Szennyvíztisztítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szennyvíztisztítás a keletkező szennyvíz szennyező anyagainak olyan mértékű eltávolítása, illetve minőségi átalakítása, melynek során a tisztított víz a természetes befogadókba kerülve ott ne okozzon károsítást.[1]

A szennyvíztisztítás célja[szerkesztés]

A befogadó lebontóképességét meghaladó szennyezés szükséges mértékű visszatartása, szilárd formában elkülönítése (szennyvíziszap).

A keletkezett iszaphulladék kezelése, minimális környezeti szennyezést eredményező elhelyezése, újrahasznosítása (kémiai, bakteriális – patogén – minőségi garanciája). Ezen folyamatok állandó biztosítása a szennyezés maximális ártalom – mentesítésével mindemellett minimális anyagi illetve energia ráfordítással.

A szennyvíztisztítás egy fontos célja a szerves hulladék biomassza talajjavító anyagokká és biogázzá való átalakítása, azaz a szennyvíz hasznosítása.

Főbb szennyvíztípusok[szerkesztés]

A szennyvíz legfontosabb jellemzői[szerkesztés]

Turbiditás[szerkesztés]

A turbiditás jelentése zavarosság. A fény vízbeli terjedését befolyásolják a benne található szilárd komponensek oldhatatlan részei, szerves anyagok, mikroorganizmusok és egyéb anyagok a fényszórás és az abszorbancia (fényelnyelés) miatt.

Lebegő anyagok[szerkesztés]

A szennyvízben mind szerves, mind szervetlen anyag jelen van. Ezek általában szűréssel eltávolíthatók, de oldott anyagok formájában is megtalálhatóak, melyek fizikai szűréssel eltávolíthatatlanok a rendszerből.

Ülepedési képesség[szerkesztés]

A szennyvízben található mikro- és makrószennyezők frakcionális kiválása a szennyvízből.

Vezetőképesség[szerkesztés]

A szennyvíz elektromos vezetőképessége.

Redoxi-potenciál[szerkesztés]

A szennyvíz oxidációs állapota.

Szennyvíztisztítás fajtái[szerkesztés]

  • Ipari
  • Organikus (természetközeli)

Természetközelinek tekinthető eljárásokat alkalmaz pl. a nádágyas tisztító eljárást alkalmazó Élővíz Kft. vagy a Körte Organica Kft.[2]

A szennyvíztisztítás technológiai áttekintése[szerkesztés]

Elsőfokú (mechanikai) tisztítás
Cél
Durva szennyeződés eltávolítása
Finom lebegő szemcsék eltávolítása
Művelet Szűrés Ülepítés Homokfogás Derítés, koaguláció Olaj és zsír lefölözés
Berendezés Rácsok, sziták Ülepítő medencék Homokfogadó medencék Keverők, flokkulátorok Olaj és zsírfogó
Másodfokú (biológiai) tisztítás
Cél
Szerves anyag eltávolítása, nitrifikáció
Művelet Csepegtetőtestes rendszer Eleveniszapos rendszer Diszperz rendszer Anaerob rothasztó
Berendezés Csepegtetőtest + Utóülepítő Levegőztető medence + Utóülepítő recirkuláció Fakultatív stabilizációs tó Fűtött rothasztó
Harmadfokú (fizikai-kémiai) tisztítás
Cél
Finom lebegő, kolloid szemcsék és foszfor eltávolítása
Nitrogén eltávolítása
Oldott anyagok, baktériumok, vírusok eltávolítása
Művelet Homokszűrés, mikroszűrés, derítés, kicsapás Denitrifikáció Ioncsere Adszorpció, oxidáció
Berendezés Homokszűrő, mikroszűrő, keverő + ülepítő Anaerob csepegtetőtest Ioncserélő oszlopok Aktívszén oszlopok, klórgázadagoló, ózonizáló

A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája[szerkesztés]

A települések szennyvízének elvezetésére és tisztítására vonatkozó technológiai határértékek[szerkesztés]

A 2004-es kormányrendelet[3] szerint

Kiépített terhelési kapacitás (LE)
Dikromátos oxigénfogyasztás KOI5 (3)
Biokémiai oxigén igény (2) (3) (BOI5)
Összes lebegő anyag (öLA) (3)
Összes foszfor (öP)
Összes nitrogén (öN)
mg/l % mg/l % mg/l % mg/l % mg/l %
<600 300 70 80 75 100 - - (4) - (4) - (4) - (4)
601-2000 200 75 50 80 75 - - (4) - (4) - (4) - (4)
2001-10000 125 75 25 70-90 35 90 - (4) - (4) - (4) - (4)
10000-100000 125 75 25 70-90 35 90 2 (5) 80 15 (5) 25 (5)
>100000 75 25 70-90 35 90 1 (5) 80 10 (5) 20 (5)

A koncentrációban megadott határérték (napi átlagérték) és az eltávolítási hatásfok alapján meghatározott határérték közül az engedélyben előírt csak az egyik kritériumnak kell megfelelni. A százalékos csökkenést a tisztítótelepre bevezetett nyers szennyvíz koncentrációjához képest kell értelmezni.

A BOI5 más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között.

Tavas szennyvíztisztítás után vett vízmintákat – KOI5, BOI5 komponensekre – a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t.

A hatóság vízvédelmi értékek alapján egyedi határértéket állapíthat meg.

A határértékeket a 240/2000.(XII.25.) kormányrendelet szerinti érzékeny és a 49/2001. (IV.3) kormányrendelet szerinti nitrátérzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vermes 1997
  2. a Körte Organica oldala. [2011. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
  3. (XII. 25.) KvVM rendelet

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Wastewater treatment plants
A Wikimédia Commons tartalmaz Szennyvíztisztítás témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

  • Bartha Tibor: Szennyvíztisztítás; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Bp., 1958
  • Aerob szennyvíztisztítás vizsgálata, modellezése. Anaerob szennyvíztisztító rendszerek. Iszapkomposztálás: tanulmánygyűjtemény; összeáll. Kárpáti Árpád; Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Veszprém, 2002
  • Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása. Élelmiszer-ipari vizek minőségének javítása és a keletkező szennyvíz kezelése, illetve visszaforgatása korszerű megoldásokkal; szerk. Márki Edit; BCE ÉTK–Mezőgazda, Bp., 2006 (Élelmiszer-biztonság és -minőség felnőtt fokon)
  • Urbanovszky István: Eljárások, műveletek, berendezések a víz- és szennyvíz-technológiában. Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Bp., 2008
  • Vízkezelés és szennyvíztisztítás; tan. Tamás Lajos, Bíró Tibor, Kovács Elemér; "Az Észak-alföldi Régióért" Kht., Debrecen, 2008
  • Nick Grant–Mark Moodie–Chris Weedon: Szennyvízkezelés. Élőgépek, gyökérmezők, komposztvécék; közrem. Varga Gábor; Cser, Bp., 2009 (Zöldkönyvek)
  • Öllős Géza–Oláh József–Palkó György: Rothasztás; Mavíz, Bp., 2010
  • Vizek szerves szennyezőinek eltávolítása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel; szerk. Dombi András et al.; InnoGeo Kft., Szeged, 2010
  • Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története; Magyar Víziközmű Szövetség, Bp., 2011
  • Gyulavári Imre: Kontaktelemes bioreaktorok alternatívái; Gyulavári Consulting Kft., Bp., 2015
  • Patziger Miklós: Közepes és kis szennyvíztisztító telepek hatékony üzemeltetése. Technológiai ismeretek; Mavíz–BME VKKT, Bp., 2018
  • Kis kapacitású szennyvíztisztító létesítmények; szerk. Karches Tamás; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020
  • Szennyvíztisztítási alapismeretek; szerk. Horváth Gábor; 2. átdolg. kiad.; Horváth G. Környezetmérnöki Kft.–Zöldkörök, Fertőszentmiklós, 2021
  • Fuggerth Endre: Szenny és víz. Így tisztíttok ti... A jelen gyakorlat tükre szembesítve a kézenfekvő megoldással; 2. átdolg., bőv. kiad.; szerzői, Dég, 2022