9K37 Buk
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 9K37 Buk | |
| A Buk M1–2 rendszer 9A310M1–2 szállító-indító járműve | |
|
|
|
| NATO-kód | 9K37 Buk: SA–11 Gadfly 9k37M1–2 Buk M1–2: SA–17 Grizzly |
| GRAU-kód | 9K37 |
| Funkció | Légvédelmi rakéta |
| Szolgálatba állítás | 1979. |
|
|
|
| Irányítás | Félaktív lokátoros önirányítás |
| Robbanótöltet | 70 kg repesz-romboló |
| Gyújtó | Rádiós közelségi gyújtó |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 5,55 m |
| Törzsátmérő | 0,4 m |
| Indulótömeg | 690 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 3 Mach (9K37) |
| Hatótávolság | 4-30 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 14 000 m |
| Háromnézeti rajz | |
| A 9k37 Buk rendszer 9M38M1 (felül) és 9M317 (alul) rakétája | |
A 9K37 Buk (oroszul 9К37 Бук, azaz Bükk) közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta, melyet az 1970-es években, a Szovjetunióban hoztak létre a meglévő 2K12 Kub továbbfejlesztésével. A rakéta a repülőgépek és helikopterek mellett képes kis méretű irányított bombák, rakéták, robotrepülőgépek és pilóta nélküli repülőgépek megsemmisítésére is. Továbbfejlesztése folyamatos, számos változata ismert.
Szállító-indító járművének alváza megegyezik az eredeti komplexuméval, de a három helyett négy rakéta hordozására alkalmas, és megtalálható rajta a rakéták tűzvezető lokátora is.

