Három-szurdok-gát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Három-szurdok-gát
ThreeGorgesDam-China2009.jpg
Hely  Kína, Hupej tartomány
Építési adatok
Építés éve 1994
Megnyitás 2008
Felhasznált anyagok acél, beton
Építési költség 180 milliárd ¥
Alapadatok
Magassága 181 m
Szélessége 2335 m
Elhelyezkedése
Három-szurdok-gát (Kína)
Három-szurdok-gát
Három-szurdok-gát
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 49′ 48″, k. h. 111° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 30° 49′ 48″, k. h. 111° 00′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Három-szurdok-gát témájú médiaállományokat.
Mao Ce-tung Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön. A költeményben a folyó felső szakaszán emelt „kőfalak” képét idézi fel.[1]

A Három-szurdok-gát Kína Hupej tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipú-gát után.[2]

A gát szerkezete 2006-ra készült el. Egy hajók átemelésére alkalmas műtárgy kivételével az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW.[2][3] A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én lett üzemképes.[4] Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye el fogja érni a 22 500 MW-ot.[2][5][6]

Az elektromos energia termelése mellett a gáttól a Jangce hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás miatt a gát alatti folyószakasz árvizektől való kisebb veszélyeztetését várják. A nagy méretű korszerű turbinák[7] és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt[8] a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre.[9] Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye.[10][11] A gát ügye mind Kínában mind Kínán kívül sokat vitatott téma.[12]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jangcén építendő hatalmas gát tervét eredetileg Szun Jat-szen vázolta fel The International Development of China (Kína nemzetközi fejlődése) című, 1919-ben megjelent művében.[10][13][14] Kifejtette, hogy a Három-szurdok alatti folyószakaszon lehetőség van egy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű erőmű megépítésére.[14] A Csang Kaj-sek által vezetett kormány már 1932-ben megkezdte az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését. 1939-ben, a második kínai–japán háború során a japán erők elfoglalták Jicsangot és feltérképezték a területet. A japán győzelem reményében a gát megépítésére megalkották az Otani-tervet.

1944-ben az egyesült államokbeli Bureau of Reclamation főtervezője, John L. Savage felmérte a területet, és Yangtze River Project néven megfogalmazta a gát megépítésére vonatkozó javaslatait.[15] Mintegy 54 kínai mérnök utazott az Egyesült Államokba szakmai tréningre. Az eredeti tervek szerint a hajók mozgatása egyedi módszerrel történt volna; a hajók a gát alsó illetve felső részén építendő zsilipekbe úsztak volna be, innen kábelek segítségével daruk mozgatták volna a hajókat a következő zsilipbe. A hatékonyság növelése érdekében kisebb vízi járművek esetében egyszerre több hajó átemelése történt volna meg. Nem ismeretes, hogy ez a megoldás víztakarékosság miatt jött-e szóba, vagy mivel a mérnökök úgy vélték, hogy a vízszintkülönbség túlságosan nagy más módszerekhez.[16] Bizonyos feltárási, felmérési munkákat és gazdaságossági számításokat elvégeztek, de a kormány a kínai polgárháború idején, 1947-ben leállította a munkálatokat.

A kommunisták 1949-es győzelmét követően Mao Ce-tung támogatta a projektet, de előbb a Kocsoupa-gát megépítését kezdte el; később gazdasági problémák, a Nagy ugrás és a kulturális forradalom késleltették a projekt indulását. A Jangce 1954-es áradását követően, 1956-ban Mao Ce-tung megírta Úszás című versét, amelyhez egy a Jangcén keresztülhúzódó gát adta neki az ihletet. 1958-ban, a „virágozzék száz virág!” kampány után több, a projekt ellen hangját emelő mérnököt bebörtönöztek.[17]

Az 1980-as években ismét felmerült a gát megépítésének gondolata. Az Országos Népi Gyűlés 1992-ben hagyta jóvá a gát megépítését:[10] a 2633 küldöttből 1767 szavazott a gát megépítése mellett, 177 ellene, 664 tartózkodott, 25 nem szavazott.[18] Az építkezés 1994 decemberében kezdődött.[19] Az eredeti tervek szerint a gát 2009-re készült volna el, de további projektek, például a hat további generátorral felszerelt föld alatti erőmű megépítése végül 2012. július 4-én fejeződött be.[17][6] A hajóátemelő berendezés üzembe helyezése 2014-re várható.[20] A gát 2008 végére emelte meg a vízszintet a tengerszint feletti 172,5 m magasságra, majd 2010 októberére a maximális 175 m-re.[21][22]

A Három-szurdok-gát elhelyezkedése

A gát anyaga és méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.

A betonból és acélból épült gát 2335 méter hosszú, a gát felső szintje a tengerszint felett 185 méterrel fekszik. Az építkezéshez 27,2 millió m3 betont használtak fel, amelynek nagy része a gát falába került. A betonba 463 000 tonna acélt szereltek (ami 63 Eiffel-toronyhoz lenne elegendő), és az építők körülbelül 102,6 millió m3 földet mozgattak meg.[23] A gát betonfala 181 méterrel magasodik a sziklaalap fölé.

