Beöthy Zsolt

Beöthy Zsolt

Beöthy Zsolt emléktáblája Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán

Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18. ) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.

Családja

Beöthy Zsigmond költő, író és jogtudós fia.

Életpályája

A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötött Rákosi Szidi szinésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között az Athenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elvált Rákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól a főrendiház tagja.

Akadémiai karrierje

• levelező tag (1877),
• rendes tag (1884),
• igazgató (1893),
• másodelnök (1910 - 1913).

Társadalmi tevékenysége

• 1876-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke,
• 1893-tól 1907-ig az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke,
• 1911-19-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság első elnöke.

Díjai

• a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért);
• MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért);
• Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).

Műgyűjtőként

Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédországba került.

Művei

• Novelláskötetek
• Kálozdy Béla (regény, I-II, Bp., 1875);
• A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás)
• Ráskai Lea, (verses elbeszélés, Bp., 1881);
• Színműírók és színészek (Bp., 1882);
• A tragikum (Bp., 1885);
• A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87);
• Színházi esték (Bp., 1895);
• A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg):
• A művészetek története (I-III. 1905. 12. szerk.);
• Romemlékek (Tanulmányok, beszédek, cikkek, I-II, Bp.,
• (Szerk.) A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95)

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 184. o. Online hozzáférés

Lásd még

• Beöthy Zsolt munkái : Irodalmi tanulmányok (MEK)
• Beöthy Zsolt: Kálozdy Béla (MEK)