Dené-kaukázusi nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dené–kaukázusi egy olyan kiterjedt nyelvcsalád amely tartalmazza a sino-tibeti nyelvcsaládot, az észak-kaukázusi nyelvcsaládot, a na-dené nyelveket, a jenyiszeji nyelveket, a baszk nyelvet és a burusaszki nyelvet. A na-dené nyelvek és a jenyiszeji nyelvek ide tartozását a közelmúltban fogadták el. Több nyelv kapcsolódását még vitatják.

A nyelvcsalád fölismerésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dené–kaukázusi nyelvcsaládhoz hasonló nyelvcsalád-fölvetések a 20. században merültek föl először Alfredo Trombetti, Edward Sapir, Robert Bleichsteiner, Karl Bouda, E. J. Furnée, René Lafon, Robert Shafer, Olivier Guy Tailleur, Morris Swadesh, Vlagyimir Nyikolajevics Toporov és más kutatók által.

Morris Swadesh a dené–kaukázusi nyelvcsalád minden tagját fölvette egy olyan nyelvcsaládba, amit ő "Baszk-Dennean"-nak nevezett (angol nyelvű munkáiban , 2006/1971: 223) vagy aminek a "vasco–dene" elnevezést adta (amikor spanyolul közölte, 1959: 114). A nyelvcsalád a nevét a baszk nyelvről és a navahó nyelvről kapta, amelyek a nyelvcsalád földrajzilag a legtávolabbi tagjai. Swadesh szerint (1959) ez a nyelvcsalád tartalmazza a baszk, a kaukázusi, az ural-altáji, a dravida, a tibeti-burmai, a kínai, az ausztronéziai, a japán, a csukcs, az eszimó-aleuti, a vakas, és a na-dené", valamint valószínűleg a sumér nyelveket. Swadesh Baszk-Dennean csoportja tehát három dologban különbözött a dené-kaukázusi csoporttól. (1) Swadesh belevette az uráli, az altáji, a japán, a csukcs, és az eszkimó-aleuti nyelveket, amiket Szergej Anatoljevics Sztarosztyin és Joseph H. Greenberg követői később eurázsiai nyelveknek csoportosítottak. (2) a dravida nyelveket később a nosztratikus nyelvek közé sorolt Sztarosztyin iskolája. (3) az ausztronéziai nyelveket Sztarosztyin valóban dené-kaukázusinak gondolta, de ezt a nyelvet csak egy következő, magasabb nyelvcsoportba vették be, amit Dené-Daic néven neveztek el. Swadesh kollégája, Mary Haas, a baszk-dené elméletet Edward Sapirnek tulajdonítja.

A 80-as években Szergej Sztarosztyin, szigorú nyelvészeti módszereket használva (pl. grammatika, hangmegfeleltetés, glottokronológia, stb.), elsőként javasolta, hogy a kaukázusi, a jenyiszeji és a sino-tibeti nyelvek rokonok. A na-dené nyelvek hozzá vétele a csoporthoz komplikálta a helyzetet és vitát generált arról, hogy vajon a haida nyelv hozzá tartozik-e ehhez a nyelvcsaládhoz. A dené–kaukázusi hipotézis javaslói hajlottak arra, hogy a haida nyelvet bevegyék a na-dené családba (pl. Heinz-Jürgen Pinnow, vagy John Enrico. Edward J. Vajda azonban, aki egyébként elutasította a dené–kaukázusi hipotézist, javasolta, hogy bár a tlingit nyelv, az ejak nyelv, és az atapaszka nyelv közeli kapcsolatban áll a jenyiszeji nyelvekkel, de nincsen kapcsolatban a haida nyelvvel. Vajda elmélete az atapaszka–ejak–tlingit és a jenyiszeji nyelvek rokonságáról megerősítést kapott más kutatóktól. (Heinrich K. Werner, Merritt Ruhlen). A DNS-kutatások nem mutattak ki semmilyen különleges kapcsolatot a modern ket populáció és a na-dené nyelvek mai beszélői között . 1996-ban John D. Bengtson adta hozzá a csoporthoz a baszk nyelveket (ezek közé tartozik a kihalt aquitániai nyelv is és valószínűleg az ibér nyelv is). 1997-ben ő javasolta a burusaszki nyelv nyelv bevételét is. Ugyanebben az évben Bengtson megállapította, hogy a sumer nyelv egy különálló maradványa lehet a dené-kaukázusi nyelveknek. Azonban két másik közlemény mást állított. Allan R. Bomhard a sumért a nosztratikus nyelvek, míg Igor Mihajlovics Gyjakonov a munda nyelvek rokonságába sorolta.

