BTR–80

BTR–80
BTR–80 Boszniában
Általános tulajdonságok
Személyzet	3+6+2
Hosszúság	7,65 m
Szélesség	2,90 m
Magasság	2,35 m
Tömeg	13,6 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	7-9mm
Elsődleges fegyverzet	14,5 mm-es KPV nehézgéppuska
Másodlagos fegyverzet	7,62 mm-es PK géppuska
Műszaki adatok
Motor	KamAZ–7403 V8-as dízelmotor
Teljesítmény	190 kW (260 Le)
Felfüggesztés	8×8
Sebesség	műúton 80 km/h, vizen 9 km/h
Fajlagos teljesítmény	13,9 kW/t
Hatótávolság	műúton 600-800 km

A BTR–80 (oroszul: БТР – Бронетранспортёр / Bronyetranszportyor, magyarul páncélozott szállító harcjármű) a Szovjetunióban tervezett 8×8 kerékképletű páncélozott szállító harcjármű. Gyári típusjelzése GAZ–5903. Gyártása 1986-ban kezdődött, a Szovjet Hadseregben a korábbi BTR–60 és BTR–70 harcjárműveket váltotta fel. Sorozatgyártását az Arzamaszi Gépgyár végzi.

Jellemzők

BTR-80

Egy BTR-80 felépítése

A BTR közúton 80-135 km/h sebességre képes. Terepjáró képessége kapcsolható összkerékhajtással fokozható. Az alapfelszereltség része a TNPO, TNP-B és TKN-3 optikai eszközök a járművezető és a parancsnok részére, valamint egy OU-3GA2M infravörös reflektor, 6 db 81 mm-es füstgránátvető, az R-173 vagy R-163-50U rádiókészülék, belső távbeszélő berendezés és vízsugár-hajtóművek.

Fegyverzet

• BTR–80 alapváltozat esetén 1db 14,5x114 mm-es kaliberű KPVT nehéz géppuska (Krupnokalibernij Pulemjot Vlagyimirova - oroszul: Крупнокалиберный Пулемет Владимирова - КПВ) – amely a KPV harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója (T = tankovij). Irányzott lőtávolsága 2000 méter. A KPVT nehéz géppuska tűzgyorsasága 600 lövés/perc.
• BTR–80A típusjelzéssel továbbfejlesztett harcjármű esetén 1db 30mm-es kaliberű, 2A42 GRAU típuskódú, nagy tűzerejű gépágyú, amely az MH 2009. elején végzett lőpróbái szerint pct. lőszerrel még a nem korszerűsített T-72 közepes harckocsik alvázát is képes átlőni oldalirányból, akár 400 méter távolságból!
• Mindkét változaton 1db 7,62x54 mm-es kaliberű PKT géppuska A PKM géppuska harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója élőerő ellen.

Típushibák

• Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).

• A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. Tehát a parancsnok és a járművezető is rendelkezik éjjellátóval.

• A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.

• A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.

• A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!

• A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).

• A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)

• A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, tehát tévedés, hogy rendőrségi feladatokra tervezett járműről lenne szó. A korabeli követelményeknek megfelelő volt a katonai doktrína szerint, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.

• Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)

• BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd honvéd hősi halálához vezetett.

Típusváltozatok

• BTR–80 – alapváltozat
• BTR–80/K – Parancsnoki jármű
• BTR–80/A – 30 mm-es gépágyúval felszerelt változat
• BTR–80/S – Kolumbiában gyártott változat
• BTR–80 SKJ - Sebesült Kihordó Jármű (Magyarországon modernizált változat)
• BTR–80 VSF - Vegyi sugár felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
• BTR–80 MVJ - Mentő-vontató jármű (Magyarországon modernizált változat)
• BTR–80 MPAEJ - Műszaki páncélozott akadályelhárító jármű (Magyarországon modernizált változat)
• BTR–80 MPFJ - Műszaki páncélozott felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
• 1V152 – Tüzérségi parancsnoki jármű
• 2SZ23 – 120 mm-es aknavető
• BREM–K – Műszaki mentő jármű
• RHM–4 – Vegyi- és sugárfelderítő jármű
• BMM – Páncélozott sebesültszállító jármű

Rendszeresítő államok

Úszó BTR-80

Közel 5000 BTR–80 van jelenleg szolgálatban a világon.

• Afganisztán
• Algéria
• Örményország
• Azerbajdzsán
• Banglades
• Fehéroroszország
• Észtország
• Grúzia
• Magyarország
  • Magyar Honvédség: körülbelül 500 darab
  • Készenléti Rendőrség
• Indonézia
• Kazahsztán
• Kirgizisztán
• Macedónia
• Moldova
• Mongólia
• Észak-Korea
• Oroszország
• Dél-Korea
• Srí Lanka
• Tádzsikisztán
• Törökország
• Türkmenisztán
• Ukrajna
• Üzbegisztán
• Románia

Források

Bibliográfia

• Gáspár Tibor mk. ezredes: A BTR harcjárműcsalád. Haditechnika 1997/4, 29–32.

Külső hivatkozások

• A harcjárművet gyártó Arzamaszi Gépgyár (AMZ) honlapja
• Részletfotók a Magyar Honvédség különböző BTR-80 típusairól