Három-szurdok-gát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
書.svg  Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Három-szurdok-gát
ThreeGorgesDam-China2009.jpg
Hely  Kína, Hubei tartomány
Építési adatok
Építés éve 1994
Megnyitás 2008
Felhasznált anyagok acél, beton
Építési költség 180 milliárd ¥
Alapadatok
Magassága 181 m
Szélessége 2335 m
Elhelyezkedése
Három-szurdok-gát (Kína)
Három-szurdok-gát
Három-szurdok-gát
Pozíció Kína térképén
Koordináták: é. sz. 30° 49′ 48″, k. h. 111° 0′ 36″
Mao Zedong „Úszás” című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön. A költeményben a folyó felső szakaszán emelt „kőfalak” képét idézi fel.[1]

A Három-szurdok-gát Kína Hubei tartományában a Jangce-folyón épített vízerőmű. Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipú-gát után.[2]

A gát szerkezete 2006-ra készült el. Egy hajók átemelésére alkalmas műtárgy kivételével az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW.[2][3] A föld alatti erőmű utolsó két turbinája várhatóan csak 2012 májusában lesz teljesen üzemképes. Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye el fogja érni a 22 500 MW-ot.[2][4][5]

Az elektromos energia termelése mellett a gáttól a Jangce hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás miatt a gát alatti folyószakasz árvízektől való kisebb veszélyeztetését várják. A nagy méretű korszerű turbinák[6] és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt[7] a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre.[8] Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt a megnőtt a földcsuszamlások veszélye.[9][10] A gát ügye mind Kínában mind Kínán kívül sokat vitatott téma.[11]

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A Jangcén építendő hatalmas gát tervét eredetileg Sun Yat-sen vázolta fel The International Development of China (Kína nemzetközi fejlődése) című, 1919-ben megjelent művében.[9][12][13] Kifejtette, hogy a Három-szurdok alatti folyószakaszon lehetőség van egy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű erőmű megépítésére.[13] A Chiang Kai-shek által vezetett kormány már 1932-ben megkezdte az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését. 1939-ben, a második kínai–japán háború során a japán erők elfoglalták Yichangot és feltérképezték a területet. A japán győzelem reményében a gát megépítésére megalkották az Otani-tervet.

1944-ben az egyesült államokbeli Bureau of Reclamation főtervezője, John L. Savage felmérte a területet, és Yangtze River Project néven megfogalmazta a gát megépítésére vonatkozó javaslatait.[14] Mintegy 54 kínai mérnök utazott az Egyesült Államokba szakmai tréningre. Az eredeti tervek szerint a hajók mozgatása egyedi módszerrel történt volna; a hajók a gát alsó illetve felső részén építendő zsilipekbe úsztak volna be, innen kábelek segítségével daruk mozgatták volna a hajókat a következő zsilipbe. A hatékonyság növelése érdekében kisebb vízijárművek esetében egyszerre több hajó átelemése történt volna meg. Nem ismeretes, hogy ez a megoldás víztakarékosság miatt jött-e szóba, vagy mivel a mérnökök úgy vélték, hogy a vízszintkülönbség túlságosan nagy más módszerekhez.[15] Bizonyos feltárási, felmérési munkákat és gazdaságossági számításokat elvégeztek, de a kormány a kínai polgárháború idején, 1947-ben leállította a munkálatokat.

A kommunisták 1949-es győzelmét követően Mao Zedong támogatta a projektet, de előbb a Gezhouba-gát megépítését kezdte el; később gazdaság problémák, a Nagy ugrás és a kulturális forradalom késleltették a projekt indulását. A Jangce 1954-es áradását követően, 1956-ban Mao Zedong megírta „Úszás” című versét, melyhez egy a Jangcén keresztül húzódó gát adta neki az ihletet. 1958-ban, a „virágozzék száz virág!” kampány után több, a projekt ellen hangját emelő mérnököt bebörtönöztek.[16]

Az 1980-as években ismét felmerült a gát megépítésének gondolata. Az Országos Népi Gyűlés 1992-ben hagyta jóvá a gát megépítését:[9] a 2633 küldöttből 1767 szavazott a gát megépítése mellett, 177 ellene, 664 tartózkodott és 25 nem szavazott.[17] Az építkezés 1994 decemberében kezdődött.[18] Az eredeti tervek szerint a gát 2009-re készült volna el, de további projektek, például a hat további generátorral felszerelt föld alatti erőmű megépítése várhatóan 2012 közepéig késlelteti a teljes kapacitással történő üzemelést.[16][5] A hajóátemelő berendezés üzembe helyezése 2014-re várható.[19] A gát 2008 végére emelte meg a vízszintet a tengerszint feletti 172,5 m magasságra, majd 2010 októberére a maximális 175 m-re.[20][21]

A Három-szurdok-gát elhelyezkedése.

A gát anyaga és méretei [szerkesztés]

A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a folyó alsó szakasza felől nézve. A képen a gát szerkezete, középen a túlfolyó, jobbra a hajóátemelő látható.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
A Három-szurdok-gát modellje a hajóátemelővel és a hajózsilippel. A hajóátemelő a gát főrészétől jobbra látható saját csatornával. A hajózsilipek a hajóátemelőtől jobbra (északkeletre) fekszenek.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.
Az előtérben a földfeltöltésű déli gát. A mögötte lévő fal választja el a túlfolyót és a turbinák kifolyóját a hajózó csatornától.

A betonból és acélból épült gát 2335 m hosszú, a gát felső szintje a tengerszint felett 185 m-rel fekszik. Az építkezéshez 27,2 millió m3 betont használtak fel, melynek nagy része a gát falába került. A betonba 463 000 tonna acélt szereltek (mely 63 Eiffel-toronyhoz lenne elegendő), és az építők körülbelül 102,6 millió m3 földet mozgattak meg.[22] A gát betonfala 181 m-rel magasodik a sziklaalap fölé.