1998-ban Vitalij Viktorovics Sevoroskin elvetette az amerind nyelvek és az Almosan (algonkin-vakas) nyelvek rokonságát, mert azt találta, hogy az amerind nyelvek a dené–kaukázusival mutatnak rokonságot. Néhány évvel később pedig ő maga javasolta a az észak-kaukázusi, a szalis, és a vakas nyelvek kapcsolatát, kimutatva a azt, hogy a szalis és a vakas különálló csoportot képvisel az észak-kaukázusi nyelvek körében.

A dené–kaukázusi nyelv jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dené–kaukázusi nyelvcsalád önállóságát igazoló tényezők a következők:

  • Szóegyezések és szórokonságok, amelyek néhány vagy az összes tagnál megtalálhatók..
  • Olyan szavak, amelyek nem kölcsönződnek, például a személyes névmások.
  • Nyelvtani elemek, például igekötők és prefixumok, főnevek prefixumai, és főnévi esetek ragjai..
  • Hangzórendszer alapkészlete, a nyelvtan alapszerkezete, a szókészlet jelentős része, melynek alapján egy proto-dené–kaukázusi elő-nyelvcsaládot is elképzelnek.

Az igék morfológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában a dené–kaukázusi nyelvekben és a sumérban poliszintetikus igék találhatók, számos prefixummal a szógyök előtt de ritkán vagy egyáltalán nincsenek ragok a szó után. Kivételek a kelet-kaukázusi nyelvek, ahol rendszerint egy prefixum áll a szó előtt és számos rag áll a szó mögött, hasonlóan a magyarhoz, a haida nyelvhez, a sino-tibetihez. A klasszikus tibetiben két előrag és egy utórag szerepel. A burusaszki nyelv nyelvben a nagyobb számú rag és a szintén többféle előrag a jellemző.

A következő példa a kabard nyelv egyik igéje (nyugat-kaukázusi) ige, Bengtsontól vett példa.

kabardi szóképlet вадыхэзгъэхьамэ
IPA /waːdəçɐzʁɐħaːmɐ/
Analízis /w/- -/aː/- -/də/- -/çɐ/- -/z/- -/ʁɐ/- -/ħ/- -/aː/- -/mɐ/
Position –6 –5 –4 –3 –2 –1 0 +1 +2
direct tárgy indirect tárgy -val, -vel helyhatározó tárgy okozati eset az ige gyöke időhatározó feltétel
ebben az esetben: 2 sz egy személy 3 sz többes "val-vel" "ban-ben" 1 sz egy személy "készteti" "belép" múlt idő "ha"
Fordításban ha én beléptethettelek volna velük együtt

Családfa javaslatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztarosztyin nézete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dené–kaukázusi család leágazási a glottokronológia alapján, Sztarosztyin és munkatársainak a Tower of Babel project (Bábel tornya program) keretében végzett munkájából.

1. Dené–kaukázusi nyelvek [8,700 Kr. e. = BCE]
1.1. Na-dené nyelvek (atapaszka-ejak-tlingit)
1.2. Sino-Vascon nyelvek [7,900BCE]
1.2.1. Vascon nyelvek (ma a baszk ilyen)
1.2.2. Sino-kaukázusi nyelvek [6,200 Kr. e.]
1.2.2.1. Burusaszki nyelv
1.2.2.2. Kaukázusi-sino-jenyiszeji nyelvek [5,900 Kr. e.]
1.2.2.2.1. Észak-kaukázusi nyelvek
1.2.2.2.2. Sino-jenyiszeji nyelvek [5,100BCE]
1.2.2.2.2.1. Jenyiszeji nyelvek
1.2.2.2.2.2. Sino-tibeti-jenyiszeji nyelvek

Bengtson nézete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John D. Bengtson a baszkot, a kaukázusit és a burusaszki nyelvet egy csoportba helyezte egy nagyobb Makro-kaukázusi (korábban Baszk-Kaukázusi) családba.

