Cseljabinszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseljabinszk (Челябинск)
Chelyabinsk-07a.JPG
Cseljabinszk központja
Cseljabinszk címere
Cseljabinszk címere
Cseljabinszk zászlaja
Cseljabinszk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Cseljabinszki terület
Alapítás éve 1736
Polgármester Sztanyiszlav Ivanovics Mosarov (2010 óta)
Irányítószám 454000—454999
Körzethívószám 351
Népesség
Teljes népesség 1 078 300 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Cseljabinszk (Oroszország)
Cseljabinszk
Cseljabinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 08′ 00″, k. h. 61° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 08′ 00″, k. h. 61° 25′ 00″
Cseljabinszk (Cseljabinszki terület)
Cseljabinszk
Cseljabinszk
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
Cseljabinszk weboldala

Cseljabinszk (oroszul: Челябинск) város Oroszországban a Cseljabinszki terület központja.

Lakosságát tekintve Oroszország 8. legnépesebb városa. A Dél-Uráli régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.

Lakossága: 1 130 132 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Urál-hegység délkeleti lejtőin épült a város a Miassz folyó partján. Fontos közlekedési csomópont Cseljabinszkon keresztül halad a Transzszibériai vasútvonal történelmi déli nyomvonala.

A Nyugat-szibériai nagytájat, a finnországi tóvidékhez hasonlóan, tavak ezrei borítják. A tó-táj itt is a jégkorszak visszahúzódása idején alakult ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1736-ban építették fel Cseljaba erődjét. Városi rangot 1781-ben kapott. Az 1900-as évek elején a Transzszibériai vasútvonal építésének központja volt. A vasútvonal megnyitását követően Cseljabinszk jelentősége gyorsan nőtt.

Cseljabinszktól 150 km-re északnyugatra a Majak nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzemben súlyos, a csernobili atomkatasztrófa után, a legtöbb áldozatot követelő nukleáris baleset volt 1957-ben.

2013. február 15-én, helyi idő szerint fél 10 körül a város felett egy légkörbe belépő meteor erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant. Az esemény következtében több mint ezren megsebesültek, számos épület ablakai betörtek, megremegtek az épületek és autóriasztók is beindultak.[2][3]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseljabinszk legfontosabb felsőoktatási intézménye az 1943. december 15-én alapított Dél-uráli Állami Egyetem (oroszul: Южно-Уральский государственный университет, ЮУрГУ).

Kutatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cseljabinszki Múzeum Régészeti Osztálya érdekes és fontos kutatásokat végez a Kelet-Ural területén. Szergej Botalov, a múzeum régésze 2011 tavaszán Budapesten is előadást tartott az MTA Régészeti Intézetében a honfoglalás kori magyar sírokhoz igen hasonló lovastemetkezési leletekről.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a kohászat és a gépgyártás. A város három kiemelkedően fontos üzeme a Cseljabinszki Kohászati kombinát, a Cseljabinszki Traktorgyár és a Cseljabinszki Csőhengerművek. (Челябинский трубопрокатный завод).

A Cseljabinszki Traktorgyárat 1933-ban létesítették. 1940-ben a háborús igényeknek megfelelően ez a gyár is hadiüzemmé vált itt készültek a Vörös Hadsereg számára olyan legendás harckocsitípusok, mint a T–34, a SZU–152, az ISZ–1 és később a T–90. Napjainkban a traktorgyár nehéz traktorokat, buldózereket és rakodógépeket gyárt.

A Cseljabinszki Csőhengerművek (Челябинский трубопрокатный завод) olaj- és gázvezetékek céljára készít csöveket. Vásárlói között nem csak európai országok, hanem Japán, Irán, és az Amerikai Egyesült Államok cégei is megtalálhatók.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseljabinszk fontos vasúti csomópont, vasúti fővonal köti össze Moszkvával, Harkovon keresztül Európával és Jekatyerinburggal.

Cseljabinszk repülőtere a Balandino repülőtér CEK (IATA: CEK , ICAO: USCC ) képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
  2. Tíztonnás lehetett az orosz meteor. index.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. február 15.)
  3. Hát végül csak elkezdődött az atomháború - élménybeszámolók a meteorról”, origo.hu, 2013. február 15. (Hozzáférés ideje: 2013. február 16.) 

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Epimakhov Andrej V., Koryakova Ludmila N. (2007): The Urals and Western Siberia in the Bronze and Iron Ages. Cambridge World Archaeology, Cambridge University Press (ISBN 978-0-521-82928-1)
  • Mangerud, J. et al. (2004). Ice-dammed lakes and rerouting of the drainage of northern Eurasia during the Last Glaciation. Quaternary Science Reviews 23 (2004), pp. 1313–1332.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseljabinszk témájú médiaállományokat.