Maximális vízszint esetén, 175 m-rel a tengerszint és 110 m-rel az alvízcsatorna vízszintje felett, a gát feletti víztározó 6,60 km hosszúságú és 1,12 km szélességű. Víztartalma 39,3 km3, területe 1045 km2. Elkészültekor a víztározó 632 km2 területet öntött el.[23]

Gazdasági szempontok [szerkesztés]

A kormány számításai szerint a Három-szurdok-gát teljes bekerülési költsége el fogja érni a 180 milliárd jüant (22,5 milliárd USA dollár).[24] 2008 végére a kiadások elérték a 148,365 milliárd yuant, ebből 64,613 milliárd yuant fordítottak az építkezésre, 68,557 milliárd yuant az érintett lakosság áttelepítésére, és 15,195 milliárd yuan volt a pénzügyi szolgáltatások költsége.[25] Az előzetes becslések szerint az építési költségek 1000 TWh elektromos energia termelésével térülnek meg, ez 250 milliárd yuant jelent. A teljes megtérülés az erőmű teljes üzembe állása után tíz évvel várható.[24]

A finanszírozás több forrásból származik: ilyen a Three Gorges Dam Construction Fund, a Gezhouba-gát üzemeltetéséből származó haszon, a Kínai Fejlesztési Bank által nyújtott hitel, hazai és külföldi kereskedelmi bankoktól kapott hitelek, kötvénykibocsátás, továbbá az erőmű üzembe állása utáni bevételek. További forrásokat jelent az egyes tartományoktól származó díj: azok a tartományok, melyek villamos energiát kapnak a Három-szurdok-gáttól 7 yuan felárat fizetnek megawattóránként, más tartományok 4 yuant. Tibetnek nem kell felárat fizetnie.[26]

A Három-szurdok-gát panorámaképe
A Három-szurdok-gát panorámaképe

Energiatermelés és -elosztás [szerkesztés]

Termelőkapacitás [szerkesztés]

Kína elektromosenergia-termelésének megoszlása. Összehasonlításul: a teljesen felépített Három-szurdok-gát évi 100 TWh energiát fog előállítani.

██ fosszilis

██ víz

██ nukleáris

Az erőmű üzemeltetését az állami tulajdonú China Three Gorges Corporation leányvállalata, a China Yangtze Power végzi. Huszonkilenc 700 MW-os turbinájával és 20 300 MW beépített teljesítményével a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb kapacitású vízerőműve.[9] Teljes kiépítése után 32 generátor üzemel benne: 30 fő generátor, melyek egyenként 700 MW-osak, és kettő, magát az erőművet ellátó 50 MW-os generátor, összesen 22 500 MW teljesítménnyel.[2] A 32 generátor közül 14 az erőmű északi oldalán, 12 a déli oldalán helyezkedik el, a további hat pedig a gáttól délre fekvő hegy gyomrában föld alatti erőműként üzemel. A várt éves elektromos energiatermelés meghaladja a 100 TWh-t.[27]

Generátorok [szerkesztés]

A fő generátorok egyenként 6000 tonnásak és 700 MW teljesítmény leadására képesek. A generátorok nyomómagassága 80,6 m. Az áramlási sebesség a magasságtól függően 600-950 m3/mp között változik. Minél nagyobb a nyomómagasság, annál kevesebb víz szükséges a teljes teljesítmény eléréséhez. A Három-szurdok-gát erőművébe Francis-turbinákat építettek. A turbina átmérője 9,7/10,4 m (VGS-változat/Alstom-változat), forgási sebessége 75 fordulat/perc. Névleges teljesítménye 778 MVA, maximális teljesítménye 840 MVA, teljesítménytényezője 0,9. A generátor 20 kV feszültség mellett állít elő elektromos energiát. A generátor állórészének külső átmérője 21,4/20,9 m. A belső átmérő 18,5/18,8 m. Az állórész - a maga nemében a legnagyobb a világon - 3,1/3 m magas. A csapágyterhelés 5050/5500 tonna. Az átlagos hatásfok meghaladja a 94%-ot, de elérheti a 96,5%-ot is.[28][29]

A Három-szurdok-gát Francis-turbinája

A generátorokat két közös vállalkozás gyártotta. Egyikük az Alstom, az ABB Group, a Kvaerner és a kínai Haerbin Motor konzorciuma. A másikat a Voith, a General Electric, a Siemens (rövidítve VGS) és a kínai Oriental Motor alkotta. A szerződés tartalmazta a technológia átadását is. A generátorok többsége vízhűtésű. Néhány újabban beépített darab léghűtésű, ezek szerkezete és így gyártása egyszerűbb, karbantartásuk könnyebb.[30]

A generátorok telepítése [szerkesztés]

Az északi oldal 14 generátora már egy ideje üzemben van. Az első (a 2. számú) 2003. július 10-én indult el. Az északi oldal 2005. szeptember 7-én állt teljes üzembe a 9. számú generátor elindításával. A maximális teljesítményt (9800 MW) azonban csak 2006. október 18-án érték el, amikor a vízszint elérte a 156 m-t.[31]

A déli oldal 12 generátora szintén üzemben van. A 22. számú 2007. június 11-én kezdte működését, a 15. pedig 2008. október 30-án.[3] A hatodik (17. számú) 2007. december 18-án indult el, az erőmű kapacitását 14,1 GW-ra emelve és túlszárnyalva ezzel az Itaipú 14,0 GW-os teljesítményét, ezzel a Három-szurdok-gát a világ legnagyobb teljesítményű vízerőművévé vált.[32][33][34][35]

A föld alatti erőműben 2011 áprilisában kezdődött az utolsó hat generátor tesztüzeme, és év végére az első négy már üzembe is állt. A maradék kettő hálózatba kapcsolását 2012 májusára várják, amikorra az erőmű eléri maximális beépített kapacitását.[5][36][37][38]

