -me-rřxa núwerřxa úgy látszik, állt
futuritivus-approximativus -mřnta-rřxa núw°ntar°xa úgy látszik, állni fog
superprobabilitativus -ma-n~třh-xřbya núwan°ngkřbya valószínűleg áll
hyperprobabilitativus -rřxa-me~iř núr°xawi° biztosan állt
narrativus -me~iř núwi° állt (a beszélő látta, hogy állt)
reputativus -mřna núw°na állítólag állt
desiderativus -rřwa núr°wa állni ösztökélt

Szemmel láthatóan a módrendszer hierachikusabban is bemutatható. Sok mód összetett jellel rendelkezik, vagyis képzett, és a morfológiai viselkedésük az individuális toldalékoktól függ. Például a superprobabilitativus az imperfektív főnévi igenév dativusából és a xřbya "jel" névszóból tevődik össze.

Ennek ellenére egy mód valódisága nem kérdőjelezhető meg mindaddig, amíg egyrészt minden ragozásban jelen van, másrészt pedig nem nem-véges alakkal rendelkezik.[1]

Idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idő inflekciós kategóriája két igeidőből áll, az aoristosból és a praeteritumból. Mialatt az aoristos jelöletlen, a præteritum kifejezése a személyjel után helyezendő -syř jellel történik, például:

nú- : állni, indicativus
Idő E/1 E/2 E/3
Aoristos núřd°m
'állok'
núřn°
'állsz'
nú°
'áll'
Praeteritum nú°dřmcy°
'álltam'
nú°nřsy°
'álltál'
núřsy°
'állt'

Az igeidő fogalma értelmezett az indicativus, conjunctivus és narrativus módokban, de nem alkalmazható az imperativus, interrogativus vagy necessitativus módú igékre, valamint a többi módban is marginális a szerepe.

Minden igét két csoportba lehet sorolni az időbeli összefüggéseik alapján. A pillanatnyi történést vagy cselekvést kifejező igéknél a kijelentő aoristos a közelmúltat fejezi ki, míg a kijelentő módú praeteritum a régmúltat. A folyamatos igéknél (ilyen az előbbi példában használt nú- is) a kijelentő módú aoristos a jelent, a kijelentő praeteritum az egyszerű múltat fejezi ki. A conjunctivus módban az aoristos a feltételes jövőt, a praeteritum a feltételes múltat jelöli.

A kijelentő præteritum által kifejezett múlt megtörténtét a beszélő személyes tapasztalatai igazolják. Az olyan történés elbeszélésére a narrativus szolgál, amelyet a beszélő maga személyesen nem figyelt meg, de az eredménye még mindig látható.

Névszók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névszóragozás kategóriái a szám, az eset, a ragozás (abszolút, birtokos vagy predesztinatív), valamint a birtokos vagy a predesztináló száma és személye a nem-abszolút ragozások esetén. Ezen kívül a névszóknak van predikatív formája is.

Szám és eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyenyecben három szám van: az egyes, a kettes és a többes szám. A hét létező esetből három nyelvtani, ezek az alanyeset, a tárgyeset és a birtokos eset, valamint négy helyhatározói, ezek a locativus, az ablativus, a dativus és a prosecutivus. A három nyelvtani eset mindhárom számban felbukkan, a helyhatározói négyes azonban csak az egyes és többes számban. A hiányzó kettes számbeli helyhatározói esetek helyett a nyelv olyan kifejezéseket használ, amelyben a névszó kettes számban áll, majd ezt a nya- '-nál/-nél' névutó megfelelő esetben álló alakja követi.

Az egyes számú alanyeset jelöletlen, például myaq 'sátor'.

Minták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tundrai nyenyec szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyew°xi° nyenecyřyeq syoq.
Xurkaryi lax°naku, yarřbc°, syud°břbc° ngřdyibyelyewantoh xaw°na nyenecyř°q yilyewantoh 
yampřn°h xřr°toh yíx°ntoh syoyo syertabřwi°q. Yah syar°h nyinya ngoyak°q nyenecyřlyiq
xřr°toh syertawi° wadyidoh syongć mecy° nyídoh pyirřs°q - tyiki°q syom mecy° nyinya
pyir°taq xíbyaq. Třrcya nyenecy°h ngulyiq  tyanyo.[2]

Hagyományos népdalok.
A számos különféle mese (lax°nako), siralomdal (yarřbc°) és hősi ének (syud°břbc°) 
bemutatása mellett, az emberek életük során saját elméjükben is dalokat készítettek.
A föld felszínén csupán kevés ember nem tudja a saját maga által szerzett szavakat
dalként előadni - ők azok, akik nem tudnak dalolni. Az ilyen emberekből kevés van.[3]

Erdei nyenyec és magyar rokon szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Nyenyec Magyar Nyenyec
ne to
víz wit mi? má?
honnan? kenyá? láu
tűz tu név nim

A nyelv kutatása és a nyenyec irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyenyec nyelv 1937 óta rendelkezik cirill betűs ábécével, ami a nem sokkal korábban létrehozott latin ábécés változatot váltotta le. Az irodalmi nyelv a tundrai nyelvjáráscsoport nyelvjárásain alapszik, és a többi szamojéd nyelvhez képest sokkal jelentősebb aktivitást tud felmutatni. A nyelven rendszeresen jelennek meg tankönyvek, irodalmi művek és szótárak. A Jamali Nyenyecföldön helyi lapot adnak ki nyenyecül: e címe Няръяна Нэрм. Nyenyec nyelvű oktatás ezzel szemben csak az iskolaelőkészítőben folyik, az általános iskolában a nyelv csupán tantárgyként van jelen.

Az első nyenyec költő Tiko Vilko (Ilja Konsztantinovics Vilka) volt. A kortárs irodalom legjelentősebb képviselői Ivan Juganpelik, Leonyid Lapcuj, Vaszilij Ledkov és Alekszej Picskov. A nyelv legrégibb adatai a XVII. században írt szójegyzékekben maradtak fent. A nyelv első jelentős kutatója M. A. Castrén volt.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A módok közé nem sorolt habitativus néhány nyelvjárásban módként viselkedik.
  2. Е. Г. Сусой: Ненэцие” литература. Учебная хрестоматия для 6–7 классов. Ленинград: Просвещение, 1990.
  3. A hozzávetőleges magyar szöveg Tapani Salminen kötetlen angol fordítása alapján.

Forrásművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (angolul) Tapani Salminen: Tundra Nenets. Elérhető a világhálón itt.
  • (magyarul) Nyenyec nyelv. Megjelent a Nyelvrokonaink tanulmánykötetben. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 963-00-3424-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]