Nitrogén-monoxid
| Nitrogén-monoxid | |
|---|---|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [10102-43-9] |
| ATC kód | R07AX01 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | NO |
| Moláris tömeg | 30,0061 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen gáz |
| Sűrűség | 1,3 × 103 kg m−3 (folyadék) 1,34 g dm−3 (gáz) |
| Olvadáspont |
−163,6 °C (109,6 K) |
| Forráspont |
−151,7 °C (121,4 K) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Égést tápláló (O), Nagyon mérgező (T+), Maró (C)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R8, R26, R34[1] |
| S mondatok | S9, S17, S26, S28, S36/37/39, S45[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon nitrogén-oxidok | Dinitrogén-oxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid |
| Rokon vegyületek | Ammónium-nitrát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A nitrogén-monoxid (INN: nitric oxide) színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban kék színű, szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.[2]
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.
Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:
Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.
Előfordulása [szerkesztés]
A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav kerül a levegőbe és az esővízbe.
Előállítása [szerkesztés]
Előállítása történhet kb. 30% töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.
Élettani szerepe [szerkesztés]
Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok sejtjeiben, a növények, gombák és állati sejtekben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.[3]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c A nitrogén-monoxid (BGIA GESTIS) (németül)
- ↑ Nyilasi János. Szervetlen kémia. Budapest: Gondolat Kiadó, 175-176 o.. o (1975)
- ↑ Rőszer, T (2012) The Biology of Subcellular Nitric Oxide. Springer, ISBN 978-94-007-2818-9