Mérföldkövek [szerkesztés]

A Három-szurdok-gát éves teljesítménye
A Jangce vízmennyisége és az erőmű vízfelvétele

2011. augusztus 16-ig az erőmű energiatermelése elérte az 500 TWh elektromos energiát.[39][40] 2008. július hónapban 10,3 TWh-nyi villamos energiával először haladta meg az energiatermelés a 10 TWh-t.[41] 2009. június 30-án, miután a folyó által szállított vízmennyiség meghaladta a másodpercenkénti 24 000 m3-t és mind a 28 generátort beindították, csak 16 100 MW teljesítményt állítottak elő, mivel az áradásos időszakban a nyomómagasság nem elegendő.[42] A 2009 augusztusi áradás során az erőmű rövid időre elérte maximális teljesítményét.[43]

A novembertől májusig tartó száraz időszak alatt a teljesítményleadást a folyó vízmennyisége határozza meg, amint az az ábrán is látható. Amikor a vízmennyiség elegendő, a teljesítmény az erőmű kapacitása korlátozza. A maximális leadott teljesítmény görbéit a gátnál mért átlagos vízmennyiség alapján határozták meg, feltételezve, hogy a vízszint 175 m és az összhatásfok 90,15%. 2008-ban a tényleges energiatermelést a hálózatba termelt áram alapján határozták meg.[44][45]

A Három-szurdok-gát 2010. október 25-án érte el először tervezett maximális, 175 m-es vízszintjét; ebben az évben elérték a tervezett éves 84,7 TWh-s kapacitást.[20]

Éves energiatermelés
Év Telepített
egységek		 TWh
2003 6 8607
2004 11 39 155
2005 14 49 090
2006 14 49 250
2007 21 61 600
2008 26 80 812 [46]
2009 26 79 470 [47]
2010 26 84 370 [48]
2011 29 78 290 [49]
Összes 29(32) 53 064

Energiaelosztás [szerkesztés]

2008. július 2-ig a State Grid Corporation of China és a China Southern Power Grid 250 ¥ átalányösszeget fizetett megawattóránként. Azóta az ár tartományonként változó, MWh-nként 228,7–401,8 ¥. A többet fizető ügyfeleknek elsőbbségük van, ilyen ügyfél például Shanghai városa.[50] Az erőmű kilenc tartományt és két várost lát el energiával.[51]

Az energiaelosztási és -átviteli infrastruktúra költsége körülbelül 34,387 milliárd jüan volt. Ennek kiépítését egy évvel a tervezett előtt, 2007 decemberében fejezték be.[52]

Az energiaelosztás 500 kilovoltos hálózaton történik. A kelet-kínai hálózatba három egyenáramú távvezetéken szállítanak áramot (Három-szurdok – Shanghai (3000 MW), HVDC Három-szurdok – Changzhou (3000 MW), HVDC Gezhouba – Shanghai (1200 MW) ), ezek összteljesítménye 7200 MW. A közép-kínai hálózat felé szállító váltakozó áramú távvezetékek kapacitása 12 000 MW. A dél-kínai hálózat felé a HVDC Három-szurdok – Guangdong egyenáramú hálózat kapacitása 3000 MW.[53]

Az eredeti tervek szerint az erőmű fedezte volna Kína energiafelhasználásának 10%-át. Időközben azonban az energiaigény a tervezettnél jobban növekedett, így az erőmű még teljes kapacitásával is csak a 2006-os igény mintegy 3%-át tudja fedezni.[54]

Környezeti hatások [szerkesztés]

A Három-szurdok-gát víztározója által elárasztott területek műholdas képen. Felső kép: 2006. november 7., alsó kép: 1987. április 17.

Kibocsátás-csökkenés [szerkesztés]

A Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformtanács számításai szerint 2006-ban 1 kWh elektromos energia előállításához 366 gramm szén elégetésére volt szükség.[55] Teljes kapacitás melletti üzemelés esetén a Három-szurdok-gát erőműve évi 31 millió tonnával csökkenti a szénfelhasználást, így 100 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz,[56] több millió tonnával kevesebb por, egymillió tonnával kevesebb kén-dioxid, 370 000 tonnával kevesebb nitrogén-monoxid, 10 000 tonnával kevesebb szén-monoxid, továbbá jelentősen kevesebb higany kerül a légkörbe.[57]

2003-tól 2007-ig az erőmű energiatermelése megfelelt 84 millió tonna szénegyenértéknek, így a szén-dioxid kibocsátás 190 millió tonnával, a kéd-dioxid kibocsátás 2,29 millió tonnával, a nitrogénoxidok kibocsátása 980 000 tonnával volt kevesebb.[58]

A gát hatszorosára növelte a Jangce hajózási kapacitását, ez újabb 630 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenést eredményezett. 2004-től 2007-ig 198 millió tonna áru haladt át a hajózsilipeken. A közúti szállítással összehasonlítva a vízi teherszállítás tíz millió tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és 25%-kal csökkentette a költségeket.[58]

Erózió és üledékesedés [szerkesztés]

A gát megépítésével két jól körülhatárolható kockázat merült fel.[59] Az egyik az üledékesedés, melynek felmért hatásaiban nincs egyetértés, a másik pedig az, hogy az erőmű törésvonalon épült. Jelenleg a környék területének 80%-án tapasztalható erózió, ez évi 40 millió tonna üledéknek a Jangcéba kerülését jelenti.[60] Mivel a gát felett kisebb a folyó sebessége, ennek az üledéknek a többsége a gát felső szakaszán ülepedik le, míg az alsó szakaszra kevesebb üledék jut.