Maximális vízszint esetén, 175 m-rel a tengerszint és 110 m-rel az alvízcsatorna vízszintje felett, a gát feletti víztározó 6,6 km hosszúságú és 1,12 km szélességű. Víztartalma 39,3 km3, területe 1045 km2. Elkészültekor a víztározó 632 km2 területet öntött el.[24]

Gazdasági szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormány számításai szerint a Három-szurdok-gát teljes bekerülési költsége el fogja érni a 180 milliárd jüant (22,5 milliárd USA dollár).[25] 2008 végére a kiadások elérték a 148.365 milliárd jüant, ebből 64.613 milliárd jüant fordítottak az építkezésre, 68.557 milliárd jüant az érintett lakosság áttelepítésére, és 15.195 milliárd jüan volt a pénzügyi szolgáltatások költsége.[26] Az előzetes becslések szerint az építési költségek 1000 TWh elektromos energia termelésével térülnek meg, ez 250 milliárd jüant jelent. A teljes megtérülés az erőmű teljes üzembe állása után tíz évvel várható.[25]

A finanszírozás több forrásból származik: ilyen a Three Gorges Dam Construction Fund, a Kocsoupa-gát üzemeltetéséből származó haszon, a Kínai Fejlesztési Bank által nyújtott hitel, hazai és külföldi kereskedelmi bankoktól kapott hitelek, kötvénykibocsátás, továbbá az erőmű üzembe állása utáni bevételek. További forrásokat jelent az egyes tartományoktól származó díj: azok a tartományok, amelyek villamos energiát kapnak a Három-szurdok-gáttól, 7 jüan felárat fizetnek megawattóránként, más tartományok 4 jüant, de Tibetnek nem kell felárat fizetnie.[27]

A Három-szurdok-gát panorámaképe
A Három-szurdok-gát panorámaképe

Energiatermelés és -elosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termelőkapacitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína elektromosenergia-termelésének megoszlása. Összehasonlításul: a teljesen felépített Három-szurdok-gát évi 100 TWh energiát fog előállítani.

██ fosszilis

██ víz

██ nukleáris

Az erőmű üzemeltetését az állami tulajdonú China Three Gorges Corporation leányvállalata, a China Yangtze Power végzi. Huszonkilenc 700 MW-os turbinájával és 20 300 MW beépített teljesítményével a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb kapacitású vízerőműve.[10] Teljes kiépítése után 32 generátor üzemel benne: 30 fő generátor, amelyek egyenként 700 MW-osak, és kettő, magát az erőművet ellátó 50 MW-os generátor, összesen 22 500 MW teljesítménnyel.[2] A 32 generátor közül 14 az erőmű északi oldalán, 12 a déli oldalán helyezkedik el, a további hat pedig a gáttól délre fekvő hegy gyomrában föld alatti erőműként üzemel. A várt éves elektromos energiatermelés meghaladja a 100 TWh-t.[28]

Generátorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő generátorok egyenként 6000 tonnásak, és 700 MW teljesítmény leadására képesek. A generátorok nyomómagassága 80,6 méter. Az áramlási sebesség a magasságtól függően 600–950 m3/s között változik. Minél nagyobb a nyomómagasság, annál kevesebb víz szükséges a teljes teljesítmény eléréséhez. A Három-szurdok-gát erőművébe Francis-turbinákat építettek. A turbina átmérője 9,7/10,4 m (VGS-változat/Alstom-változat), fordulatszáma 75 1/min. Névleges teljesítménye 778 MVA, maximális teljesítménye 840 MVA, teljesítménytényezője 0,9. A generátor 20 kV feszültség mellett állít elő elektromos energiát. A generátor állórészének külső átmérője 21,4/20,9 m, a belső átmérő 18,5/18,8 m. Az állórész – a maga nemében a legnagyobb a világon – 3,3 m magas. A csapágyterhelés 5050/5500 tonna. Az átlagos hatásfok meghaladja a 94%-ot, de elérheti a 96,5%-ot is.[29][30]

A Három-szurdok-gát Francis-turbinája

A generátorokat két közös vállalkozás gyártotta. Egyikük az Alstom, az ABB Group, a Kvaerner és a kínai Haerbin Motor konzorciuma. A másikat a Voith, a General Electric, a Siemens (rövidítve VGS) és a kínai Oriental Motor alkotta. A szerződés tartalmazta a technológia átadását is. A generátorok többsége vízhűtésű. Néhány újabban beépített darab léghűtésű, ezek szerkezete és így gyártása egyszerűbb, karbantartásuk könnyebb.[31]

A generátorok telepítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi oldal 14 generátora már egy ideje üzemben van. Az első (a 2. számú) 2003. július 10-én indult el. Az északi oldal 2005. szeptember 7-én állt teljes üzembe a 9. számú generátor elindításával. A maximális teljesítményt (9800 MW) azonban csak 2006. október 18-án érték el, amikor a vízszint elérte a 156 métert.[32]

A déli oldal 12 generátora szintén üzemben van. A 22. számú 2007. június 11-én kezdte működését, a 15. pedig 2008. október 30-án.[3] A hatodik (17. számú) 2007. december 18-án indult el, az erőmű kapacitását 14,1 GW-ra emelve, és túlszárnyalva ezzel az Itaipú 14,0 GW-os teljesítményét. Ezzel a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb teljesítményű vízerőművévé vált.[33][34][35][36]

A föld alatti erőműben 2011 áprilisában kezdődött az utolsó hat generátor tesztüzeme, és év végére az első négy már üzembe is állt. A maradék kettő hálózatba kapcsolását 2012 májusára várták, de végül 2012. július 4-én fejeződött be az üzembe helyezésük, így az erőmű elérte a maximális kapacitását.[6][37][38][39]

