Adana (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adana
Adana555.png
Adana
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Földközi-tengeri
Tartomány Adana
Rang város
Polgármester Aytaç Durak
Irányítószám 01000 és 01999 között[1]
Népesség
Teljes népesség 1 366 027 fő (2007)[2] +/-
Népsűrűség 786,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 23 m
Terület 1 945 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Adana  (Törökország)
Adana
Adana
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 00′ 00″, k. h. 35° 19′ 17″Koordináták: é. sz. 37° 00′ 00″, k. h. 35° 19′ 17″
Adana weboldala

Adana Törökország ötödik legnagyobb városa és Adana tartomány székhelye. Területe 14 030 km², lakossága 1 271 894 fő (2006).

A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilikiai síkság (további nevei Adana- vagy Çukurova-síkság) legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, például az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző.

A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adana kebab: csípős darálthúsból készül, nyárson sütik

A Hettita időszakban a város neve URUAdaniya(š) volt. A hellének kilikiai Antiochia (görögül: Αντιόχεια της Κιλικίας) vagy Antiochia ad Sarum (görögül: Αντιόχεια η προς Σάρο) néven ismerték. A Helsinki Atlas szerzői szerint Adana megegyezik az új-asszír Quwê várossal, mely szerepel az asszír ékírásos táblákon is; a név másik változata Coa.

Más magyarázatok szerint az Adana név az asszír viharisten, Adad nevéből ered (a szíriai és mezopotámiai népeknél Tessub, a hettitáknál Tarhuntasz), aki esővel áldotta meg a Toros-hegység területét. Iránta érzett tiszteletből kapta a terület az Uru Adaniya vagy Ada nevet.

Homérosz Iliasz című eposzában a város neve Adana.

A városnak a történelem folyamán több neve is volt:

  • Adanosz
  • Ta Adana
  • Adaniyaš
  • Erdene
  • Edene
  • Ezene
  • Batana
  • Atana
  • Azana
  • Adana

Mivel egyszerre több néven is ismerték a várost, 1865-ben az Oszmán Birodalom megtiltotta más nevek használatát és véglegesítette az Adana nevet.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adana éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Rekord max. hőmérséklet (°C) 23,0 25,0 32,0 36,8 40,6 41,3 44,0 43,8 43,2 39,4 33,3 27,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 15,0 16,1 19,4 23,6 28,1 31,7 33,8 34,3 33,1 29,1 22,1 16,6
Átlaghőmérséklet (°C) 9,7 10,4 13,3 17,5 21,7 25,6 28,3 28,4 26,1 21,6 15,3 11,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 5,5 5,9 8,3 12,3 16,1 20,1 23,6 23,7 20,7 16,1 10,6 7,0
Rekord min. hőmérséklet (°C) −4,2 −6,4 −3,6 −1,3 5,6 13,7 16,8 16,8 10,9 4,8 −1,0 −3,5
Havi napsütéses órák száma 5 5 6 7 9 10 11 10 9 7 6 4
Forrás: Országos Meteorológiai Intézet, Törökország


Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi Mecset Sabanci

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásatásokon feltárt leletek elemzése alapján kiderült, hogy az egykor Kilíkia néven ismert területen több, fejlett civilizáció is élt. Az első emberek a paleolitikum időszakában érkeztek ide, ami azt jelenti, hogy Adana történelme több, mint 3000 éves. A várost több legendában és eposzban is megemlítik, például a sumer Gilgamesben.

Adana történelme szorosan kapcsolódik Tarsus történelméhez; gyakran a két név egyazon várost jelöl, mivel ahogy a folyó medre változott, úgy változott a két város pozíciója is. Az ókorban Adana kevésbé fontos város volt, az adminisztratív központ szerepét Tarsus, Ayas (ma: Yumurtalık) és Kozan (régebben: Sis) töltötte be, különösen a Kilíkiai Örmény Királyság idején.

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tepebag Tumulus, melyet a kilíkiai régió legrégebbi városaként tartanak számon, a neolitikum idején épült, és ahol a régészek egy kőfalat és egy városközpontot fedeztek fel.

Egy kava felirat szerint, melyet a hettiták készítettek és melyet Hattuszaszban (Boğazköy) találtak meg, az első királyság, mely Adanát uralta, a Kizzuvatna királyság (Kilikia) volt, mely hettita védelem alatt állt i. e. 1335-ben. A felirat szerint a város neve URUAdaniya volt, a város lakóit pedig danuna néven nevezték. A legenda szerint Uránosz két fia, Adanus és Sarus a Seyhan folyó mellett építették Adana városát. A danuna népet többnyire a tengeri népek közt is feltűnő denenek törzsével azonosítják. A név etimológiája alapján a danaosszal is rokon lehet. A danunák első név szerint ismert uralkodója Urikki volt, Azittavadda apja, már az újhettita királyságok idején.

i. e. 1190 körül a hettiták uralma után a nyugatról érkező inváziók (tengeri népek) következtében több kisebb királyság született és tűnt el a területen. Időrendi sorrendben:

Századokig a város a keletre vezető római út egyik csomópontja volt.