Az üledék hiánya az alsó szakaszon a következő három hatással jár:

  • Egyes hidrológusok várakozása szerint a folyó alsó szakasza érzékenyebb lesz az áradásokra.[61]
  • A több mint 1600 km-re fekvő Sanghaj városa szilárd üledékes síkságon terül el. Az érkező üledék - már amíg érkezik - megerősíti a folyóágyat, amin Sanghaj épült. Minél kevesebb üledék érkezik, annál érzékenyebb lesz a város az áradásokra.[62]
  • A bentonikus zónában felhalmozódó üledék biológiai károkat okoz és csökkenti a vízi biodiverzitást.[63]

Földrengések és földcsuszamlások [szerkesztés]

A földrengések által kiváltott legnagyobb talajgyorsulás a víztározóban lévő víz hatalmas tömegével párosulva képes lehet a gát tározóoldali felületének a károsítására.[64] A tározóban az emelkedő vízszint által kiváltott erózió gyakori földcsuszamlásokat okoz, mely már eddig is többször okozta a vízfelszín észrevehető lengését, ilyen volt a 2009 májusi két eset is, amikor a becslések szerint 20 000-50 000 m3 föld csúszott az elárasztott Wu-folyó Wuxia-szurdokába.[65] 2010 első négy hónapjában 97 jelentősebb földcsuszamlás történt.[66]

Szennyvízkezelés [szerkesztés]

Vízvédelmi terület Maopingnál, a gát feletti folyószakaszon

A gát megépítése jelentős lökést adott a szennyvízkezelésnek a gát feletti folyószakaszon megmaradt egyetlen nagyváros, Csungking környékén. A Környezetvédelmi Minisztérium jelentése szerint 2007 áprilisában több mint új 50 telepen napi 1,84 millió köbméter vizet tisztítottak meg, a teljes igény 65%-át. 32 szemétlerakóban napi 7664,5 tonna szilárd hulladékot helyeztek el.[67] Évente egymilliárd m3 szennyvizet engednek a folyóba,[60] melyet a víztározó megépítése előtt a folyó elszállított volna. A gát megépítése után a víz pangó, szennyezett és zavaros maradt.[66]

Erdők [szerkesztés]

A Három-szurdok környékét jelenleg 10%-ban borítják erdők, ez az érték 1950-ben 20% volt.[60]

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet kutatásai szerint az Ázsia-Csendes-óceáni régió erdővel borított területei 2008-ra 6000 km2-rel növekedtek. Ez jelentős pozitív fordulat az 1990-es évek évi 13 000 km2-es erdőterület-csökkenéséhez képest. A fordulat legfőbb oka Kína újraerdősítési erőfeszítése. Ezek különösen felgyorsultak a Jangce 1998-as áradásait követően, melyek után a kínai kormány belátta, hogy növelni kell az erdős területeket, elsősorban a Jangce Három-szurdok-gát feletti szakaszán.[68]

Élővilág [szerkesztés]

Már az Országos Népi Gyűlés 1992-es határozata előtt felerősödtek az aggodalmak a gát élővilágra gyakorolt hatásáról.[69] A környék hosszú ideje nevezetes volt biológiai sokszínűségéről, mely 238 növénycsalád és 1508 nemzetség 6388 növényfajának ad otthont. Ezek közül 57% veszélyeztetett.[70] A ritka fajok közül sokat használnak a hagyományos kínai gyógyászat alapanyagaként.[71] A Három-szurdok-gát körüli, korábban még erdővel borított terület az 1950-es 20%-ról 2002-re 10% alá zsugorodott,[72] ez negatív hatást fejtett ki a környék összes növényfajára. A környék édesvízi halfajok és szárazföldi állatfajok százainak nyújt élőhelyet.[60] Az édesvízi halakra különösen jelentős hatást gyakorol a gát a vízhőmérséklet és az áramlási jellemzők megváltozása miatt. Számos hal magában a turbinákban sérül meg. A hatás különösen káros a környék ökoszisztémájára, mivel a Jangce medencéje 361 halfajnak ad otthont, és itt él Kína összes veszélyeztetett halfajának 27%-a.[73] A gát más vízi állatfajt is veszélyeztet, ezek közül legfontosabb a baiji, a kínai folyamidelfin.[60]

A még megmaradt 3000–4000 súlyosan veszélyeztetett hódaru (Grus leucogeranus) közül számos egyed telelőhelyét jelentik azok a vizes területek, melyeket a Három-szurdok-gát megépítése tönkretesz.[74] Végeredményben a gát tehető felelőssé azért, hogy a Baiji gyakorlatilag kihalt. Bár már az építkezés megkezdésekor is veszélyeztetett státuszú volt, a gát megépítése tovább csökkentette élőhelyét és növelte a hajóforgalmat. A gát negatív hatást gyakorol a jangcei tok (Acipenser dabryanus) állományára is.[75]

Áradások, mezőgazdaság és ipar [szerkesztés]

A gát fontos szerepet játszik a Jangce évszakos áradásainak szabályozásában. A folyó gát alatti szakasza mentén több millió ember él, a legjelentősebb városok Wuhan, Nanjing és Shanghai a folyó partján épültek. A folyó mentén nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek fekszenek, és Kína legfontosabb ipari területei is itt találhatók.

A víztározó kapacitása 22 km3. Ez a tározókapacitás a tízévenként egyszer előforduló jelentős mértékű árvíz gyakoriságát százéventkéntire csökkenti. A gát még az úgynevezett „szuperáradás” hatásait is képes csökkenteni.[76][77] 1954-ben a Jangce 193 000 km2-nyi területet öntött el, 33 169 ember halálát okozta és 18 884 000 embernek kellett elhagynia otthonát. A nyolcmilliós Vuhan városa több mint három hónapig feküdt víz alatt, és a Jingguang-vasút több mint 100 napig volt üzemen kívül.[78] Az 1954-es áradásban 50 km3 víz folyt le a Jangcén.