Mérföldkövek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Három-szurdok-gát éves teljesítménye
A Jangce vízmennyisége és az erőmű vízfelvétele

2011. augusztus 16-ig az erőmű energiatermelése elérte az 500 TWh elektromos energiát.[40][41] 2008. július hónapban 10,3 TWh-nyi villamos energiával először haladta meg az energiatermelés a 10 TWh-t.[42] 2009. június 30-án, miután a folyó által szállított vízmennyiség meghaladta a másodpercenkénti 24 000 m3-t és mind a 28 generátort beindították, csak 16 100 MW teljesítményt állítottak elő, mivel az áradásos időszakban a nyomómagasság nem elegendő.[43] A 2009 augusztusi áradás során az erőmű rövid időre elérte maximális teljesítményét.[44]

A novembertől májusig tartó száraz időszak alatt a teljesítményleadást a folyó vízmennyisége határozza meg, amint az az ábrán is látható. Amikor a vízmennyiség elegendő, a teljesítmény az erőmű kapacitása korlátozza. A maximális leadott teljesítmény görbéit a gátnál mért átlagos vízmennyiség alapján határozták meg, feltételezve, hogy a vízszint 175 méter, és az összhatásfok 90,15%. 2008-ban a tényleges energiatermelést a hálózatba termelt áram alapján határozták meg.[45][46]

A Három-szurdok-gát 2010. október 25-án érte el először tervezett maximális, 175 méteres vízszintjét; ebben az évben elérték a tervezett éves 84,7 TWh-s kapacitást.[21]

Éves energiatermelés
Év Telepített
egységek
TWh
2003 6 8 607
2004 11 39 155
2005 14 49 090
2006 14 49 250
2007 21 61 600
2008 26 80 812 [47]
2009 26 79 470 [48]
2010 26 84 370 [49]
2011 29 78 290 [50]
Összes 29(32) 53 064

Energiaelosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. július 2-ig a State Grid Corporation of China és a China Southern Power Grid 250 ¥ átalányösszeget fizetett megawattóránként. Azóta az ár tartományonként változó, MWh-nként 228,7–401,8 ¥. A többet fizető ügyfeleknek elsőbbségük van, ilyen ügyfél például Sanghaj városa.[51] Az erőmű kilenc tartományt és két várost lát el energiával.[52]

Az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra költsége körülbelül 34.387 milliárd jüan volt. Ennek kiépítését egy évvel a tervezett előtt, 2007 decemberében fejezték be.[53]

Az energiaelosztás 500 kilovoltos hálózaton történik. A kelet-kínai hálózatba három egyenáramú távvezetéken szállítanak áramot (Három-szurdok – Sanghaj (3000 MW), HVDC Három-szurdok – Csangcsou (3000 MW), HVDC KocsoupaSanghaj (1200 MW) ), ezek összteljesítménye 7200 MW. A közép-kínai hálózat felé szállító váltakozó áramú távvezetékek kapacitása 12 000 MW. A dél-kínai hálózat felé a HVDC Három-szurdok – Kuangtung egyenáramú hálózat kapacitása 3000 MW.[54]

Az eredeti tervek szerint az erőmű fedezte volna Kína energiafelhasználásának 10%-át. Időközben azonban az energiaigény a tervezettnél jobban növekedett, így az erőmű még teljes kapacitásával is csak a 2006-os igény mintegy 3%-át tudja fedezni.[55]

Környezeti hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Három-szurdok-gát víztározója által elárasztott területek műholdas képen. Felső kép: 2006. november 7., alsó kép: 1987. április 17.

Kibocsátás csökkenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformtanács számításai szerint 2006-ban 1 kWh elektromos energia előállításához 366 gramm szén elégetésére volt szükség.[56] Teljes kapacitás melletti üzemelés esetén a Három-szurdok-gát erőműve évi 31 millió tonnával csökkenti a szénfelhasználást, így 100 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz,[57] több millió tonnával kevesebb por, egymillió tonnával kevesebb kén-dioxid, 370 000 tonnával kevesebb nitrogén-monoxid, 10 000 tonnával kevesebb szén-monoxid, továbbá jelentősen kevesebb higany kerül a légkörbe.[58]

2003-tól 2007-ig az erőmű energiatermelése megfelelt 84 millió tonna szénegyenértéknek, így a szén-dioxid kibocsátás 190 millió tonnával, a kén-dioxid kibocsátás 2,29 millió tonnával, a nitrogénoxidok kibocsátása 980 000 tonnával volt kevesebb.[59]

A gát hatszorosára növelte a Jangce hajózási kapacitását, ez újabb 630 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenést eredményezett. 2004-től 2007-ig 198 millió tonna áru haladt át a hajózsilipeken. A közúti szállítással összehasonlítva a vízi teherszállítás tíz millió tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és 25%-kal csökkentette a költségeket.[59]

Erózió és üledékesedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gát megépítésével két jól körülhatárolható kockázat merült fel.[60] Az egyik az üledékesedés, aminek felmért hatásaiban nincs egyetértés, a másik pedig az, hogy az erőmű törésvonalon épült. Jelenleg a környék területének 80%-án tapasztalható erózió, ez évi 40 millió tonna üledéknek a Jangcéba kerülését jelenti.[61] Mivel a gát felett kisebb a folyó sebessége, ennek az üledéknek a többsége a gát felső szakaszán ülepedik le, míg az alsó szakaszra kevesebb üledék jut.

