Első csecsen háború
| Első csecsen háború | |||||||||||||||||
| A grozniji elnöki palota 1995 januárjában | |||||||||||||||||
| Dátum | 1994. december 11. – 1996. augusztus 31. | ||||||||||||||||
| Helyszín | Csecsenföld, Ingusföld, Sztavropoli határterület, Dagesztán | ||||||||||||||||
| Eredmény | Haszavjurti egyezmény, Csecsenföld gyakorlati függetlensége | ||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Fegyveres konfliktusok a Kaukázusban 1991 után |
|---|
|
Hegyi-Karabahi háború · Grúziai polgárháború· Első dél-oszétiai háború · Első abháziai háború · Észak-oszétiai konfliktus · Első csecsen háború · Második abháziai háború · Dagesztáni háború · Második csecsen háború · Pankiszi-völgyi krízis · Kodori incidens · Ingusföldi polgárháború · Orosz–grúz háború · Észak-kaukázusi felkelés |
Az első csecsen háború (oroszul: первая чеченская война) 1994 és 1996 között zajlott Oroszország és Csecsenföld között, melynek eredményeként Csecsenföld gyakorlatilag függetlenné vált Oroszországtól.
Az 1994-1995-ös kezdeti hadjárat után, amely a pusztító grozniji csatában csúcsosodott ki, az orosz föderációs haderő megpróbálta ellenőrzése alá vonni Csecsenföld hegyvidéki területeit. A csecseneknek gerilla-hadviseléssel és síksági rajtaütésekkel (beleértve a Csecsenföldön kívüli túszejtő akciókat) ezt sikerült visszaverni, az oroszok nagy erőfölénye ellenére is. Az orosz csapatok demoralizálódása és a közvélemény végül arra késztette Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy 1996 nyarán tűzszünetet hirdessen meg és egy évvel később békeszerződést írjon alá.
Óvatos becslés szerint a harcokban 7500 orosz katona, 4000 csecsen harcos és több mint 35 000 civil halt meg. Más becslések 80 000 és 100 000 közé teszik az áldozatok számát. Több mint 500 000 civil menekült el lakhelyéről, rommá lőtt városokat és falvakat hagyva hátra. A konfliktus végül megoldatlan maradt az Orosz Föderáció és a csecsen szeparatisták között. Ennek következménye volt az 1999-ben kezdődött második csecsen háború.

