Felső-Trák-alföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felső-Trák-alföld
Szliven és a Felső-Trák-alföld keleti része a Balkán-hegység déli pereméről nézve
Szliven és a Felső-Trák-alföld keleti része a Balkán-hegység déli pereméről nézve
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Hosszúsága180 km
Szélessége50 km
Terület6032 km²
Elhelyezkedése
Felső-Trák-alföld (Bulgária)
Felső-Trák-alföld
Felső-Trák-alföld
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 15′, k. h. 26° 00′Koordináták: é. sz. 42° 15′, k. h. 26° 00′

A Felső-Trák-alföld[1] (bolgárul: Горнотракийска низина) síkság Bulgária déli részén. Az ország és egyben a Balkán-félsziget legnagyobb alföldje: hosszúsága 180 km, szélessége 50 km, területe 6032 km².[2] Geológiailag árteres, jégkori teraszokkal tarkított feltöltött medencetérség.[3] Legfőbb folyója a Marica. Éghajlata mérsékelt, enyhe, esős telekkel és meleg, száraz nyarakkal; az Orosz-síkság felől érkező hideg szeleknek útját állja a Balkán-hegység.[4]

1960. július 13. óta az ország öt hivatalos borvidékének egyike.[5] Éghajlati adottságai kedvezőek a vörösbortermelés számára. A helyi fajták közül a mavrud és a pamid, a világfajták közül a merlot, a cabernet sauvignon és a muskotály jellemző.[4] Az alföld fontosabb települései közé tartozik Plovdiv, Burgasz, Sztara Zagora, Pazardzsik, Aszenovgrad, Haszkovo, Jambol és Szliven.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (magyar nyelven) pp. 267. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1997. november 5. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  2. Bulgaria's land: some records (angol nyelven). OMDA Ltd., 2012. január 22. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  3. Tóth József: Bulgária (magyar nyelven). Szertár - rendhagyó földrajzi olvasókönyv, 2003. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  4. a b Bulgária (magyar nyelven). Vinorium. (Hozzáférés: 2012. december 16.)[halott link]
  5. Tóth Adrienn: A melnik, a mavrud és a pamid hazája – Tíz tudnivaló Bulgária borairól (magyar nyelven). Vinoport, 2012. április 18. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 16.)