Az üledék hiánya az alsó szakaszon a következő három hatással jár:

  • Egyes hidrológusok várakozása szerint a folyó alsó szakasza érzékenyebb lesz az áradásokra.[62]
  • A több mint 1600 km-re fekvő Sanghaj városa szilárd üledékes síkságon terül el. Az érkező üledék – már amíg érkezik – megerősíti a folyóágyat, amin Sanghaj épült. Minél kevesebb üledék érkezik, annál érzékenyebb lesz a város az áradásokra.[63]
  • A bentonitos zónában felhalmozódó üledék biológiai károkat okoz és csökkenti a vízi biodiverzitást.[64]

Földrengések és földcsuszamlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földrengések által kiváltott legnagyobb talajgyorsulás a víztározóban lévő víz hatalmas tömegével párosulva képes lehet a gát tározóoldali felületének a károsítására.[65] A tározóban az emelkedő vízszint által kiváltott erózió gyakori földcsuszamlásokat okoz, amely már eddig is többször okozta a vízfelszín észrevehető lengését. Ilyen volt a 2009 májusi két eset is, amikor a becslések szerint 20 000–50 000 m3 föld csúszott az elárasztott Wu-folyó Wuxia-szurdokába.[66] 2010 első négy hónapjában 97 jelentősebb földcsuszamlás történt.[67]

Szennyvízkezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízvédelmi terület Maopingnál, a gát feletti folyószakaszon

A gát megépítése jelentős lökést adott a szennyvízkezelésnek a gát feletti folyószakaszon megmaradt egyetlen nagyváros, Csungking környékén. A Környezetvédelmi Minisztérium jelentése szerint 2007 áprilisában több mint új 50 telepen napi 1,84 millió köbméter vizet tisztítottak meg, a teljes igény 65%-át. 32 szemétlerakóban napi 7664,5 tonna szilárd hulladékot helyeztek el.[68] Évente egymilliárd köbméter szennyvizet engednek a folyóba,[61] amit a víztározó megépítése előtt a folyó elszállított volna. A gát megépítése után a víz pangó, szennyezett és zavaros maradt.[67]

Erdők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Három-szurdok környékét mintegy 10%-ban borítják erdők, ez az érték 1950-ben 20% volt.[61]

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet kutatásai szerint az Ázsia-Csendes-óceáni régió erdővel borított területei 2008-ra 6000 km2-rel növekedtek. Ez jelentős pozitív fordulat az 1990-es évek évi 13 000 km2-es erdőterület-csökkenéséhez képest. A fordulat legfőbb oka Kína újraerdősítési erőfeszítése. Ezek különösen felgyorsultak a Jangce 1998-as áradásait követően, amelyek után a kínai kormány belátta, hogy növelni kell az erdős területeket, elsősorban a Jangce Három-szurdok-gát feletti szakaszán.[69]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az Országos Népi Gyűlés 1992-es határozata előtt felerősödtek az aggodalmak a gát élővilágra gyakorolt hatásáról.[70] A környék hosszú ideje nevezetes volt biológiai sokszínűségéről, amely 238 növénycsalád és 1508 nemzetség 6388 növényfajának ad otthont. Ezek közül 57% veszélyeztetett.[71] A ritka fajok közül sokat használnak a hagyományos kínai gyógyászat alapanyagaként.[72] A Három-szurdok-gát körüli, korábban még erdővel borított terület az 1950-es 20%-ról 2002-re 10% alá zsugorodott,[73] ez negatív hatást fejtett ki a környék összes növényfajára. A környék édesvízi halfajok és szárazföldi állatfajok százainak nyújt élőhelyet.[61] Az édesvízi halakra különösen jelentős hatást gyakorol a gát a vízhőmérséklet és az áramlási jellemzők megváltozása miatt, számos hal a turbinákban sérül meg. A hatás különösen káros a környék ökoszisztémájára, mivel a Jangce medencéje 361 halfajnak ad otthont, és itt él Kína összes veszélyeztetett halfajának 27%-a.[74]

A gát más vízi állatfajokat is veszélyeztet, ezek közül legfontosabb a pajcsi, a kínai folyamidelfin.[61] Végeredményben a gát tehető felelőssé azért, hogy a pajcsi gyakorlatilag kihalt. Bár már az építkezés megkezdésekor is veszélyeztetett státuszú volt, a gát megépítése tovább csökkentette élőhelyét, és növelte a hajóforgalmat. A még megmaradt 3000–4000 súlyosan veszélyeztetett hódaru (Grus leucogeranus) közül számos egyed telelőhelyét jelentik azok a vizes területek, amelyeket a Három-szurdok-gát megépítése tönkretesz.[75] A gát negatív hatást gyakorol a jangcei tok (Acipenser dabryanus) állományára is.[76]

Áradások, mezőgazdaság és ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gát fontos szerepet játszik a Jangce évszakos áradásainak szabályozásában. A folyó gát alatti szakasza mentén több millió ember él, a legjelentősebb városok Vuhan, Nanking és Sanghaj a folyó partján épültek. A folyó mentén nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek fekszenek, és Kína legfontosabb ipari területei is itt találhatók.

A víztározó kapacitása 22 km3. Ez a tározókapacitás a tízévenként egyszer előforduló jelentős mértékű árvíz gyakoriságát százévenkéntire csökkenti. A gát még az úgynevezett „szuperáradás” hatásait is képes csökkenteni.[77][78] 1954-ben a Jangce 193 000 km2-nyi területet öntött el, 33 169 ember halálát okozta és 18 884 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A nyolcmilliós Vuhan városa több mint három hónapig feküdt víz alatt, és a Jingguang-vasút több mint 100 napig volt üzemen kívül.[79] Az 1954-es áradásban 50 km3 víz folyt le a Jangcén.

