Szelimije-dzsámi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Konya: Selimiye dzsámi

Konyában a Selimiye dzsámit tartják az oszmán-török építészet legszebb, legnagyobb helyi képviselőjének. Építését II. Szelim (1524. május 28. – 1574. december 12.) még akkor kezdette el, amikor csak trónörökös, vagy szultán-várományosként Konya kormányzója volt, s csak 1570-ben fejeződött be, amikor már a szultáni trónra ült.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konya: Szelimije-dzsámi
Konya: Szelimije-dzsámi

Konya központjából a Hükümet Caddesi egyenes folytatása a Mevlána Caddesi, amelynek a vége egy tágas, körforgalmú térbe torkollik. A tér jobb oldalán a Szelimije-dzsámi méltóságteljes, hatalmas tömege emelkedik. Előtte szép zöld park terül el.

Több alkalommal, 1685-ben, 1816-ban és 1914-ben végeztek rajt átfogó felújítást, ezért ma is teljes épségben, eredeti formájában dacol az idővel.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dzsámi északi, a tér felé néző homlokzata előtt oszlopos keresztfolyosó húzódik, amelynek hét kupoláját hat karcsú márványoszlop támasztja alá.

A folyosó két végén emelkedik a két karcsú, egyerkélyes minaret. A dzsámi négyzetes imaterét szögletes kupoladob, valamint széles ívek és gazdagon díszített sarokboltozati elemek közvetítésével két oldalról három-három kisebb kupola által támogatott központi kupola fedi, amelyet két hatalmas oszlop támaszt alá.

Három bejárata van: egy az oszlopos folyosóról, kettő pedig oldalról, a minaretek mellett. E két oldalsó bejárat felett a következő török nyelvű feliratok olvashatók:

  • „A dzsámiban levő hivő olyan mint a vízben a hal, onnan élvezetet merít";
  • „A dzsámiban levő képmutató olyan, mint a kalitkába zárt madár."

A dzsámi belsejében a szép faragású márvány imafülke és szószék érdemel említést. A dzsámi délkeleti sarkához simuló kupolás épület, falain két sor ablakkal, az 1795-ben épített Yusuf Aga-könyvtár.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]



Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konya: Közkút a Szelimije-dzsáminál
  • Museum für Anatolische Zivilisationen - Ankara, 1997/2005(2. kiad.) - ISBN 975-7523-33-X
  • Békési B. István: Törökország (p.482-489) - Panoráma-könyvek - ISBN 963-243-150-2
  • Germanus Gyula: Az arab irodalom története (p. 101-102.) - Bp. Gondolat K. 1973. - (ISBN ?)
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • H. Stierlin. Türkei. - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
  • Britannica Hungarica - CD ver.2005. - LEXIKON K.
  • S. Svan. Törökország - (Utitárs-sorozat) Panemex Grafo. - ISBN 963 9090 999.
  • Luciana Savelli Listri: Türkei. Kunst und Turismus. - Kina Becolli. - ISBN 8881801000.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]