Szölkup nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szölkup
шöльӄумыт əты
(šöl'qumyt əty)
Beszélik Oroszország
Terület Jamali Nyenyecföld
Beszélők száma 1716 (1989), 1020 (2010) fő
Nyelvcsalád uráli
   szamojéd nyelvek
    déli szamojéd nyelvek
     kamassz-szölkup csoport
      szölkup
Írásrendszer cirill (egykor), latin (ma)
Hivatalos állapot
Hivatalos sehol
Nyelvkódok
ISO 639-2 sel
ISO 639-3 sel

A szölkup a déli szamojéd nyelvek utolsó még beszélt tagja, de olyan kis létszámú népesség használja, hogy a nyelv kihalása szinte bizonyosnak mondható. Az Ob felső és középső folyásának vidékén kb. 250 000 négyzetkilométernyi területen 1989-ben három, egymást alig-alig megértő nyelvjárásban 1716-an beszélték, és körülbelül még ugyanennyien vallották magukat szölkupnak, míg a terület orosz ajkú lakossága ennek a sokszorosa. A 2010-es években még tovább csökkent szölkup beszélőinek száma, így jelenleg veszélyeztetett nyelvnek számít. A szölkupok magukat nem tartják egységes népnek, társadalmuk rettentő bonyolult, az északi és déli nyelvjárásokban a számon tartott frátriák tagjai más és más szabályok szerint kell házasodjanak a sok szintű hagyományos házasodási osztályokból. Régebben hívták őket hibásan osztják szamojédoknak. Valójában évezredek óta már semmi közük az obi-ugor osztjákokhoz.

A nyelv különböző saját elnevezései (cirill betűs írással és latin betűs fonetikus átírással):

шӧльӄумыт әты šöľqumyt әty
чумыль ӄумыт әты čumyľ qumyt әty
сӱccӱ ӄумыт әты śüssü qumyt әty
шӧш ӄумыт әты šöš qumyt әty
тӱй ӄумыт әты tüj qumyt әty

Nyelvükben van alanyi és tárgyas igeragozás, ami nemcsak a többi szamojéd nyelv jellemzője, hanem a magyar és a mordvin nyelvé is. A másik jellegzetesség a főnévragozásban az élő és az élettelen megkülönböztetése, ami egyetlen más uráli nyelvben sem fordul elő.

A középkor és kora újkor folyamán a szölkup volt a belső szibériai népek közti párbeszéd eszköze (lingua franca). A 20. század végén a nyelv egyik ismert kutatója volt Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij. Nálunk Simon Kuper és Pusztay János jelentetett meg egy szölkup társalgási könyvet (Szelkupszkij razgovornik. Narimszkij dialekt, 1993).

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szölkup szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • aakaj - állkapocs
  • esyš - lesz
  • ilaš - ápolni, dajkálni
  • musaš - mosni
  • njimaš - szoptat
  • oopty - haj
  • peptej - száj
  • soq - hegyfok
  • šaral - kemény, erős
  • tembal - savanyú, keserű

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kerezsi Ágnes: Szölkupok (magyar nyelven) (html). ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2005. június 24. „A szölkup a déli szamojéd nyelvek közül az egyetlen még élő nyelv.”
  • Kerezsi Ágnes: Szölkupok (magyar nyelven) (rtf). gepeskonyv.btk.elte.hu, 2005. „Hitük szerint a pravoszláv ikonokat ugyanaz a gondoskodás illeti meg, mint bálványszellemeiket, akiknek viszont hatalma van a legmodernebb dolgok (pl. helikopter, hajó) felett is.”
  • Domokos Péter: Szölkup irodalom (magyar nyelven) (html, rtf). gepeskonyv.btk.elte.hu, 2005. „... szinte minden család nyelve külön dialektusnak tekinthető.”
  • Janurik Tamás: A szölkup nyelv alapjai: Oktatási segédanyag. (magyarul) Budapest: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Finnugor Tanszék. 1997. = Budapesti finnugor füzetek, 1219 9249 ; 6, 5. ISBN 9634631053, ISBN 9789634631057, ISBN 9634631002, ISBN 9789634631002 30 p.; 21 cm; bibliogr.: p. 28-29  
  • Florian Sobanski A szölkupok egy nyelvész szemével in: (szerk. Csepregi Márta) Finnugor kalauz, 249. oldal. ISBN 963-243-813-2
  • Szölkup-angol szótár
  • Közösség: magyar szölkup szótár online (magyar nyelven). Glosbe, 2014. „16 szó, 69 mondat”
  • Fejes László: Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián (magyar nyelven). NYELV ÉS TUDOMÁNY – nyest.hu, 2011. június 21. „hanti + nyenyec ≠ szölkup”

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]