Ugyanennek a folyószakasznak az 1998-as áradása több milliárd dollár kárt okozott, 2039 km2 mezőgazdasági terület került víz alá, 2,3 millió embernek kellett otthonát ideiglenesen elhagynia, és 1526-an vesztették életüket.[80]

2009 augusztusának elején öt év legnagyobb árvize vonult le a gáton keresztül. A gát másodpercenként 40 000 m3-re korlátozta a lefolyó víz mennyiségét, emiatt a gát feletti szakaszon az augusztus 1-jei 145,13 méterről augusztus 8-ára 152,88 méterre emelkedett a víz szintje. A tározóban 4,27 köbkilométernyi vizet fogtak fel, ezzel a folyó vízhozamát másodpercenként 15 000 köbméterrel csökkentették a gát alatti szakaszon.[44]

A víztározóban összegyűjtött vizet a decembertől márciusig tartó száraz hónapokban engedik le.[81] Ezzel a módszerrel növelhető az alsó szakaszon szállított víz mennyisége, így biztosított a mezőgazdaság és az ipar vízigényének a kielégítése, egyben javulnak a hajózás feltételei is. A vízszint a gát feletti szakaszon 175 m-ről 145 m-re esik,[82] és a tározó ismét készen áll az esős évszakra. Az egyenletesebb vízellátás segíti a gát alatti szakaszon épített Kocsoupa-erőmű működését is. 2003-ban történt feltöltése óta a gát 11 köbkilométernyi extra vízmennyiséget biztosított a száraz évszakban a folyón lejjebb fekvő mezőgazdasági területek és városok számára.[83]

A 2010 júliusában történt áradások során a folyó vízhozama elérte a 70 000 m3/s értéket, ami meghaladta az 1998-ban mért csúcsértéket. A víztározó szintje 24 óra alatt csaknem 3 méterrel emelkedett, ám a kifolyó víz mennyiségét 40 000 m³/s-ra korlátozták, jelentősen csökkentve ezáltal az áradás hatását a folyó középső és alsó szakaszán.[84][85]

Hajózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsilipek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajózó zsilipek 2004 májusában

A hajózó zsilipek üzembe állításától azt várják, hogy az éves áruszállítás mennyisége 10 millióról 100 millió tonnára növekszik, a szállítási költségek pedig 30–37%-kal csökkennek. A hajózás biztonságosabbá válik, mivel a szurdokok hírhedten veszélyesek a hajózásra.[59] Mélyebb merülésű hajók szállíthatják az árut a Sanghajtól 2400 km-re, a Szecsuáni-medencében fekvő Csungking városáig. A várakozások szerint a Csungkingba szállított áru mennyisége ötszörösére fog növekedni.[86][87]

A gát mellett két hajózó zsilip épült. Mindegyikük öt lépcsőből áll, az átzsilipelési idő körülbelül négy órát vesz igénybe. A zsilipet igénybe vevő hajók maximális tömege 10 000 tonna.[88] A zsilipek hosszúsága 280 m, szélessége 35 m, mélysége 5 m.[89][90] A zsilipek 30 m-rel hosszabbak, mint a Szent Lőrinc-víziúton építetteké, de mélységük csak fele annyi. A gát megépítése előtt a Három-szurdok maximális kapacitása évi 18 millió tonna ár volt. 2004-től 2007-ig összesen 198 millió tonna áru haladt át a zsilipeken. A folyó áruszállító kapacitása hatszorosára nőtt, a szállítás költségei 25%-kal csökkentek. A zsilipek teljes kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió tonnát.[59]

A zsilipek lépcsős kivitelűek, a belső zsilipkapuk egyben alsó és felső kapuként is működnek. A kapuk a sérülékenyebb forgópántos kivitelűek, melyek sérülése esetén az egész zsilipsor kieshet ideiglenesen az üzemből. Mivel külön zsilipsor szolgálja ki a felfelé és a lefelé haladó hajókat, az elrendezés vízhatékonyabb, mint a kétirányú lépcsős zsilipek.

Hajólift[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsilipek mellett hajólift építésén is dolgoznak. A hajólift 3000 tonnás hajók átemelésére lesz képes,[91] bár az eredeti tervekben még 11 500 tonnás hajók szerepeltek. Az emelési magasság 113 méter lesz,[92] a hajólift befoglaló mérete 120×18×3,5 méter. A hajóliften 30–40 perc lesz az áthaladási idő, szemben a zsilipek 3–4 órás idejével.[93] A helyzetet bonyolítja, hogy az alsó és felső vízszintek jelentős mértékben változhatnak. A hajóliftnek akkor is üzemképesnek kell lennie, ha a gát alatti vízszint 12 m-t, a gát feletti pedig 30 m-t változik.

