Calais

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Calais
Calais címere
Calais címere
Calais zászlaja
Calais zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Nord-Pas-de-Calais
Megye Pas-de-Calais
Polgármester Natacha Bouchart (2014-2020)
INSEE-kód 62193
Irányítószám 62100
Népesség
Teljes népesség 72 915 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 2 177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 0–18 m
Terület 33,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Calais (Franciaország)
Calais
Calais
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 50° 56′ 53″, k. h. 1° 51′ 23″Koordináták: é. sz. 50° 56′ 53″, k. h. 1° 51′ 23″
Calais weboldala
Színház

Calais város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megyében.

A francia városok közül Calais fekszik a legközelebb a brit partokhoz, a La Manche csatorna szélessége itt alig 38 kilométer, tiszta időben, napsütésben látni Dover híres fehér szikláit.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jean Froissart történetíró szerint amikor az angolok Franciaország jó részét elfoglalták, Calais volt az egyik első számú célpontjuk. 1346 szeptemberében III. Edvárd csapatai nyolc hónapig sikertelenül ostromolták a megerősített várost. A kiéhezett, betegségektől szenvedő lakosok attól tartottak, hogy ha feladják a várost, a britek kivétel nélkül kardélre hányják őket. Ekkor a város hat tekintélyes, idős polgára arra vállalkozott, hogy mezítláb, egy ingben elzarándokol az angol király elé, átadja neki a város kulcsát és saját életét ajánlja fel cserébe azért, hogy a katonák kíméljék meg a többiek életét. Edvárd feleségét, a francia származású Philippine királynét annyira meghatotta ez az önfeláldozás, hogy a hat önkéntest is életben hagyták. Őket örökítette meg Auguste Rodin világhírű szoborcsoportja. Calais-t csak 1558-ban tudták visszaszerezni a franciák.

A település a közelmúltig a legnagyobb személyforgalmú kikötő volt, naponta kompjáratok tucatjai indultak a csatorna túlpartjára. A La Manche-alagút megnyitásával a kompforgalom valamelyest visszaesett. A luxuskomphajók valamivel több mint egy óra alatt érnek át az egyik partról a másikra, a ki- és berakodással ez körülbelül két óra. Az alagútban a vasúti szerelvények 35 perc alatt érnek át, gépkocsival a ki- és berakodással együtt alig több mint háromnegyed óra alatt lehet átjutni az egyik partról a másikra. Calais a jelentős átmenő forgalomból él. Van azonban egy sajátos iparág is, a régi csipkeverők mai utódai Franciaországban itt készítik a legtöbb gépi csipkét. A város a kikötőtől körülbelül egy kilométerre délre fekszik.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1800 6 996
1841 12 508
1881 13 529
1886 58 969
1911 72 322
1936 67 568
1954 60 340
Év Lakosság
1962 70 372
1968 74 624
1975 78 820
1982 76 527
1990 75 309
1999 77 333
2006 74 888
2010 73 636

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Calaisi polgárok
  • Monument des Bourgeois de Calais – A Calais-i polgárok, Rodin híres szobra, 1895-ben készült. A hat életnagyságú alak szinte sugározza a fájdalmat, a beletörődést az önkéntes áldozatba.
  • Hotel de Ville – a múlt század elején épült a XV. századi flamand építészet stílusában. 75 méter magas harangtornyából harangjáték hallható.
  • Musée des Beaux-Arts et de la Dentelle – néhány modern szobor, köztük a magyar művész, Étienne Hajdu egy alkotása látható a képzőművészeti anyagban, az érdekesség azonban a csipkeverés eszközeit s legszebb alkotásait bemutató gyűjtemény.
  • Tunel – a La Manche alatt átvezető alagút bejárata a várostól délkeletre van. A csatorna alatti út, vagy a felette átívelő híd megépítése évszázadok óta foglalkoztatta mind a franciákat, mind az angolokat. Napjainkra az egyre élénkülő forgalom égetően szükségessé tette a rendszeres összeköttetést, hiszen a csatorna hajóforgalma már nem növelhető tovább. A grandiózus építkezésről 1986-ban állapodott meg a francia és a brit kormány. A csatorna magánvállalkozásban létesült, az Eurotunnel vállalat építtette és üzemelteti. Három alagút halad egymás mellett, két vasúti között egy a szolgáltatásokat biztosítja s egyben mentőalagútként is szolgál. Mindegyik alagút körülbelül 38 kilométeres szakasza halad a tenger alatt, a lejárókkal együtt hosszuk mintegy 49 kilométer. Az 1994-ben megnyitott alagútban csak vasúti szerelvények közlekednek. Az alagút szilárd talajban halad, ahová már nem szivárog be a tengervíz, de természetesen sokszorosan biztosították vízbetörés ellen. Az alagutakat óriási, külön e célra szerkesztett fúrópajzsokkal két irányból egyszerre kezdték építeni, és szinte milliméternyi pontossággal találkoztak. A gépkocsik szállítására különleges vagonokat használnak. A kontinentális oldalon a vasútvonal Belgium felé is tovább vezet.
  • Côte d'Opale – az Opálpart Franciaország egyik legszebb partszakasza.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Calais témájú médiaállományokat.