Szurgut
| Szurgut (Сургут) | |||
.jpg) |
|||
| Szurgut látképe télen | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Hanti- és Manysiföld | ||
| Alapítás éve | 1549 | ||
| Polgármester | Alekszandr Szidorov | ||
| Irányítószám | 628403 | ||
| Körzethívószám | 7 3462 | ||
| Autórendszám kódja | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 285 027 fő (2008)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 212,92 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szurgut
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′ | |||
Szurgut
Pozíció Hanti- és Manysiföld térképén
|
|||
| Szurgut weboldala | |||
).png)
Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában. Szibéria egyik legrégibb városa, a Hanti–Manysi Autonóm Körzet legnagyobb, a Tyumenyi terület második legnagyobb városa. Oroszország olajfővárosaként is emlegetik.
Lakossága: 285 027 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 306 675 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.
Története [szerkesztés]
A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár. A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1996 óta Alekszandr Leonyidovics Szidorov. Az ő polgármestersége alatt épült meg a Szurgut-híd, a világ legnagyobb egytornyú kábelfelfüggesztésű hídja.
Gazdaság [szerkesztés]
Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza az szénhidrogén termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftegáz, Oroszország 4. legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajválalat egyik legjelentősebb leányvállalta, a Szurggazprom. A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a Szurgutban a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű, utóbbi Oroszország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb hőerőműve.
Források [szerkesztés]
- ↑ Федеральная служба государственной статистики: Численность населения России, субъектов Российской Федерации в составе федеральных округов, районов, городских поселений, сельских населённых пунктов – районных центров и сельских населённых пунктов с населением 3 тысячи и более человек (orosz nyelven). Всероссийская перепись населения 2002 года (All-Russia Population Census of 2002). Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2004. május 21. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A városi adminisztráció honlapja (oroszul)
- Szurguti információs portál (oroszul)
- Surgut without its gilding of black gold. Some anti-myths about the oil Eldorado
Ez a szócikk részben vagy egészben a Surgut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
|||||