A projekt többi részének hivatalos átadására, 2006. május 20-ra a hajólift még nem készült el teljesen.[94][95] Megépítése 2007 októberében kezdődött, és várhatóan 2014-ben fejezik be.[20]

A lakosság kitelepítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 júniusáig 1,24 millió lakost telepítettek ki az érintett területekről,[96][97] ami Hupej tartomány 60,3 milliós és Csungking 31,44 milliós lakosságának 1,5%-a.[98] Körülbelül 140 000 embert más tartományokba telepítettek át.[99]

Az áttelepítésekkel 2008. július 22-ére végeztek.[97] Egyes 2007-es jelentések szerint Csungking városa 2020-ig további négy millió embernek a városba költözését támogatja.[100][101][102] A városi illetékesek szerint viszont a költözés inkább az urbanizáció hatására megy végbe, mint a gáttól való fenyegetettség miatt.[103]

Állítólag Gaojang környékén 13 000 gazda áttelepítésére a helyi önkormányzathoz küldött pénz eltűnt, a gazdák kompenzáció nélkül maradtak.[104]

A gát további hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra és táj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 600 kilométer hosszúságú víztározó mintegy 1300 régészeti lelőhelyet árasztott el és megváltoztatta a Három-szurdok tájképét, mivel a vízszint több mint 90 métert emelkedett.[105] A feltárt kulturális és történeti emlékeket a víz által el nem érhető magasságba telepítették át, de a víz elárasztotta az addig fel nem tárt műemlékeket. Egyes műemlékeket elhelyezkedésük vagy méretük miatt nem tudtak elszállítani. Ilyen emlékek voltak például a Sennung-szurdok függő koporsói.[106]

Nemzetbiztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jelentés szerint a Kína elleni csapások tajvani támogatói azt remélik, hogy már maga az a tény, hogy hitelt érdemlően fenyegetik Kína városi lakosságát illetve kiemelkedő célpontjait, mint például a Három-szurdok-gátat, megfontolásra készteti a kínai haderőt a Tajvan elleni fellépésről.[107]

Az a gondolat, hogy Tajvan a gát tönkretételét fontolgatja, dühödt reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaság sajtójából. A fiatal kínai kommunisták szövetségének lapja idézte Liu Jüant, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tábornokát, aki azt nyilatkozta, hogy a Kínai Népköztársaság komolyan résen fog állni „a Tajvan függetlenségéért harcoló terroristák” fenyegetéseivel szemben.[108]

Szerkezeti egység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány nappal a tározó első feltöltése után mintegy nyolcvan hajszálrepedést fedeztek fel a gát szerkezeti elemein.[109][110][111] Az átfolyó víz alatti kapujai kavitációnak vannak kitéve,[65] hasonlóan ahhoz, ami súlyosan károsította a Glen Canyon-gát túlfolyóit a Colorado 1983-as áradásai során.[112]

A projekt irányítói szerint a gát mind a 163 000 betoneleme átment a minőségi ellenőrzésen, és a deformáció a tervezéskor megállapított határokon belül maradt. Egy szakértőkből álló csoport a projekt egészét jó minőségűre értékelte.[113]

Gátak a folyó felső szakaszán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jangce felső szakaszának hosszanti profilja

