Miassz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miassz (Миасс)
Miassz címere
Miassz címere
Miassz zászlaja
Miassz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Cseljabinszki terület
Alapítás éve 1773
Polgármester Viktor Ardabjevszkij
Körzethívószám 3513
Népesség
Teljes népesség 158 420 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna SAMT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Miassz  (Oroszország)
Miassz
Miassz
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′Koordináták: é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′
Miassz  (Cseljabinszki terület)
Miassz
Miassz
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
Miassz weboldala

Miassz (oroszul: Миасс) város Oroszország Cseljabinszki területén. Az Urál keleti oldalán, Cseljabinszktól 96 km-re délnyugatra, a Miassz folyó partján terül el.

Miasszon halad keresztül az UfaCseljabinszk vasúti fővonal. A várostól északra található az Ilmenszki Természetvédelmi Terület.

Lakossága: a 2002-es népszámláláskor 158 420 fő volt; 151 751 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén 1773-ban alapítottak rézbányát, melyet az 1754-ben felfedezett rézlelőhelyre építettek. A bányához kapcsolódó település növekedését a 19. század elején felgyorsította a Miassz folyó völgyében talált aranykészlet. Az első aranylelőhelyet 1797-ban találták meg a Taskuturganka folyó mentén. Később, az 1820-as években a Miassz folyó medencéjében fedezték fel az Urál legnagyobb aranylelőhelyét. 1836-ban a környéken 54 aranybánya és 23 aranymosó működött. 1842-ben ezen a vidéken talált Nyikiforom Szjutkin egy 36,21 kg-os aranyrögöt, mely egyike a világ legnagyobb aranyleleteinek. A kezdeti időszakban a kitermelt arany éves mennyiség elérte a 640 kg-ot. A század közepére az aranybányászat visszaesett. A település 1926-ban kapott városi rangot, 1943-tól pedig közvetlen területi alárendeltségű (járási jogú) város.

Fejlődésének újabb lendületet az 1940-es évek elején megjelent gépgyártó ipar jelentett. 1941 novemberében kezdték el építeni azt az autógyárat, amely a második világháború miatt Moszkvából Miasszba költöztetett Sztálin Autógyár (ZiSZ, később ZiL) alapjain jött létre. A gyár 1943-ban kapta a Miasszi Autógyár, majd 1944. június 21-én az Urál Autógyár nevet. A városban 1955-ben települt meg a rakétagyártáshoz kapcsolódó ipar, amikor a Makejev-tervezőirodát (SZKB–385) Zlatousztból Miasszba telepítették. A tervezőiroda és a hozzá kapcsolódó intézmények alkotják a város északi, Masgorodok nevű részét.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelentős orosz ipari központ, melyben a gépgyártó ipar dominál, de továbbra is jelentős a bányászat és a fémfeldolgozás. A legfontosabb ipari vállalata a tehergépkocsikat gyártó Urál Autógyár (UralAZ).

2004-ben a városban jelentős turisztikai fejlesztéseket kezdtek. A város déli részén, a korábban is üdülőzónának számító Turgojak-tó mellett egy új turisztikai komplexum kialakítása folyik.

A felsőoktatást három intézmény képvisel. Ott működik a Cseljabinszki Állami Egyetem, a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Egyetem, valamint a Dél-uráli Állami Egyetem egy-egy kirendeltsége. Tudományos intézménye az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendeltségének Ásványtani Intézete.

A városban helytörténeti, valamint a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Miasszi Állami Ásványtani Múzeum működik.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miasszban élt és dolgozott:

Ott született:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat.
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala