Dinitrogén-trioxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dinitrogén-trioxid
Dinitrogen-trioxide-3D-vdW.png
Dinitrogen-trioxide-xtal-3D-vdW.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10544-73-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O3
Moláris tömeg 76,01 g/mol
Megjelenés mélykék folyadék
Sűrűség 1,4 g/cm3(folyadék)
1,783 g/cm3 (gáz)
Olvadáspont −100,1 °C (173,05 K)
Forráspont 3 °C (276 K)
Oldhatóság (vízben) nagyon jól oldódik
Kristályszerkezet
Molekulaforma síkalkatú, Cs
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
+91,20 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
314,63 J K−1 mol−1
Veszélyek
EU osztályozás nincs besorolva
Lobbanáspont Nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Dinitrogén-oxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Salétromossav
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dinitrogén-trioxid a nitrogén egyik oxidja, folyadékfázisban sötétkék színű vegyület, képlete N2O3. Még a forráspontja alatti hőmérsékleten bomlik, barna gáz keletkezik. Ilyen módon nincs gyakorlati jelentősége.

Előállítható azonos mennyiségű nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid összekeverésével és a keverék −20 °C-ra hűtésével:[forrás 1]

2 NO + N2O4 → 2 N2O3

A dinitrogén-trioxid csak alacsony hőmérsékleten, azaz folyadék és szilárd állapotában izolálható. Magasabb hőmérsékleten az egyensúly a kiindulási anyagok irányába tolódik el, Kdiss = 193 kPa (25 °C).[1]

Molekula- és kötésszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinitrogén-trioxidban szokatlanul hosszú (186 pm-es) N−N kötés található. Bár a nitrogén-nitrogén kötések leggyakrabban a hidrazinéra hasonlítanak (145 pm), néhány más nitrogén-oxidban, így a dinitrogén-tetroxidban (175 pm) is találhatóak hosszú N−N kötések. A N2O3 molekula síkalkatú, Cs szimmetriát mutat. Az ábrán látható adatokat alacsony hőmérsékletű, gázállapotú N2O3 mikrohullámú spektrumából határozták meg:[forrás 1]

Dinitrogen-trioxide-2D-geometry.png

Savanhidrid, víz hatására az instabil salétromossavvá (HNO2) alakul. Egy igazi anhidridhez más szerkezet (O=N−O–N=O) is elképzelhető lenne, de ezt az izomert nem találták meg. Ha a salétromossavat nem használják fel gyorsan, akkor nitrogén-monoxid és salétromsav képződése közben elbomlik. Nitrit sókat esetenként úgy is előállítanak, hogy bázisok oldatához N2O3-at adnak:

N2O3 + 2 NaOH → 2 NaNO2 + H2O

Reakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyület már −10°C-on bomlani kezd, a bomlás egyenlete:

\mathrm{N_2O_3 \rightleftharpoons NO + NO_2}

A jeges víz kék színnel oldja, salétromossav keletkezik:

\mathrm{N_2O_3 + H_2O \rightleftharpoons 2 \ HNO_2}

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1999). ISBN 963-18-9144-5 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dinitrogen trioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Inorganic Chemistry. San Diego: Academic Press (2001). ISBN 0-12-352651-5