Csita (település)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Csita (Чита) | |||
 | |||
| Csita látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Bajkálontúli határterület | ||
| Alapítás éve | 1628 | ||
| Polgármester | Anatolij Dmitrijevics Mihaljov | ||
| Irányítószám | 672000 | ||
| Körzethívószám | 3022 | ||
| Testvérvárosok | Lista Manzhouli | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 349 983 fő (2019)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 534 km² | ||
| Időzóna | YAKT (UTC+9) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csita
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 52° 03′ 00″, k. h. 113° 27′ 36″Koordináták: é. sz. 52° 03′ 00″, k. h. 113° 27′ 36″ | |||
Csita
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
| |||
| Csita weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csita témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.svg)
Csita város Oroszország szibériai részén, a Bajkálontúli határterület központja, fontos közlekedési, kulturális és ipari központ. Neve a Csita folyónévből alakult ki, mely a mandzsu-tunguz nyelvekből való, a szó tövének eredeti jelentése „agyag”.[2]
Lakossága 324 444 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Fekvése[szerkesztés]
Csita az Ingoda folyó völgyében, az azonos nevű Csita folyó és az Ingoda egybefolyásánál terül el. A város Moszkvától 4740 km-re van a Transzszibériai vasútvonal mentén.
Története[szerkesztés]
Csita alapja más szibériai városokhoz hasonlóan kozák szabad csapatok által téli szálláshely céljára épített cölöpvár volt. A cölöpvárat Pjotr Beketov kozák atamán parancsára építették 1653-ban. Ez a cölöpökből készült külső fallal megerősített téli szálláshely 3 kunyhóból és egy nagyobb raktárból állt.
1826-ban a dekabrista felkelés négy száműzöttje érkezett Csitába. A település ekkor 49 épületet számlált.
1851-ben I. Miklós cár rendelettel létrehozta a Bajkálon-túli Kormányzóságot. Csita ekkor kapott városi jogokat.
1900-ban elérte a Transzszibériai vasútvonal Csitát, megkezdődött a város iparosodása.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Csita repülőtere a Kadalai repülőtér (IATA: HTA, ICAO: UIAA) a várostól 10 km-re nyugatra található. Naponta több járat köti össze Moszkvával.
Nemzetközi viszonylatban az Air China üzemeltet járatot Csita és a belső-Mongóliai Hailar között.
Oktatás, kultúra[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
A Csitai Állami Egyetemet 1974-ben alapították. A Bajkálontúli határterület meghatározó felsőoktatási intézménye. Az egyetemhez 8 intézet tartozik 54 tanszékkel.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Maciej Nowicki (1910–1950) Amerikába emigrált lengyel építész
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2019/bul_dr/mun_obr2019.rar
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
