Salétromossav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salétromossav
Nitrous acid acsv.svg
Salétromossav
Trans-nitrous-acid-3D-balls.png
Más nevek Salétromossav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7782-77-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet HNO2
Moláris tömeg 47,0134 g/mol
Sűrűség  ? g/cm3
Savasság (pKa) 3,29[1]
Veszélyek
EU osztályozás nincs besorolva
Rokon vegyületek
Azonos kation Salétromsav
Azonos anion Nátrium-nitrit
Kálium-nitrit
Ammónium-nitrit
Rokon vegyületek Dinitrogén-trioxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A salétromossav (HONO vagy HNO2) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N2O3). Színtelen, szúrós szagú folyadék, egyértékű, középerős sav. Tiszta állapotban még nem állították elő, de híg vizes oldatban és alacsony hőmérsékleten jól ismert és fontos reagens.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A salétromossav bomlékony vegyület. A bomlás melegítés hatására is végbemegy, de akár homok vagy üvegszilánk is kiválthatja. A bomlás termékei a salétromsav, a víz és a nitrogén-monoxid.

\mathrm{3 \ HNO_2 \rightarrow  HNO_3 + 2 \ NO + H_2O}

A képződő nitrogén-monoxid reakcióba lép a levegő oxigénjével, és vörösbarna színű nitrogén-dioxiddá oxidálódik. A képződő nitrogén-dioxid miatt viselkedhet különösen a töményebb salétromossav oxidálószerként.

Köztes oxidációs állapotú vegyület, ezért oxidáló és redukáló hatású is lehet. Enyhe oxidálószer, a jodidiont jóddá oxidálja. A reakciója hidrogén-jodiddal a következő:

\mathrm{2 \ HI + HNO_2 \rightarrow I_2 + 2 \ HNO_3 + 2 \ NO}

A kén-hidrogént kénné oxidálja, ammóniával reagálva nitrogénné alakul.

\mathrm{HNO_2 + 3 \ H_2S \rightarrow 3 \ S + NH_3 + 2 \ H_2O}
\mathrm{NH_3 + HNO_2 \rightarrow N_2 + 2 \ H_2O}

Viselkedhet redukálószerként is, ekkor salétromsavvá oxidálódik. A kálium-permanganátot például redukálja. Az aromás aminokat diazóniumsókká alakítja, ezért szerves festékek előállítására használják.

Sóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyértékű savként viselkedik.

\mathrm{HNO_2 + H_2O \rightarrow NO_2^- + H_3O^+}

A salétromossav sói a nitritek, ezek NO2 (nitrit) aniont tartalmaznak, általában vízben oldhatóak. A természetben gyakoriak, legnagyobb jelentősége a tartósítószerként használatos nátrium-nitritnek (NaNO2) van. Vizes oldatuk többnyire lúgos kémhatású, mert a nitrition protont képes felvenni a vízmolekuláktól.

\mathrm{NO_2^- + H_2O \rightarrow HNO_2 + OH^-}

A nitritek mérgező hatásúak, mert a vér hemoglobinját methemoglobinná alakítják.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinitrogén-trioxid vízben oldva salétromossavat ad, de mivel a savanhidrid is igen ritka (már -10 °C felett bomlik), ezért a salétromossav legkönnyebben a sójából (például nátrium-nitritből) szabadítható fel, kénsavval.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A salétromossav a természetben kis mennyiségben fordul elő, sói viszont nagymértékben megtalálhatóak.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A salétromossavat a szerves vegyiparban alkalmazzák az azofestékek gyártásakor. A reakcióját kálium-permanganáttal az analitikai kémiában használják térfogatos elemzésekre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]