Fjodor Vasziljevics Rüdiger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fjodor Vasziljevics Rüdiger
Született 1783. december
Jelgava
Elhunyt 1856. június 11. (72 évesen)[1]
Szentpétervár
Állampolgársága orosz
SzüleiJakob Wilhelm Rüdiger
Foglalkozása katona
Tisztsége member of the State Council of the Russian Empire
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Fehér Sas-rend
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of St. Vladimir, 1st class
  • Szent András-rend
  • Gold Sword for Bravery
  • Order of St. George, 3rd class
  • Order of St. George, 4th class
  • Vörös Sas-rend 1. osztálya
  • Order of Saint Alexander Nevsky
  • Szent Vlagyimir-rend
  • Szent Anna-rend
  • Magyar Királyi Szent István-rend
  • Osztrák Császári Lipót-rend
  • Vörös Sas-rend
  • Order of Willem
  • Knight Grand Officer of the Order of Willem (1849. október 15.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Vasziljevics Rüdiger témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fjodor Vasziljevics Rüdiger (oroszul: Фёдор Васильевич Ридигер) (Mitau ma Jelgava, 1784. – Szentpétervár, 1856. június 2.) gróf, cári lovassági tábornok. Az 1848-49-es magyar szabadságharc ellen küldött cári intervenciós hadsereg egyik tábornoka.

Német eredetű családban született Kurlandban. A cári hadsereg tisztjeként részt vett a Napóleon elleni háborúkban, majd az novemberi felkelés leverésében. 1849-ben lovassági tábornoki rangban a cár főhadsegéde volt.

Fjodor Vasziljevics Rüdiger a cári intervenciós hadsereg III. hadtestének parancsnoka

1849 nyárán a cári intervenciós hadsereg III. hadtestének parancsnokává nevezték ki. Hadtestével részt vett az 1849. július 1517-ei váci csatában, majd az augusztus 2-ai debreceni ütközetben. A váci csata után felszólította Görgei Artúrt a béketárgyalásokra. Augusztus 10-én a magyar minisztertanács az ő közvetítésével ajánlotta fel a magyar koronát a cári család valamelyik tagjának. 1849. augusztus 13-án a Világos melletti szőlősi síkon csapatai előtt tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédtábornok hadserege.

A szabadságharc előtt részt vett az 1828–29 között zajló orosz–török háborúban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BBLD - Baltisches biografisches Lexikon digital (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]