Izsó Miklós (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izsó Miklós
Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon
Dugonics András szobra napjainkban Szegeden, a róla elnevezett téren
Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Petőfi szobor Budapesten
Izsó Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető 34/1-3-10. Mátrai Lajos György alkotása.

Izsó Miklós (Disznóshorvát, ma Izsófalva, 1831. szeptember 9.Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombaton élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.

További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellszobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népies szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
  • Búsuló juhász (1862)
  • Cigány Laokoon (1862)
  • Felsőházi jelenet (1863)
  • Részeg ember (1863)
  • Arató nő (1863)
  • Ételhordó parasztasszony (1863)
  • Parasztlány (1864)

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós (szobrász) témájú médiaállományokat.