Vuhan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vuhan (Wuhan Shi, 武汉市)
Wuhan montage.png
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal; lent: híd a Jangce folyón
Közigazgatás
Ország  Kína
Tartomány [[Hupej]]
Kerületei 13
Alapítás éve Kr. e. 223
Polgármester Tang Liangzhi (唐良智)
A KKP helyi képviselője Ruan Chengfa (阮成发)
Irányítószám 430000 - 430400
Körzethívószám +86/27
Rendszámok betűjelei 鄂A
Népesség
Teljes népesség 10 200 000 fő (2011) +/-
Népsűrűség 770,52 fő/km²
Bruttó hazai termék 556,593 milliárd jüan
Földrajzi adatok
Terület 8494,41 km²
Időzóna UTC+8
Elhelyezkedése
Vuhan (Wuhan)  (Kína)
Vuhan (Wuhan)
Vuhan
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 34′ 60″, k. h. 114° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 30° 34′ 60″, k. h. 114° 16′ 60″
Vuhan weboldala

Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál.

Három város, Vucsang, Hankou és Hanjang összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a Kuomintang idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vuhan földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km², melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Vuhan három nagy városrészre osztható: Vucsang (武昌), Hanjang (汉阳) és Hankou (汉口). A városrészek egykoron különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók választják el őket egymástól, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, aminek köszönhetően a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26°C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord. Télen nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21°C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1°C, a legmelegebb pedig 42°C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (206) és Vucsang (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou kikötőjének megnyitását és a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelést, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang belső ellenzékének, a Vang Csing-vej által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát: Nanking eleste után a Kuomintang kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidensre, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép Név Kínai írás Pinjin Lakosság
(2010)[1]
Terület (km²) Népsűrűség
(fő/km²)
Subdivisions of Wuhan-China.png
Központi kerületek 6,434,373 888.42 7,242
Jiang'an 江岸区 Jiāng'àn Qū 895,635 64.24 13,942
Jianghan 江汉区 Jiānghàn Qū 683,492 33.43 20,445
Qiaokou 硚口区 Qiáokǒu Qū 828,644 46.39 17,863
Hanyang 汉阳区 Hànyáng Qū 792,183[2] 108.34 7,312
Wuchang 武昌区 Wǔchāng Qū 1,199,127 87.42 13,717
Qingshan 青山区 Qīngshān Qū 485,375 68.40 7,096
Hongshan 洪山区 Hóngshān Qū 1,549,917[3] 480.20 3,228
Elővárosi kerületek 3,346,271 7,605.99 440
Dongxihu 东西湖区 Dōngxīhú Qū 451,880 439.19 1,029
Hannan 汉南区 Hànnán Qū 114,970 287.70 400
Caidian 蔡甸区 Càidiàn Qū 410,888 1,108.10 371
Jiangxia 江夏区 Jiāngxià Qū 644,835 2,010.00 321
Huangpi 黄陂区 Huángpí Qū 874,938 2,261.00 387
Xinzhou 新洲区 Xīnzhōu Qū 848,760 1,500.00 566
Vízi területek (水上地区) 4,748 - -
Összesen 9,785,392 8,494.41 1,152

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wu Chuan hajóépítő vállalat központja

Vuhan tartományi jogú város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghajhoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wuhan-Donghu Ipari Park

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Első híd a Jangce felett
Második híd

A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban autók is haladnak rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghajt és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghajtól számolva).

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar és a Vucsang pályaudvar (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhanba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou volt a célállomása a Csinghan vonalnak (PekingHankou), Vucsang pedig a Jüehan vonal vonalnak (KantonVucsang). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonalba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonalat, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej, Nanking és Sanghaj. Egyes járatok a VuhanSanghaj távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvarról indult.

A központi pályaudvar főbejárata

Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton. A vonal Pekingig való meghosszabbításán jelenleg is dolgoznak. Itt futnak a világ leggyorsabb menetrend szerinti vonatai is; képesek elérni ugyanis a 394 km/h utazósebességet is.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995. áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenlég még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélküli futásra; a később megépülendő vonalakon már vezető nélkül fognak futni.

Számtalan buszvonal is található a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínai nyelvtudás nélkül nem ajánlják az utazást.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuahoz képest.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Huazhong Mezőgazdasági Főiskola
A Wuhani Egyetem régi könyvtára
A HUST kapuja

Wuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

  • Wuhani Egyetem (武汉大学)
  • Wuhan Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
  • Huazhong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
  • Huazhong Agrikulturális Főiskola (华中农业大学)
  • Kínai Földtudományi Főiskola (中国地质大学)
  • Közép-Kínai Főiskola (华中师范大学)
  • Zhongnan Jogi és Gazdasági Főiskola (中南财经政法大学)
  • Dél-Közép Nemzetiségi Főiskola (中南民族大学)

Nyilvános:

  • Hubei Főiskola (湖北大学)
  • Hubei Technológiai Főiskola (湖北工业大学)
  • Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
  • Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
  • Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
  • Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
  • Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
  • Jianghan Főiskola (江汉大学)
  • Wuhan Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
  • Wuhan Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
  • Wuhan Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
  • Wuhan Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
  • Wuhan Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
  • Wuhan Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)
  • Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
  • Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
  • Doupi (豆皮): igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
  • Tangbao(汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
  • Mianwo (面窝): a szokásostól jóval vékonyabb méretű sós fánk, igazi wuhani kuriózum

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bronzból készült harangok a Tartományi Múzeumban
  • Vucsang városrészben található a 80 km² területű Keleti-tó, ahol tavasszal az ott élők szebbnél-szebb kerteket alakítanak ki.
  • A Hupej Tartományi Múzeum a maga 200 000 darabos gyűjteményével az egyik leggazdagabb Kínában. Elsősorban a Krisztus előtti időkről megmaradt ereklyéket őrzik itt, azok közül is a leghíresebbet, egy közel 2400 éves harangszettet, amivel akkortájt adhattak koncerteket.
  • Szikla- és Bonszai Múzeummal is büszkélkedhet a város. Megtalálhatóak itt számtalan kövek, ásványok, különböző méretű és fajtájú bonszai fák, valamint egy Platybelodon (az elefánt egyik őse lehetett) eredeti csontváza is
  • Jiqing utca (吉庆街) számos étteremmel és üzlettel van szegélyezve, esténként utcai előadásoktól hangos
  • A Sárga Daru tornya volt évszázadokig „az első torony a menny alatt”. Kr. e. 220-ban építették. Azóta számtalanszor elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A legutolsó rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Ekkor modern építőanyagokat és egy liftet is kapott az épület.
  • Hajótúrák indulnak a Jangce folyón felfelé egészen Csungkingig, érintve közben a Három-szurdok-gátat

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban három ország nagykövetsége is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép Vuhanról
Panorámakép Vuhanról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 武汉市2010年第六次全国人口普查主要数据公报. Wuhan Statistics Bureau, 2011. május 10. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
  2. includes 208,106 in Wuhan Economic Development Zone (武汉经济技术开发区)
  3. includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)
  4. #2 Wu Yi Vice Premier, minister of health”, Forbes, 2005. november 1. 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]