Miassz

Miassz (Миасс)
Miassz címere Miassz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Cseljabinszki terület
Alapítás éve	1773
Polgármester	Viktor Ardabjevszkij
Népesség
Teljes népesség	158 420 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Terület	1749 km²
Időzóna	SAMT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Miassz Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 0′, k. h. 60° 6′55, 60.1
Miassz Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
Miassz weboldala

Miassz (oroszul: Миасс) város Oroszország Cseljabinszki területén. Az Urál keleti oldalán, Cseljabinszktól 96 km-re délnyugatra, a Miassz folyó partján terül el.

A város területe 1749 km². Miasszon halad keresztül az Ufa–Cseljabinszk vasúti fővonal. A várostól északra található az Ilmenszki Természetvédelmi Terület.

Lakossága: a 2002-es népszámláláskor 158 420 fő volt; 151 751 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Története

A város területén 1773-ban alapítottak rézbányát, melyet az 1754-ben felfedezett rézlelőhelyre építettek. A bányához kapcsolódó település növekedését a 19. század elején felgyorsította a Miassz folyó völgyében talált aranykészlet. Az első aranylelőhelyet 1797-ban találták meg a Taskuturganka folyó mentén. Később, az 1820-as években a Miassz folyó medencéjében fedezték fel az Urál legnagyobb aranylelőhelyét. 1836-ban a környéken 54 aranybánya és 23 aranymosó működött. 1842-ben ezen a vidéken talált Nyikiforom Szjutkin egy 36,21 kg-os aranyrögöt, mely egyike a világ legnagyobb aranyleleteinek. A kezdeti időszakban a kitermelt arany éves mennyiség elérte a 640 kg-ot. A század közepére az aranybányászat visszaesett. A település 1926-ban kapott városi rangot, 1943-tól pedig közvetlen területi alárendeltségű (járási jogú) város.

Fejlődésének újabb lendületet az 1940-es évek elején megjelent gépgyártó ipar jelentett. 1941 novemberében kezdték el építeni azt az autógyárat, amely a második világháború miatt Moszkvából Miasszba költöztetett Sztálin Autógyár (ZiSZ, később ZiL) alapjain jött létre. A gyár 1943-ban kapta a Miasszi Autógyár, majd 1944. június 21-én az Urál Autógyár nevet. A városban 1955-ben települt meg a rakétagyártáshoz kapcsolódó ipar, amikor a Makejev-tervezőirodát (SZKB–385) Zlatousztból Miasszba telepítették. A tervezőiroda és a hozzá kapcsolódó intézmények alkotják a város északi, Masgorodok nevű részét.

Gazdasága

A város jelentős orosz ipari központ, melyben a gépgyártó ipar dominál, de továbbra is jelentős a bányászat és a fémfeldolgozás. A legfontosabb ipari vállalata a tehergépkocsikat gyártó Urál Autógyár (UralAZ).

2004-ben a városban jelentős turisztikai fejlesztéseket kezdtek. A város déli részén, a korábban is üdülőzónának számító Turgojak-tó mellett egy új turisztikai komplexum kialakítása folyik.

A felsőoktatást három intézmény képvisel. Ott működik a Cseljabinszki Állami Egyetem, a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Egyetem, valamint a Dél-uráli Állami Egyetem egy-egy kirendeltsége. Tudományos intézménye az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendeltségének Ásványtani Intézete.

A városban helytörténeti, valamint a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Miasszi Állami Ásványtani Múzeum működik.

Ismert emberek

Miasszban élt és dolgozott:

• Viktor Makejev, a szovjet rakétagyártás egyik jelentős alakja,
• Leonyid Obolenszkij, színész, rendező.

Ott született:

• Vlagyimir Kuznyecov, akadémikus, fizikus.

Külső hivatkozások

• A városi adminisztráció (városi tanács) honlapja (oroszul)
• Városi portál (oroszul)
• Elektronikus várostérkép
• A város címerének története (oroszul)