Hajdu István (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Étienne Hajdu szócikkből átirányítva)
Hajdu István
Született

Elhunyt1996. március 24. (88 évesen)[1][2][4][5][8]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
  • Académie de la Grande Chaumière (1927 – 1920-as évek)
  • École nationale supérieure des arts décoratifs (–1929)
Kitüntetései
SírhelyeCimetière parisien de Thiais
Hajdu István aláírása
Hajdu István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Hajdú István (egyértelműsítő lap).
Ouranos II, szobor található a kertben Amoreiras: Lisszabon.

Hajdú István (külföldön: Étienne Hajdu) (Torda, 1907. augusztus 2. – Bagneux, 1996. március 25.) erdélyi magyar származású francia szobrász, az École de Paris tagja.

Élete, munkássága[szerkesztés]

1923–25 között az újpesti faipari szakiskolába járt, 1926-tól Bécsben tanult a Kunstgewerbeschuléban, Hoffmann-nál. 1927-től Franciaországban folytatott képzőművészeti tanulmányokat, az Académie de la Grande Chaumiẻre-en E. Bourdelle-nél és a l'École des Arts Décoratifs-on, mestere Niclausse volt. 1930-ban kapta meg a francia állampolgárságot. Katonáskodott, azután a civil életben kőfaragóként dolgozott, majd bejárta Európát és Amerikát.

A második világháború idején egy márványbányában dolgozott a Pireneusokban, s részt vett a francia ellenállásban.

Pályája elején Auguste Rodin munkássága tett rá mély benyomást, később a román kori szobrászat. Léger közvetítésével megismerkedett Brâncuși szobrászművésszel, ettől kezdve (1930-as évek közepétől) az absztrakt szobrászat kérdéseivel foglalkozott, absztrakt reliefeket és domborműveket mintázott, de olykor a tárgyias motívumok is szerepet kaptak alkotásaiban.

Párizsban a Jeanne Boucher-galériában M. H. Vieira da Silvával és Szenes Árpáddal rendezett gyűjteményes kiállítást, 1934-ben. Kiállított Európa számos nagyvárosában és Amerikában. A második világháború után Budapesten az Európai Iskola tagjaival állított ki mint az Európai Iskola tiszteletbeli tagja. Feltűnést keltett Párizsi nő című, márványból készített kisplasztikája, 1947-ben. További csiszolt márványszobraival nemzetközi hírnevet szerzett. Féldrágakövekből, fémből (bronz, ólom, alumínium, réz) is mintázott, mindig tiszteletben tartva az anyagot és a mondanivalót. Kisplasztikái derűs, mediterrán hangulatot árasztanak.

Köztéri művei[12][szerkesztés]

  • Vörösréz relief (1953, Marseille-Veyre, Líceum)
  • Cement reliefek (1957, Pireneusok, Argèles-Gazost Líceum)
  • Víznyomok (alumínium dombormű, 1958, Párizs, UNESCO Központ, elhelyezve 1995)
  • Reliefek (ólom, 1963, Saint Gall Hochschule [CH])
  • Claustra (cement, 1966, Nanterre, Jacques Decour iskolatelep)
  • Féldombormű (cement, 1966, Esson, művészh.)
  • Vízmedence bronzszoborral (1966, Dijon, Agrártudományi Egyetem)
  • Szobor (bronz, 1967, Grenoble, Új Városháza)
  • Oszlop és bronzkapuk (1967, Párizs, M és Mme X Könyvtára)
  • Dombormű (alumínium, 1968, Dijon, Agrártududományi Egyetem)
  • Szobor (alumínium, 1970, Nizza, Orvostudományi kar sétaudvara)
  • Kút- és szoborkompozíció Lois Pasteur emlékére (1971, Lille köztere)
  • Hét oszlop Stéphane Mallarménak (bronz, 1969-1971, Kerguehennec (F), Park)
  • Dombormű, (gipsz, fa, 1973, Párizs, Kongresszusi Központ)
  • Georges Pompidou emlékmű (1975, Saint-Flour, Cantal).

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Etienne Hajdu (holland nyelven)
  3. ↑ Étienne Hajdu (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  6. ↑ a b https://data.metropolegrenoble.fr/ckan/dataset/le-patrimoine-grenoblois, Grenoble-Alpes Métropole, 2023. január 30.
  7. ↑ a b Artists + Artworks (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 26.)
  8. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  9. ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  10. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. ↑ https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 19.
  12. ↑ Lista Kortárs magyar művészeti lexikon i. m. nyomán

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Hajdu István lásd 47-50. p. ISBN 963-8477-45-8
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Etienne Hajdu
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu István (szobrász) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdu_István_(szobrász)&oldid=27072201”