Ugyanennek a folyószakasznak az 1998-as áradása több milliárd dollár kárt okozott, 2039 km2 mezőgazdasági terület került víz alá, 2,3 millió embernek kellett otthonát ideiglenesen elhagynia és 1526-an vesztették életüket.[79]

2009 augusztusának elején öt év legnagyobb árvize vonult le a gáton keresztül. A gát másodpercenként 40 000 m3-re korlátozta a lefolyó víz mennyiségét, emiatt a gát feletti szakaszon az augusztus 1-jei 145,13 méterről augusztus 8-ára 152,88 méterre emelkedett a víz szintje. 4,27 köbkilométernyi vizet fogtak fel a tározóban, ezzel a folyó vízhozamát másodpercenként 15 000 köbméterrel csökkentették a gát alatti szakaszon.[43]

A víztározóban összegyűjtött vizet a decembertől márciusig tartó száraz hónapokban engedik le.[80] Ezzel a módszerrel növelhető az alsó szakaszon szállított víz mennyisége, így biztosított a mezőgazdaság és az ipar vízigényének a kielégítése, egyben javulnak a hajózás feltételei is. A vízszint a gát feletti szakaszon 175 m-ről 145 m-re esik,[81] és a tározó ismét készen áll az esős évszakra. Az egyenletesebb vízellátás segíti a gát alatti szakaszon épített Kocsoupa-erőmű működését is. 2003-ban történt feltöltése óta a gát 11 köbkilométernyi extra vízmennyiséget biztosított a száraz évszakban a folyón lejjebb fekvő mezőgazdasági területek és városok számára.[82]

A 2010 júliusában történt áradások során a folyó vízhozama elérte a 70 000 m3/s értéket, ami meghaladta az 1998-ban mért csúcsértéket. A víztározó szintje 24 óra alatt csaknem 3 m-rel emelkedett, ám a kifolyó víz mennyiségét 40 000 m3/s-ra korlátozták, jelentősen csökkentve ezáltal az áradás hatását a folyó középső és alsó szakaszán.[83][84]

Hajózás [szerkesztés]

Zsilipek [szerkesztés]

A hajózó zsilipek 2004 májusában

A hajózó zsilipek üzembe állításától azt várják, hogy az éves áruszállítás mennyisége 10 millióról 100 millió tonnára növekszik, a szállítási költségek pedig 30-37%-kal csökkennek. A hajózás biztonságosabbá válik, mivel a szurdokok hírhedten veszélyesek a hajózásra.[58] Mélyebb merülésű hajók szállíthatják az árut a Sanghajtól 2400 km-re a Szecsuáni-medencében fekvő Chongqing városáig. A várakozások szerint a Chongqingba szállított áru mennyisége ötszörösére fog növekedni.[85][86]

A gát mellett két hajózó zsilip épült. Mindegyikük öt lépcsőből áll, az átzsilipelési idő körülbelül négy órát vesz igénybe. A zsilipet igénybe vevő hajók maximális tömege 10 000 tonna.[87] A zsilipek hosszúsága 280 m, szélessége 35 m, mélysége 5 m.[88][89] A zsilipek 30 m-rel hosszabbak, mint a Szent Lőrinc-víziúton építetteké, de mélységük csak fele annyi. A gát megépítése előtt a Három-szurdok maximális kapacitása évi 18 millió tonna ár volt. 2004-től 2007-ig összesen 198 millió tonna áru haladt át a zsilipeken. A folyó áruszállító kapacitása hatszorosára nőtt, a szállítás költségei 25%-kal csökkentek. A zsilipek teljes kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió tonnát.[58]

A zsilipek lépcsős kivitelűek, a belső zsilipkapuk egyben alsó és felső kapuként is működnek. A kapuk a sérülékenyebb forgópántos kivitelűek, melyek sérülése esetén az egész zsilipsor kieshet ideiglenesen az üzemből. Mivel külön zsilipsor szolgálja ki a felfelé és a lefelé haladó hajókat, az elrendezés vízhatékonyabb, mint a kétirányú lépcsős zsilipek.

Hajólift [szerkesztés]

A zsilipek mellett hajólift építésén is dolgoznak. A hajólift 3000 tonnás hajók átemelésére lesz képes,[90] bár az eredeti tervekben még 11 500 tonnás hajók szerepeltek. Az emelési magasság 113 méter lesz,[91] a hajólift befoglaló mérete 120x18x3,5 méter. A hajóliften 30-40 perc lesz az áthaladási idő, szemben a zsilipek 3-4 órás idejével.[92] A helyzetet bonyolítja, hogy az alsó és felső vízszintek drámai mértékben változhatnak. A hajóliftnek akkor is üzemképesnek kell lennie, ha a gát alatti vízszint 12 m-t, a gát feletti pedig 30 m-t változik.

A projekt többi részének hivatalos átadására, 2006. május 20-ra a hajólift még nem készült el teljesen.[93][94] Megépítése 2007 októberében kezdődött és várhatóan 2014-ben fejezik be.[19]

A lakosság kitelepítése [szerkesztés]

2008 júniusáig 1,24 millió lakost telepítettek ki az érintett területekről,[95][96] ami Hupej tartomány 60,3 milliós és Chongqing 31,44 milliós lakoságának 1,5%-a.[97] Körülbelül 140 000 embert más tartományokba telepítettek át.[98]

Az áttelepítésekkel 2008. július 22-ére végeztek.[96] Egyes 2007-es jelentések szerint Chongqing városa 2020-ig további négy millió embernek a városba költözését támogatja.[99][100][101] A városi illetékesek szerint viszont a költözés inkább az urbanizáció hatására megy végbe, mint a gáttól való fenyegetettség miatt.[102]

Állítólag Gaoyang környékén 13 000 gazda áttelepítésére a helyi önkormányzathoz küldött pénz eltűnt, a gazdák kompenzáció nélkül maradtak.[103]

A gát további hatásai [szerkesztés]

Kultúra és táj [szerkesztés]