1. Dené–kaukázusi
1.1. A Makro-kaukázusi család
1.1.1. Baszk
1.1.2. Észak-kaukázusi
1.1.3. Burusaszki
1.2. Sumér
1.3. Sino-tibeti
1.4. Jenyiszeji
1.5. Na-dené

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • DIAKONOFF, Igor M., 1997. "External Connections of the Sumerian Language." Mother Tongue 3: 54-63.
  • BENGTSON, John D., 2004. "Some features of Dene–Caucasian phonology (with special reference to Basque)." In Cahiers de l'Institut de Linguistique de Louvain (CILL): 33–54.
  • BENGTSON, John D., 2003. "Notes on Basque Comparative Phonology." Mother Tongue 8: 21–39.
  • BENGTSON, John D., 1999b. "Wider genetic affiliations of the Chinese language." Journal of Chinese Linguistics 27 (1): 1–12.*BENGTSON, John D., 1994. "Edward Sapir and the ‘Sino-Dene’ Hypothesis." Anthropological Science (Tokyo) 102: 207-230.
  • BENGTSON, John D., 1998. "Caucasian and Sino-Tibetan: A Hypothesis of S. A. Starostin." General Linguistics, Vol. 36, no. 1/2, 1998 (1996). Pegasus Press, University of North Carolina, Asheville, North Carolina.
  • BENGTSON, John D., 1997b. "The riddle of Sumerian: A Dene–Caucasic language?" Mother Tongue 3: 63–74.
  • BENGTSON, John D., 1996. "A Final (?) Response to the Basque Debate in Mother Tongue 1." (see External links below)
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 2004. "Proto-Salishan and Proto-North-Caucasian Consonants: a few cognate sets." in Nostratic Centennial Conference: the Pécs Papers. ed. by. I. Hegedűs & P. Sidwell, pp. 181–191. Pécs: Lingua Franca Group.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 2003. "Salishan and North Caucasian." Mother Tongue 8: 39–64.
  • STAROSTIN, Sergei A. and Orel, V., 1989. "Etruscan and North Caucasian." Explorations in Language Macrofamilies. Ed. V. Shevoroshkin. Bochum Publications in Evolutionary Cultural Semiotics. 23. Bochum.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 1999 "Nostratic and Sino-Caucasian: two ancient language phyla." In From Neanderthal to Easter Island (Festschrift W. W. Schuhmacher), ed. by N. A. Kirk & P. J. Sidwell. pp. 44–74. Melbourne.
  • STAROSTIN, Sergei A., 2000. "Genesis of the Long Vowels in Sino-Tibetan." In Проблемы изучения дальнего родства языков на рыбеже третьего тысячелетия: Доклады и тезисы международной конференции РГГУ [Problems of the research on the distant origin of languages at the beginning of the third millennium: Talks and abstracts of the international conference of the RGGU], Moscow 2000.
  • STAROSTIN, Sergei A., 1996. "Word-final resonants in Sino-Caucasian." Journal of Chinese Linguistics 24.2: 281–311. (written for the 3rd International Conference on Chinese Linguistics in Hongkong in 1994)
  • STAROSTIN, Sergei A., 1995. "Old Chinese Basic Vocabulary: A Historical Perspective." In The Ancestry of the Chinese Language (Journal of Chinese Linguistics Monograph No. 8), ed. by W. S.-Y. Wang, pp. 225–251. Berkeley, CA.
  • STAROSTIN, S. (1999): Comparative-historical linguistics and lexicostatistics. In: Historical Linguistics & Lexicostatistics, Ed. by Vitaly Shevoroshkin & Paul Sidwell. Melbourne: Association for the History of Language, Science & History of Languages 3, 3-50
  • SWADESH, M. (1952): Lexico-statistic dating of prehistoric ethnic contacts. Proceedings of American Philosophical Society 96, 452-463.
  • VAJDA, Edward J. (2004): Ket. (Languages of the World, Materials, 204) München: LINCOM Europa
  • VAJDA, Edward J. (2002): The origin of phonemic tone in Yeniseic. CLS 37 (Parasession on Arctic languages): 305-320
  • VAJDA, Edward J. (2001b): Linguistic relations across Bering Strait: Siberia and the Native Americans. Read at: Bureau of Faculty Research, Western Washington University, Bellingham, WA, March 8, 2001
  • VAJDA, Edward J. 2000. Evidence for a genetic connection between Na-Dene and Yeniseian (Central Siberia). – Paper read at: January 2000 meeting of Society for the Study of Indigenous Languages of America (SSILA) and Linguistic Society of America (LSA)
  • VAJDA, Edward J. 2000. Yeniseian and Athabaskan–Eyak–Tlingit.' – Paper read at: Linguistics Department Colloquium, University of British Columbia, Mar. 2000
  • VAJDA, Edward J. 2000d. Athabaskan–Eyak–Tlingit and Yeniseian: lexical and phonological parallels. Read at: 39th Conference on American Indian Languages, San Francisco, Nov. 14-18, 2000