Olaszország hadereje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olasz Fegyveres Erők
Forze Armate Italiane
Stemma SMD.jpg
Az Olasz Fegyveres Erők emblémája

Dátum 1861. május 4.
Ország  Olaszország
Személyzet hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus haderő
Feladat Olaszország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret 293 202 fő aktív
40 867 fő tartalékos
Parancsnoki struktúra hadsereg (alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt
Diszlokáció Róma
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Giorgio Napolitano elnök
Ignazio La Russa védelmi miniszter
Vincenzo Camporini vezérkari főnök
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Első olasz–etióp háború
Olasz-török háború
Első világháború
Abesszíniai háború
Második világháború
Öbölháború
Afganisztáni háború
Carabinieri-k (azaz olasz csendőrök) Firenzében.
Az olaszok Ariete harckocsija.
Olasz katonák és egy Centauro.
A Centauro VBC.
Az olasz Dardo-k.
Az Olasz légierő felségjelzése.

Olaszország hadereje három haderőnemből áll: szárazföldi haderő, légierő, haditengerészet.

A fegyveres erők összlétszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aktív szolgálatban van: 216 800 fő (melyből 70 200 fő sorozott)
  • Szolgálati idő a sorozottaknál: 10 hónap
  • Tartalékos állományú: 65 200 fő

Szárazföldi erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 128 000 fő

Állomány

  • 1 hadosztály (1 páncélos, 1 gépesített, 1 páncélos felderítő, 1 légvédelmi, 1 légi mozgékonyságú dandárral és 1 műszaki ezreddel)
  • 1 hadosztály (5 gépesített dandárral, valamint 1 műszaki és 1 repülő ezreddel)
  • hegyi erők (3 hegyi dandárral, 1 műszaki és 1 repülő ezreddel és 1 alpini zászlóaljjal)
  • 1 műszaki dandár
  • 1 repülő hadosztály (3 ezred és 1 zászlóalj)

Felszerelés

  • 1040 db harckocsi:
  • 200 db Dardo páncélozott gyalogsági harcjármű
  • 920 db páncélozott harcjármű
  • 1354 db tüzérségi löveg

Helikopterek:

  • 45 db támadó
  • kb. 180 db más feladatú

Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 50 800 fő

Állomány

  • 8 közvetlen támogató század
  • 5 vadász század
  • 2 haditengerészeti felderítő század
  • 1 elektronikai felderítő század
  • 3 szállító század

Felszerelés

  • helikopter: 23 db HH–3F, 27 db AB–212, 48 db NH–500

Haditengerészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai America repülőgéphordozó és az olasz Giuseppe Garibaldi (551) repülőgéphordozó az Adriai-tenger partján Horvátországban, 1996. január 19-én.

Létszám 38 000 fő

Hadihajók

  • 6 db tengeralattjáró
  • 2 db repülőgép-hordozó (Guiseppe Garibaldi; 6 db repülőgép és 4 db helikopterrel, Cavour)
  • 1 db cirkáló (Vittorio Veneto)
  • 4 db romboló
  • 14 db fregatt
  • 16 db járőrhajó
  • 13 db aknarakó- és szedő hajó
  • 3 db deszant hajó
  • 28 db vegyes feladatú hajó

Haditengerészeti légierő

  • 18 db harci repülőgép
  • 79 db helikopter

Olasz csapatok Libanonban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz kormány 2006. augusztus 28-án, hétfőn egyhangúlag jóváhagyta olasz csapatok küldését (ENSZ felhívásra, UNIFIL kötelékbe) Libanonba. Az olasz kormány végül 2500 békefenntartó katona Közel-Keletre való vezényléséről döntött. Az első itáliai csapatok már augusztus 29-én, kedden indultak az arab országba. 5 olasz hadihajó, köztük a San Giorgio korvett, és a Garibaldi repülőgép-hordozó hagyta el Taranto kikötőjét, mintegy 1100 katonával a fedélzetén. Az olasz csapatok, francia csapatokkal karöltve (2000 fő) a libanoni ENSZ-erők, UNIFIL kötelékébe fognak tartozni. Az olasz kormány közel 187 millió eurót hagyott jóvá a küldetés költségeinek fedezetére, és további 30 millió eurós segélycsomagot szavazott meg Libanonnak.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]