A 600 km hosszúságú víztározó mintegy 1300 régészeti lelőhelyet árasztott el és megváltoztatta a Három-szurdok tájképét, mivel a vízszint több mint 90 métert emelkedett.[104] A feltárt kulturális és történeti emlékeket a víz által el nem érhető magasságba telepítették át, de végül a víz elárasztotta az addig fel nem tárt műemlékeket. Egyes műemlékeket elhelyezkedésük vagy méretük miatt nem tudtak elszállítani. Ilyen emlék volt például a Shennong-szurdok függő koporsói.[105]

Nemzetbiztonság [szerkesztés]

Egy jelentés szerint a Kína elleni csapások tajvani támogatói azt remélik, hogy már maga az a tény, hogy hitelt érdemlően fenyegetik Kína városi lakosságát illetve kiemelkedő célpontjait, mint például a Három-szurdok-gátat, megfontolásra készteti a kínai haderőt a Tajvan elleni fellépésről.”[106]

Az a gondolat, hogy Tajvan a gát tönkretételét fontolgatja dühödt reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaság sajtójából. A fiatal kínai kommunisták szövetségének lapja idézte Liu Yuant, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tábornokát, aki azt nyilatkozta, hogy a Kínai Népköztársaság komolyan résen fog állni „a Tajvan függetlenségéért harcoló terroristák” fenyegetéseivel szemben.[107]

Szerkezeti egység [szerkesztés]

Néhány nappal a tározó első feltöltése után mintegy 80 hajszálrepedést fedeztek fel a gát szerkezeti elemein.[108][109][110] Az átfolyó víz allatti kapujai kavitációnak vannak kitéve,[64] hasonlóan ahhoz, ami súlyosan károsította a Glen Canyon-gát túlfolyóit a Colorado 1983-as áradásai során.[111]

A projekt irányítói szerint a gát mind a 163 000 betoneleme átment a minőségi ellenőrzésen, és a deformáció a tervezéskor mgállapított határokon belül maradt. Egy szakértőkből álló csoport a projekt egészét jó minőségűre értékelte.[112]

Gátak a folyó felső szakaszán [szerkesztés]

A Jangce felső szakaszának hosszanti profilja

A Három-szurdok-gát kihasználtságának maximalizálása, valamint a Jangce felső szakaszán betorkolló Jinsa-folyó által hordott üledék csökkentése céljából Jinsa alatt további gátak megépítését tervezik. A tervezett négy gát teljes kapacitása 38 500 MW,[113] ami csaknem duplája a Három-szurdok-gát kapacitásának.[114] Xiluodunál és Xiangjiabánál már épül a gát, a baihetani előkészület alatt áll, míg a Wudongdénél épülő a kormány jóváhagyására vár.[115]