A Három-szurdok-gát kihasználtságának maximalizálása, valamint a Jangce felső szakaszán betorkolló Jinsa-folyó által hordott üledék csökkentése céljából Jinsa alatt további gátak megépítését tervezik. A tervezett négy gát teljes kapacitása 38 500 MW,[114] ami csaknem duplája a Három-szurdok-gát kapacitásának.[115] Xiluodunál és Xiangjiabánál már épül a gát, a baihetani előkészület alatt áll, míg a Wudongdénél épülő a kormány jóváhagyására vár.[116]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  2. ^ a b c d Acker, Fabian: Taming the Yangtze. IET magazine, 2009. március 2[halott link]
  3. ^ a b 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  4. CTG news
  5. :: Three Gorges reservoir raises water to target level”, Xinhua, 2008. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  6. ^ a b c Final Turbine at China's Three Gorges Dam Begins Testing. Inventor Spot. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  7. 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. március 10. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  8. 一座自主创新历史丰碑 三峡工程的改革开放之路. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  9. 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  10. ^ a b c d Kína: hatalmas gát hatalmas problémákkal
  11. 重庆云阳长江右岸现360万方滑坡险情-地方-人民网. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) Lásd még: 探访三峡库区云阳故陵滑坡险情. News.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  12. Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „The giant Three Gorges Dam across China's Yangtze River has been mired in controversy ever since it was first proposed”  Lásd még: Laris, Michael. „Untamed Waterways Kill Thousands Yearly”, Washington Post, 1998. augusztus 17. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „Officials now use the deadly history of the Yangtze, China's longest river, to justify the country's riskiest and most controversial infrastructure project – the enormous Three Gorges Dam.”  és Grant, Stan. „Global Challenges: Ecological and Technological Advances Around the World”, CNN, 2005. június 18. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „China's engineering marvel is unleashing a torrent of criticism. [...] When it comes to global challenges, few are greater or more controversial than the construction of the massive Three Gorges Dam in Central China.”  és Gerin, Roseanne. „Rolling on a River”, Beijing Review, 2008. december 11. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „..the 180-billion yuan ($26.3 billion) Three Gorges Dam project has been highly contentious.” 
  13. Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12. 
  14. ^ a b 中国国民党、亲民党、111新党访问团相继参观三峡工程_新闻中心_新浪网. News.sina.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  15. John Lucian Savage Biography by Abel Wolman & W. H. Lyles, National Academy of Science, 1978.
  16. "China's Dream Dam." Popular Science, July 1946
  17. ^ a b Steven Mufson. „The Yangtze Dam: Feat or Folly?”, Washington Post, 1997. november 9. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  18. 1992年4月3日全国人大批准兴建三峡工程. News.rednet.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  19. Allin, Samuel Robert Fishleigh (2004. november 30.). „An Examination of China's Three Gorges Dam Project Based on the Framework Presented in the Report of The World Commission on Dams” (PDF), Kiadó: Virginia Polytechnic Institute and State University. Hozzáférés ideje: 2010. november 23.  
  20. ^ a b 三峡升船机开工建设_荆楚网 (Three Gorges ship lift operation construction)”, CnHubei, 2007. november 10. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [1]
  21. ^ a b Water level at Three Gorges Project raised to full capacity
  22. 三峡完成172.5米蓄水 中游航道正常维护(图)-搜狐新闻. News.sohu.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  23. Three Gorges Dam Project — Quick Facts”, ibiblio.org (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  24. 三峡水库:世界淹没面积最大的水库 (Three Gorges reservoir: World submergence area biggest reservoir)”, Xinhua Net, 2003. november 21. (Hozzáférés ideje: 2008. április 10.) 
  25. ^ a b International Water Power and Dam Construction. Waterpowermagazine.com, 2007. január 10. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  26. 国家重大技术装备. Chinaneast.xinhuanet.com, 2009. január 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  27. Three Gorges Dam”, China Three Gorges Project Corporation, 2003. április 20. (Hozzáférés ideje: 2007. április 29.) (kínai nyelvű) 
  28. 三峡机组国产化已取得成功 (Chinese nyelven). hb.xinhuanet.com, 2008. december 4. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  29. 李永安:我水轮发电机组已具完全自主设计制造能力_财经频道_新华网”, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2008. december 6.) (Chinese nyelvű) 
  30. GORGES DAM by Matthew Morioka, Alireza Abrishamkar, Yve Kay CEE 491
  31. 三峡工程及其水电机组概况 (Three Gorges Project and water and electricity unit survey)”, 中华商务网讯, 2002. július 26. (Hozzáférés ideje: 2008. április 11.) (Chinese nyelvű)  [2]
  32. Three Gorges Dam”, Government of China, 2006. október 18. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (Chinese nyelvű) 
  33. 中国长江三峡工程开发总公司 (The manufacture domestically large-scale power set stability enhances unceasingly)”, ctgpc, 2008. május 5. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [3]
  34. 三峡右岸电站19号机组完成72小时试运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. június 20. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  35. 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  36. 三峡23号机组进入72小时试运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  37. 三峡地下电站30号机组充水启动 (Three Gorges Underground Power Station Unit No. 30, water-filled start). Three Gorges Corporation. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  38. Three Gorges underground power station water-filled start the third unit successfully put into operation in July plans (Chinese nyelven). Fenghuang Wang. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  39. The last two units of the Three Gorges (Chinese nyelven). Xinhua, 2012. február 11. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  40. 三峡电站持续安稳运行累计发电突破5000亿千瓦时. ctgpc.com.cn. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  41. 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 – 中国报道 – 国际在线 (Chinese nyelven). CRI online, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  42. 三峡电站月发电量首过百亿千瓦时 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 15. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  43. 三峡电站26台发电机组投产后首次满负荷发电. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  44. ^ a b 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  45. 国家电网公司-主要水电厂来水和运行情况. Sgcc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  46. 国家电网公司-国调直调信息系统. Sgcc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) State Grid Corporation
  47. 中国电力新闻网――电力行业的门户网站. Cepn.sp.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  48. 国家重大技术装备. Chinaequip.gov.cn, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  49. 峡—葛洲坝梯级电站全年发电1006.1亿千瓦时
  50. Three Gorges Project Generates 78.29 Bln Kwh of Electricity in 2011
  51. 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  52. Construction of the Three Gorges Project and Ecological Protection”, Chinagate.com.cn, 2007. november 27. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  53. Three Gorges Dam”, National Development and Reform Commission, 2007. december 20. (Hozzáférés ideje: 2007. december 20.) (kínai nyelvű) 
  54. Three Gorges, China. ABB Group. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  55. Three Gorges Dam”, Chinese Society for electrical engineering, 2006. május 25.. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. május 16.) (kínai nyelvű) 