Pompeius ideje alatt a város börtönként funkcionált a kilíkiai kalózok számára. A város valószínűleg Julius ideje alatt indult igazi fejlődésnek, ekkor hidak, utak, kormányzati épületek épültek, kiépítették az öntözőrendszert és fejlődött a mezőgazdaság. A város az egyik legfejlettebb kereskedelmi központ lett a régióban. A Római Birodalom kettészakadása után a terület a Bizánci Birodalom része lett.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilikia a 7. század közepén került muszlim uralom alá, majd 965-ben a bizánciak visszaszerezték. Az 1071-es manzikerti csatát követően kialakult a Kis-Örményország néven ismert fejedelemség a térségben, amit 1375-re számolt fel a Mamlúk Birodalom. Egy helyi török család, a Ramazánidák vették át a hatalmat, akik rövidesen az oszmánmamlúk viszálykodások egyik fókuszává váltak. Végül a győztes oszmánok 1517-ben megszüntették a fejedelemség önállóságát, ám a ramazánida fejedelmi család tagjai 1608-ig örökös helytartókként tovább irányíthatták a tartományt.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reneszánsz korától a huszadik század elejéig (1517–1918) az Oszmán Birodalom része volt a város.

A 19. században Anglia, Franciaország és Oroszország folyamatos ellentétben állt az Oszmán Birodalommal. Az oszmán hatalom meggyengítése érdekében a három nagyhatalom segítette az egyiptomi kormányzó Mehmet Ali Pasát az oszmánok ellen indított felkelésében. Ebben az időszakban kapott Adana tartományi státuszt.

1909-ben számos örmény nemzetiségű lakost gyilkoltak meg, az esemény az adanai mészárlásként vonult be a történelembe.[3] Néhány tudós adanai felkelésnek nevezi a történteket.[4] Az adanai mészárlás okairól és pontos számadatairól éles vita alakult ki a történészek között.

Az első világháború után az oszmán kormány átadta a város ellenőrzését a szövetséges erőknek. A Nagy Honvédő Háború (vagy más néven a Függetlenségi Háború) ideje alatt Adana fontos stratégiai pont volt. Mustafa Kemal Atatürk 1918. október 31-én érkezett a városba és hét napot töltött ott. Az itt töltött idő alatt született meg a Kuvayi Milliye (Nemzeti védelem, nemzeti összefogás) fogalma és döntötte el, hogy harcba száll a szövetségesek ellen. A török nacionalisták egészen 1921. február 5-éig harcoltak.

Kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adana éjjel

Az érdekes látnivalók közé tartozik az a kőhíd, melynek egy része a 6. században, I. Justinianus bizánci császár ideje alatt épült, illetve a 782-ből származó kastély. A kőhíd a világ legrégebbi olyan hídja, melyet még mindig használnak.

1882-ben épült a Büyük Saat óratorony a város szimbóluma. Sajnos a francia megszállás ideje alatt lerombolták. 1935-ben a tornyot újjáépítették.

Nagy óratorony

Az óratoronynál található a Kazancılar Çarşısı bazár. A bazár területén található az 1519-ben épült Çarşı Hamamı (törökfürdő). Az óratorony környékén több régi épület és a helyi kormányzók sírjai is megtalálhatóak.

A városközpontban találjuk a Bebekli Kilise-t, a Gyermekek Templomát, ami egy régi katolikus templom. A templom utcájában több régi házat is megcsodálhatunk.

További látnivalók

Adana egyik központi parkja
  • Alemdar Mescidi (mecset)
  • Şeyh Zülfi mescidi (mecset)
  • Irmak Hamamı (törökfürdő)
  • Çarşı Hamammı (törökfürdő)
  • Mestenzade Hamamı (törökfürdő)
  • Yeni Hamam (törökfürdő)
  • Seyhan Dam
  • Adana Ulu Camii (dzsámi)
  • Adanai Új mecset
  • Adanai Vaj Mecset
  • Adanai Atatürk múzeum
  • Adanai Eski Camii (mecset)
  • Adana Múzeum
  • Adana Népművészeti Múzeum
  • Adana Régészeti Múzeum
  • Misis Mozaik Múzeum

Történelmi maradványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Yumurtalık romjai
  • Anavarza romjai – Kazan/Dilekkaya
  • Şar romjai – Tufanbeyli/Şar
  • Mağarsus romjai – Karataş
  • Karatepe – Aslantaş (Domuztepe-Pınarözü) – Kadirli/Düziçi

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Altın Koza (Arany Selyemgubó) Filmfesztivál – Szeptember 14–25

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Adana Şakirpaşa repülőtér

A városhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Adana postai irányítószámai
  2. City Population: Tartományok és húszezer fő feletti városok lakossága (angol nyelven). citypopulation.de
  3. Encyclopædia Britannica, 11th edition (1911), sv. Adana; for the Adana massacre, sv. Turkey (vol. 27, p. 464c).
  4. Justin McCarthy, The Population of the Ottoman Armenians, page (65–85)
  5. Beerscheba, Israel

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adana (település) témájú médiaállományokat.