Tobol
| Tobol | |
 | |
| A Tobol Tobolszknál Sz. M. Prokudin-Gorszkij fotója (1910) | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Kazahsztán, Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1670 km |
| Vízhozam | 805 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 395 000 km² |
| Forrás | Turgaj-fennsík |
 é. sz. 51° 28′ 00″, k. h. 61° 00′ 31″ | |
| Torkolat | Irtis |
| é. sz. 58° 09′ 14″, k. h. 68° 12′ 55″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Tobol vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tobol témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tobol (oroszul: Тобол, kazak nyelven: Тобыл) – folyó Kazahsztánban és Oroszországban, az Irtis legnagyobb, bal oldali mellékfolyója. Kazahsztánban a Kosztanaji területen, majd Oroszországban a Kurgani és Tyumenyi területen folyik keresztül.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 1670 km, vízgyűjtő területe: 395 000 km², vízhozama: 805 m³/s (a torkolatnál).
A Dél-Urál előterében, a Turgaj-fennsík nyugati oldalán, Kazahsztán és Oroszország határvidékén ered, végig nagyjából északi irányban folyik és Tobolszk városnál az Irtisbe torkollik. Felső szakaszának első 320 km-én, a Turgaj-fennsíkon még hegyi folyó. Lejjebb sík vidékre ér, középső és alsó folyásán végig a Nyugat-szibériai-alföldön folyik egész a torkolatig. Az alföldön esése csekély, völgye széles, alig 3-4 m magas partjait áradáskor a víz elönti. Jobb partjának vízgyűjtőjéről a folyó alig kap utánpótlást, a sztyepp és erdős sztyepp övezetnek ezt a részét több ezer kisebb, lefolyástalan tó borítja, többségük sóstó.
A folyó főleg olvadékvizekből táplálkozik. Tavaszi áradása a felső szakaszon gyors, jelentős vízszintemelkedéssel kezdődik és kb. két hónapig tart; az alsóbb szakaszokon az áradás egyenletesebb és augusztusig elhúzódik. A tél beálltával 10-30 napig tartó jégzajlás után a folyó befagy, május elején enged fel.
A torkolattól Kurgan városig hajózható.
Mellékfolyók[szerkesztés]
Kazahsztán és Oroszország határán két mellékfolyója van:
Oroszország területén:
Közülük az utóbbi kettő hajózható. Mindhárom bal oldali mellékfolyó az Urál keleti lejtőinek vizét gyűjti össze.
Városok[szerkesztés]
- Kazahsztánban: Rudnij, Kosztanaj; környékükön három víztározó épült.
- Oroszországban: Kurgan, Jalutorovszk, Tobolszk
A Tobol erősen szennyezett folyó, alacsony vízhozama miatt öntisztuló képessége csekély. Alsó szakaszának az Urálból érkező mellékfolyói, különösen az Iszety – Jekatyerinburg folyója – (és mellékfolyója, a Miassz) a nagy iparvárosok és üzemek által kibocsátott szennyvízzel érkeznek, és éppen ezek a Tobol legnagyobb mellékfolyói.