  56. Three Gorges Dam”, NDRC, 2007. március 7. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  57. Greenhouse Gas Emissions By Country. Carbonplanet, 2006. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  58. Three Gorges Dam”, TGP, 2006. június 12. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  59. ^ a b c d 长江电力(600900)2008年上半年发电量完成情况公告 – 证券之星 (The Three Gorges sluice year transported goods volume may amount to 100,000,000 tons)”, Xinhua, 2007. január 23. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [4]
  60. Topping, Audrey Ronning. Environmental controversy over the Three Gorges Dam. Earth Times News Service.
  61. ^ a b c d e Qing, Dai, 9. The River Dragon Has Come!: The Three Gorges Dam and the Fate of China's Yangtze River and Its People (East Gate Book). Armonk, New York: M.E. Sharpe, 1997.
  62. 三峡大坝之忧”, The Wall Street Journal, 2007. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 16.) 
  63. Winchester, Simon. The River at the Center of the World. Henry Holt & Co (1998). ISBN 978-0-8050-5508-5 
  64. The River at the Center of the World. Springer (2005). ISBN 978-1-4020-3745-0 
  65. ^ a b Williams, Philip B.: Chapter 10: Dam Safety Analysis. Damming the Three Gorges. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  66. Yang, Sung: No Casualties in Three Gorges Dam Landslide. Xinhua News Network. CRIEnglish.com. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  67. ^ a b Richard Jones, Michael Sheridan. „Chinese dam causes quakes and landslides”, The Times, 2010. május 30. (Hozzáférés ideje: 2011. január 25.) 
  68. 湖北省三峡治污项目三年内投入约23.5亿元 (In the Hubei Province Three Gorges anti-pollution project three years invest the approximately 2,350,000,000 Yuan)”, Xinhua, 2007. április 19. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [5]
  69. Peter Collins, "Falling here, rising there" Page 63, The World in 2008, The Economist
  70. Li, Long (1989).Environmental planning of large-scale water projects: The Three Gorges Dam case, China (M.A. thesis) Wilfrid Laurier University
  71. Wu, Jianguo, et al. “Three-Gorges Dam— Experiment in Habitat Fragmentation?” Science 300-5623 (May 23, 2003): 1239–1240.
  72. Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.” New York: Palgrave Macmillan, 2002.
  73. Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.”
  74. Xie, Ping. “Three-Gorges Dam: Risk to Ancient Fish.” Science 302-5648 (Nov 14, 2003): 1149.
  75. Three Gorges Dam Case Study”, American University, The School of International Service (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  76. Ethan Theuerkauf. „Three Gorges Dam: A Blessing or an Environmental Disaster?”, The Flat Hat, the College of William and Mary’s student newspaper, 2007. október 2. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  77. 三峡工程的防洪作用将提前两年实现-经济-人民网. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  78. 三峡工程防洪、通航、发电三大效益提前全面发挥. Chn-consulate-sapporo.or.jp, 2006. május 16. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)[halott link]
  79. 39.1931、1935、1954、1998年长江流域发生的4次大洪水造成了怎样的洪水灾害??. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  80. Three Gorges Dam”, CTGPC, 2002. április 20. (Hozzáférés ideje: 2007. június 3.) (kínai nyelvű) 
  81. 经过不懈努力三峡枢纽主体工程建设任务提前完成. Gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  82. 三峡水库可如期消落至145米汛限水位. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  83. 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  84. Three Gorges Dam will meet the first large-scale flood since being completed July 20, 2010. Retrieved July 20, 2010.
  85. 三峡迎来7万立方米/秒特大洪峰 规模超1998年. SINA Corporation
  86. Joseph J. Hobbs, Andrew Dolan. World Regional Geography. Cengage Learning (2008). ISBN 978-0-495-38950-7 
  87. The Three Gorges Dam”, Washington Post, 1997. november 11.. [2011. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. december 14.) „A maximum depth of 574 feet. This is expected to allow 10,000-ton ocean-going cargo ships and passenger liners to navigate 1,500 miles inland to Chongqing.” 
  88. Yangtze as a vital logistics aid”, China Economic Review, 2007. május 30. (Hozzáférés ideje: 2007. június 3.) (kínai nyelvű) [halott link]
  89. Three Gorges Dam. Missouri Chapter American Fisheries Society, 2002. április 20. (Hozzáférés: 2010. november 23.) mirror
  90. Its Buildings with Biggest Indices. China Three Gorges Project, 2002. (Hozzáférés: 2010. november 23.)mirror
  91. MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  92. Its Buildings with Biggest Indices. China Three Gorges Project, 2002. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  93. MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  94. Three Gorges dam ready to go”, The Taipei Times, 2006. május 21. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  95. China Completes Three Gorges Dam”, CBS News, 2006. május 20. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  96. 三峡四期移民工程通过阶段性验收 (kínai nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  97. ^ a b 中港台] 三峡库区城镇完成拆迁-华尔街日报”, The Wall Street Journal (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 1.) 
  98. China dam to displace millions more”, MWC News, 2007. október 13.. [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  99. Liang Chao. „More bid farewell to Three Gorges”, China Daily, 2004. július 15. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  100. Millions forced out by China dam”, BBC News, 2007. október 12. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  101. Wang Hongjiang. „Millions more face relocation from Three Gorges Reservoir Area”, Xinhua, 2007. október 11. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  102. Jiang Yuxia. „China warns of environmental "catastrophe" from Three Gorges Dam”, Xinhua, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  103. Guo Jinjia, Yang Shanyin. „重庆澄清"三峡库区二次移民四百万"传闻”, People's Daily, 2007. november 16. (Hozzáférés ideje: 2011. április 10.) 
  104. Julie Chao. „Relocation for Giant Dam Inflames Chinese Peasants”, National Geographic, 2001. május 15. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  105. Regine Debatty. „Flotsam, Jetsam and the Three Gorges Dam”, World Changing, 2007. december 9. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  106. C.Michael Hogan. „Shen Nong Gorge Hanging Coffins”, The Megalithic Portal (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  107. Annual report on the military power of the People's Republic of China (.pdf). US Department of Defense. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  108. Troops sent to protect China dam”, BBC, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  109. Three Gorges Dam. International Rivers. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  110. Adams, Jerry: Three Gorges Dam. Electronic Data Interchange. Awesome Library. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  111. Three Gorges Dam. Living On Earth. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  112. Steven Hannon.The 1983 Flood at Glen Canyon
  113. 三峡工程质量处于良好受控状态. Aqsiq.gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  114. 中国三峡总公司拟在金沙江上建4座梯级水电站 总装机容量为3850万千瓦_中国电力网(www.chinapower.com.cn)新闻中心. chinapower.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  115. Beijing Environment, Science and Technology Update”, U.S. Embassy in China, 2003. március 7. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  116. Beyond Three Gorges in China”, Water Power Magazine, 2007. január 10. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Three Gorges Dam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Három-szurdok-gát témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]