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ "Swimming" by Mao Zedong. Marxists.org. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  2. ^ a b c d Acker, Fabian: Taming the Yangtze. IET magazine, 2009. március 2[halott link]
  3. ^ a b 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  4. ↑ „:: Three Gorges reservoir raises water to target level”, Xinhua, 2008. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  5. ^ a b c Final Turbine at China's Three Gorges Dam Begins Testing. Inventor Spot. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  6. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. március 10. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  7. ↑ 一座自主创新历史丰碑 三峡工程的改革开放之路. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  8. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  9. ^ a b c d Kína: hatalmas gát hatalmas problémákkal
  10. ↑ 重庆云阳长江右岸现360万方滑坡险情-地方-人民网. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) Lásd még: 探访三峡库区云阳故陵滑坡险情. News.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  11. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „The giant Three Gorges Dam across China's Yangtze River has been mired in controversy ever since it was first proposed”  Lásd még: Laris, Michael. „Untamed Waterways Kill Thousands Yearly”, Washington Post, 1998. augusztus 17. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „Officials now use the deadly history of the Yangtze, China's longest river, to justify the country's riskiest and most controversial infrastructure project – the enormous Three Gorges Dam.”  és Grant, Stan. „Global Challenges: Ecological and Technological Advances Around the World”, CNN, 2005. június 18. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „China's engineering marvel is unleashing a torrent of criticism. [...] When it comes to global challenges, few are greater or more controversial than the construction of the massive Three Gorges Dam in Central China.”  és Gerin, Roseanne. „Rolling on a River”, Beijing Review, 2008. december 11. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) „..the 180-billion yuan ($26.3 billion) Three Gorges Dam project has been highly contentious.” 
  12. ↑ Lin Yang. „China's Three Gorges Dam Under Fire”, Time, 2007. október 12. 
  13. ^ a b 中国国民党、亲民党、111新党访问团相继参观三峡工程_新闻中心_新浪网. News.sina.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  14. ↑ John Lucian Savage Biography by Abel Wolman & W. H. Lyles, National Academy of Science, 1978.
  15. ↑ "China's Dream Dam." Popular Science, July 1946
  16. ^ a b Steven Mufson. „The Yangtze Dam: Feat or Folly?”, Washington Post, 1997. november 9. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  17. ↑ 1992年4月3日全国人大批准兴建三峡工程. News.rednet.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  18. ↑ Allin, Samuel Robert Fishleigh (2004. november 30.). „An Examination of China's Three Gorges Dam Project Based on the Framework Presented in the Report of The World Commission on Dams” (PDF), Kiadó: Virginia Polytechnic Institute and State University. Hozzáférés ideje: 2010. november 23.  
  19. ^ a b „三峡升船机开工建设_荆楚网 (Three Gorges ship lift operation construction)”, CnHubei, 2007. november 10. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [1]
  20. ^ a b Water level at Three Gorges Project raised to full capacity
  21. ↑ 三峡完成172.5米蓄水 中游航道正常维护(图)-搜狐新闻. News.sohu.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  22. ↑ „Three Gorges Dam Project — Quick Facts”, ibiblio.org (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  23. ↑ „三峡水库：世界淹没面积最大的水库 (Three Gorges reservoir: World submergence area biggest reservoir)”, Xinhua Net, 2003. november 21. (Hozzáférés ideje: 2008. április 10.) 
  24. ^ a b International Water Power and Dam Construction. Waterpowermagazine.com, 2007. január 10. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  25. ↑ 国家重大技术装备. Chinaneast.xinhuanet.com, 2009. január 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  26. ↑ „Three Gorges Dam”, China Three Gorges Project Corporation, 2003. április 20. (Hozzáférés ideje: 2007. április 29.) (kínai nyelvű) 
  27. ↑ 三峡机组国产化已取得成功 (Chinese nyelven). hb.xinhuanet.com, 2008. december 4. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  28. ↑ „李永安:我水轮发电机组已具完全自主设计制造能力_财经频道_新华网”, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2008. december 6.) (Chinese nyelvű) 
  29. ↑ GORGES DAM by Matthew Morioka, Alireza Abrishamkar, Yve Kay CEE 491
  30. ↑ „三峡工程及其水电机组概况 (Three Gorges Project and water and electricity unit survey)”, 中华商务网讯, 2002. július 26. (Hozzáférés ideje: 2008. április 11.) (Chinese nyelvű)  [2]
  31. ↑ „Three Gorges Dam”, Government of China, 2006. október 18. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (Chinese nyelvű) 
  32. ↑ „中国长江三峡工程开发总公司 (The manufacture domestically large-scale power set stability enhances unceasingly)”, ctgpc, 2008. május 5. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [3]
  33. ↑ 三峡右岸电站19号机组完成72小时试运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. június 20. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  34. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  35. ↑ 三峡23号机组进入72小时试运行 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  36. ↑ 三峡地下电站30号机组充水启动 (Three Gorges Underground Power Station Unit No. 30, water-filled start). Three Gorges Corporation. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  37. ↑ Three Gorges underground power station water-filled start the third unit successfully put into operation in July plans (Chinese nyelven). Fenghuang Wang. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
  38. ↑ The last two units of the Three Gorges (Chinese nyelven). Xinhua, 2012. február 11. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  39. ↑ 三峡电站持续安稳运行累计发电突破5000亿千瓦时. ctgpc.com.cn. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  40. ↑ 三峡工程左右岸电站26台机组全部投入商业运行 – 中国报道 – 国际在线 (Chinese nyelven). CRI online, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  41. ↑ 三峡电站月发电量首过百亿千瓦时 (Chinese nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 15. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  42. ↑ 三峡电站26台发电机组投产后首次满负荷发电. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  43. ^ a b 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  44. ↑ 国家电网公司-主要水电厂来水和运行情况. Sgcc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  45. ↑ 国家电网公司-国调直调信息系统. Sgcc.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) State Grid Corporation
  46. ↑ 中国电力新闻网――电力行业的门户网站. Cepn.sp.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  47. ↑ 国家重大技术装备. Chinaequip.gov.cn, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
  48. ↑ 峡—葛洲坝梯级电站全年发电1006.1亿千瓦时
  49. ↑ Three Gorges Project Generates 78.29 Bln Kwh of Electricity in 2011
  50. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  51. ↑ „Construction of the Three Gorges Project and Ecological Protection”, Chinagate.com.cn, 2007. november 27. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  52. ↑ „Three Gorges Dam”, National Development and Reform Commission, 2007. december 20. (Hozzáférés ideje: 2007. december 20.) (kínai nyelvű) 
  53. ↑ Three Gorges, China. ABB Group. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  54. ↑ „Three Gorges Dam”, Chinese Society for electrical engineering, 2006. május 25. (Hozzáférés ideje: 2007. május 16.) (kínai nyelvű) 
  55. ↑ „Three Gorges Dam”, NDRC, 2007. március 7. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  56. ↑ Greenhouse Gas Emissions By Country. Carbonplanet, 2006. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  57. ↑ „Three Gorges Dam”, TGP, 2006. június 12. (Hozzáférés ideje: 2007. május 15.) (kínai nyelvű) 
