Miassz (folyó)
| Miassz | |
| Миасс | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 658 km |
| Forrásszint | 700 m |
| Vízhozam | 15,4 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 21 800 km² |
| Forrás | Déli-Urál |
 é. sz. 54° 46′ 20″, k. h. 59° 37′ 26″ | |
| Torkolat | Iszety |
| é. sz. 56° 05′ 44″, k. h. 64° 29′ 56″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Tobol vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Miassz (oroszul: Миасс) folyó Oroszország ázsiai részén, a Cseljabinszki- és a Kurgani területen; az Iszety legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 658 km, vízgyűjtő területe: 21 800 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 24 km-re): 15,4 m³/sec. Teljes esése a forrástól a torkolatig 508 m.
A Déli-Urál központi vízválasztója, az Uraltau keleti oldalán ered, Baskíria keleti peremén, az Ucsali járásban. Rövid baskíriai szakasza után a Cseljabinszki területen, az Ilmenszkij-hegyvonulat mentén halad észak-északkeleti irányba, majd az Argazi-víztározónál éles kanyarulatot tesz délkelet felé. Cseljabinszkon át szintén észak felé folyik, a város után újra kelet felé fordul, majd alsó szakaszán, már a Nyugat-szibériai-alföldön északkeleti irányba tart. A Kurgani terület Kargapolje településétől 20 km-re északra torkollik az Iszetybe.
Főként hóolvadékvíz táplálja. Október végén, novemberben befagy és áprilisban szabadul fel a jég alól. Tavaszi árvize van.
Városok[szerkesztés]
A folyó mentén fekvő két legnagyobb város: a felső szakaszon a folyó nevét viselő Miassz (lakossága több mint 150 000 fő), a középső szakaszon a milliós nagyváros, Cseljabinszk, az uráli nehézipar egyik nagy központja. Utóbbi lakosságának és ipari üzemeinek vízellátását a folyó és az ott kiépített 113 km² területű Argazi-víztározó biztosítja. A két város létesítményei és nagy iparvállalatai rendkívüli mértékben szennyezik a folyót. Nem közvetlenül a Miassz partján fekszik, mégis komoly szennyező forrás az Argazi-víztározó közelében fekvő kisváros, Karabas, mely rézkohászatáról híres.
Források[szerkesztés]
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- Z. F. Krivopalova, Sz. A. Mocsalova: Reka Miassz (orosz nyelven). Enciklopegyija Cseljabinszka. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)
