Világosi fegyverletétel
A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (helyesebben a szőllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgey Artúr magyar honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt.
Tartalomjegyzék |
Előzményei [szerkesztés]
Az orosz intervenciót követően már csak idő kérdése volt, a jelentős túlerő miatt, a szabadságharc bukása. Az utolsó jelentős momentum a Temesvári csata volt, mely után már csak két lehetőség maradt a magyar honvédek előtt. A teljes fizikai megsemmisülés vagy a kényszerű megadás.
Görgey Artúr már július 21-én ajánlatot kapott Chrurloff tábornoktól. Az ajánlatot Katlaroff huszárkapitány és gróf Rüdiger tüzér hadnagy vitte Görgey táborába, aki Rimaszombatnál táborozott. Az ajánlat a tiszteknek és a legénységnek teljes szabadságot biztosított.
Görgey válaszát gróf Batthyány László és egy tiszt vitte meg Chrurloffnak. Görgey tudatta, hogy egyezség esetén nemcsak a sereget, hanem a lakosságot is biztosítani kívánja. Megüzente Görgey azt is, hogy a magyar nemzet az események mostani állása szerint szívesen látná, ha Szent István koronáját valamelyik orosz nagyherceg viselné. Nemsokára egy Boryné nevű özvegy is felkereste Görgeyt Rüdiger tábornok megbízásából a fegyverletételre vonatkozólag.
A fegyverletétel [szerkesztés]
1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.
A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgey ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.
Következményei [szerkesztés]
Világos után az osztrákok véres megtorlásba kezdtek. Több száz katonát és civilt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonákat erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon főbe lőtték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is
Viták a fegyverletételről [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- 1848–1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerk.: Hermann Róbert. Budapest, 1996. Videopont.
- Hermann Róbert: 1848–1849. A szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001
