Franciaország közigazgatása
Franciaország jelenleg 26 régióra és ezeken belül 100 megyére (franciául département) oszlik.
Tartalomjegyzék |
A régiók [szerkesztés]
Franciaország európai területe 22 régióra oszlik, az egyes régiók alá 2–8 megye tartozik. Ezeken kívül a négy tengerentúli megye további egy-egy régiót alkot.
A megyék [szerkesztés]
A megyék a francia közigazgatás hagyományos egységei. A megyéket sorszámmal látták el és ezek a számok megjelennek többek között az adott terület irányítószámában és a gépkocsik rendszámtábláin. A megyék összesen 342 kerületre (arrondissement) oszlanak.
A régiók és a megyék listája [szerkesztés]
Az alábbi táblázatban az egyes régiók és az adott régióhoz tartozó, sorszámmal ellátott megyék nevei szerepelnek, illetve azok közigazgatási központjai.
A tengerentúli megyék és a tengerentúli területek [szerkesztés]
Tengerentúli megye és tengerentúli régió (Département d’outre mer et région d’outre-mer, rövidítve DOM-ROM) névvel illetik Franciaország néhány részét, melyek a France métropolitaine, az európai anyaországon kívül fekszenek, és így a francia tengerentúli területeket képezik. A DOM-ROM esetében korábbi gyarmatokról van szó, melyek a második világháborút követően Départements d’outre-mer-ré váltak . A DOM mellett léteznek a France métropolitaine-en kívül a Collectivité d’outre-mer (COM) is. Korzika tartomány nem számít tengeren túlinak, hanem a France métropolitaine része.
A DOM-ROM területein soha sem voltak különösebben erős függetlenségi mozgalmak, mert az Európai Unió és Franciaország pénzügyi transzferei magas életszínvonalat biztosítanak. Sem Franciaországban, sem az Európai Unióban nem akad, aki ezt a külön státuszt, mely a francia kolonializmus maradványa, megkérdőjelezné.
Ezeken a területeken mintegy 1,8 millió a népesség száma.
A DOM tájai, mint Franciaország részei egyben az Európai Unióhoz is hozzátartoznak; fizetőeszközük az euró. Csupán a vámok és az általános forgalmi adó vonatkozásában van néhány kivétel. Viszont ezek a megyék nem tartoznak a Schengeni Egyezmény hatálya alá. A Franciaországhoz és az EU-hoz való hozzátartozást az euróbankjegyek fejezik ki, amennyiben ennek a négy megyének a térképei a bankjegy alján, a balra az Európa térképtől ott szerepel a hátoldalon (lásd a jobb oldali ábrát).
A tengerentúli megyék és képviseletük a Nemzetgyűlésben, ill. a Szenátusban:
| Szám | Megye | ISO-3166-2-Kód | Képviselet |
|---|---|---|---|
| 973 | Francia Guyana (Guyane française) | FR-GF | 1947-óta, 2 képviselő, 2 szenátor |
| 971 | Guadeloupe | FR-GP | 1946-óta, 4 képviselő, 2 szenátor |
| 972 | Martinique | FR-MQ | 1946-óta, 4 képviselő, 2 szenátor |
| 976 | Mayotte | FR-MY | 2011-óta, ??? |
| 974 | Réunion | FR-RE | 1946-óta, 5 képviselő, 3 szenátor |
A tengerentúli megye és a tengerentúli régió annyit jelent, hogy a megye és a régió mint egymástól független közigazgatási egységek egymás mellett létezhetnek: a kompetenciák fel vannak osztva a megyék képviselete és a régió között. Az Ötödik Francia Köztársaság Alkotmányának 73-as fejezete utolsó bekezdésének értelmében a megyék és a régiók népszavazás eredményeként egyetlen közigazgatási egységgé vonhatók össze egyetlen tanácsgyűlés fennhatósága alatt. 2011-től kezdve az első ilyen Mayotte. 2010. január 24-én Martinique és Francia Guyana választópolgárai ugyancsak a fúzió mellett voksoltak.[1] Martinique-ban ez volt a második népszavazás ebben a témában. 2003. december 7-én Guadeloupe választói határozottan, Martinique választói pedig kis többséggel elutasították a fúziót.
- Tengerentúli területek (collectivités d’outre-mer vagy territoires d’outre-mer = TOM):
- 975 Saint-Pierre és Miquelon
- 984 Francia déli és antarktiszi területek (beleértve Franciaország antarktiszi követelését is)
- 986 Wallis és Futuna
- 987 Francia Polinézia
- 988 Új-Kaledónia
- Saint-Martin
- Saint-Barthélemy
- Clipperton-sziget
|
|||||||||||||
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Übersee-Departement című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Martiniquais et Guyanais choisissent la collectivité unique. Cikk: Le Monde (2010. január 25.)