  58. ^ a b c d „长江电力(600900)2008年上半年发电量完成情况公告 – 证券之星 (The Three Gorges sluice year transported goods volume may amount to 100,000,000 tons)”, Xinhua, 2007. január 23. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [4]
  59. ↑ Topping, Audrey Ronning. Environmental controversy over the Three Gorges Dam. Earth Times News Service.
  60. ^ a b c d e Qing, Dai, 9. The River Dragon Has Come!: The Three Gorges Dam and the Fate of China's Yangtze River and Its People (East Gate Book). Armonk, New York: M.E. Sharpe, 1997.
  61. ↑ „三峡大坝之忧”, The Wall Street Journal, 2007. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 16.) 
  62. ↑ Winchester, Simon. The River at the Center of the World. Henry Holt & Co (1998). ISBN 978-0-8050-5508-5 
  63. ↑ The River at the Center of the World. Springer (2005). ISBN 978-1-4020-3745-0 
  64. ^ a b Williams, Philip B.: Chapter 10: Dam Safety Analysis. Damming the Three Gorges. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  65. ↑ Yang, Sung: No Casualties in Three Gorges Dam Landslide. Xinhua News Network. CRIEnglish.com. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  66. ^ a b Richard Jones, Michael Sheridan. „Chinese dam causes quakes and landslides”, The Times, 2010. május 30. (Hozzáférés ideje: 2011. január 25.) 
  67. ↑ „湖北省三峡治污项目三年内投入约23.5亿元 (In the Hubei Province Three Gorges anti-pollution project three years invest the approximately 2,350,000,000 Yuan)”, Xinhua, 2007. április 19. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.)  [5]
  68. ↑ Peter Collins, "Falling here, rising there" Page 63, The World in 2008, The Economist
  69. ↑ Li, Long (1989).Environmental planning of large-scale water projects: The Three Gorges Dam case, China (M.A. thesis) Wilfrid Laurier University
  70. ↑ Wu, Jianguo, et al. “Three-Gorges Dam— Experiment in Habitat Fragmentation?” Science 300-5623 (May 23, 2003): 1239–1240.
  71. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.” New York: Palgrave Macmillan, 2002.
  72. ↑ Chetham, Deirdre. “Before the Deluge: The Vanishing World of the Yangtze’s Three Gorges.”
  73. ↑ Xie, Ping. “Three-Gorges Dam: Risk to Ancient Fish.” Science 302-5648 (Nov 14, 2003): 1149.
  74. ↑ „Three Gorges Dam Case Study”, American University, The School of International Service (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  75. ↑ Ethan Theuerkauf. „Three Gorges Dam: A Blessing or an Environmental Disaster?”, The Flat Hat, the College of William and Mary’s student newspaper, 2007. október 2. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  76. ↑ 三峡工程的防洪作用将提前两年实现-经济-人民网. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  77. ↑ 三峡工程防洪、通航、发电三大效益提前全面发挥. Chn-consulate-sapporo.or.jp, 2006. május 16. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.) [halott link]
  78. ↑ 39.1931、1935、1954、1998年长江流域发生的4次大洪水造成了怎样的洪水灾害??. People's Daily. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  79. ↑ „Three Gorges Dam”, CTGPC, 2002. április 20. (Hozzáférés ideje: 2007. június 3.) (kínai nyelvű) 
  80. ↑ 经过不懈努力三峡枢纽主体工程建设任务提前完成. Gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  81. ↑ 三峡水库可如期消落至145米汛限水位. Hb.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  82. ↑ 中国长江三峡工程开发总公司. Ctgpc.com.cn, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  83. ↑ Three Gorges Dam will meet the first large-scale flood since being completed July 20, 2010. Retrieved July 20, 2010.
  84. ↑ 三峡迎来7万立方米/秒特大洪峰 规模超1998年. SINA Corporation
  85. ↑ Joseph J. Hobbs, Andrew Dolan. World Regional Geography. Cengage Learning (2008). ISBN 978-0-495-38950-7 
  86. ↑ „The Three Gorges Dam”, Washington Post, 1997. május 18. (Hozzáférés ideje: 2011. december 14.) „A maximum depth of 574 feet. This is expected to allow 10,000-ton ocean-going cargo ships and passenger liners to navigate 1,500 miles inland to Chongqing.” 
  87. ↑ „Yangtze as a vital logistics aid”, China Economic Review, 2007. május 30. (Hozzáférés ideje: 2007. június 3.) (kínai nyelvű) [halott link]
  88. ↑ Three Gorges Dam. Missouri Chapter American Fisheries Society, 2002. április 20. (Hozzáférés: 2010. november 23.) mirror
  89. ↑ Its Buildings with Biggest Indices. China Three Gorges Project, 2002. (Hozzáférés: 2010. november 23.)mirror
  90. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  91. ↑ Its Buildings with Biggest Indices. China Three Gorges Project, 2002. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  92. ↑ MacKie, Nick. „China's west seeks to impress investors”, BBC, 2005. május 4. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  93. ↑ „Three Gorges dam ready to go”, The Taipei Times, 2006. május 21. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  94. ↑ „China Completes Three Gorges Dam”, CBS News, 2006. május 20. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.)  mirror
  95. ↑ 三峡四期移民工程通过阶段性验收 (kínai nyelven). China Three Gorges Project Corporation, 2008. augusztus 22. (Hozzáférés: 2008. december 6.)
  96. ^ a b „中港台] 三峡库区城镇完成拆迁-华尔街日报”, The Wall Street Journal (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 1.) 
  97. ↑ „China dam to displace millions more”, MWC News, 2007. október 13. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  98. ↑ Liang Chao. „More bid farewell to Three Gorges”, China Daily, 2004. július 15. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  99. ↑ „Millions forced out by China dam”, BBC News, 2007. október 12. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  100. ↑ Wang Hongjiang. „Millions more face relocation from Three Gorges Reservoir Area”, Xinhua, 2007. október 11. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  101. ↑ Jiang Yuxia. „China warns of environmental "catastrophe" from Three Gorges Dam”, Xinhua, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  102. ↑ Guo Jinjia, Yang Shanyin. „重庆澄清"三峡库区二次移民四百万"传闻”, People's Daily, 2007. november 16. (Hozzáférés ideje: 2011. április 10.) 
  103. ↑ Julie Chao. „Relocation for Giant Dam Inflames Chinese Peasants”, National Geographic, 2001. május 15. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  104. ↑ Regine Debatty. „Flotsam, Jetsam and the Three Gorges Dam”, World Changing, 2007. december 9. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  105. ↑ C.Michael Hogan. „Shen Nong Gorge Hanging Coffins”, The Megalithic Portal (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  106. ↑ Annual report on the military power of the People's Republic of China (.pdf). US Department of Defense. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  107. ↑ „Troops sent to protect China dam”, BBC, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 
  108. ↑ Three Gorges Dam. International Rivers. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  109. ↑ Adams, Jerry: Three Gorges Dam. Electronic Data Interchange. Awesome Library. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  110. ↑ Three Gorges Dam. Living On Earth. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  111. ↑ Steven Hannon.The 1983 Flood at Glen Canyon
  112. ↑ 三峡工程质量处于良好受控状态. Aqsiq.gov.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.)
  113. ↑ 中国三峡总公司拟在金沙江上建４座梯级水电站 总装机容量为３８５０万千瓦_中国电力网(www.chinapower.com.cn)新闻中心. chinapower.com.cn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  114. ↑ „Beijing Environment, Science and Technology Update”, U.S. Embassy in China, 2003. március 7. (Hozzáférés ideje: 2008. január 20.) 
  115. ↑ „Beyond Three Gorges in China”, Water Power Magazine, 2007. január 10. (Hozzáférés ideje: 2010. november 23.) 

Ez a szócikk részben vagy egészben a Three Gorges Dam című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Három-szurdok-gát témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Három-szurdok-gát&oldid=13007695”