Láng Lajos (statisztikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láng Lajos
Láng Lajos2.jpg
A Magyar Királyság kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1902. április 19.1903. november 3.
Előd Horánszky Nándor
Utód Hieronymi Károly

Született 1849. október 13.
Pest
Elhunyt 1918. március 28. (68 évesen)
Budapest
Párt Szabadelvű Párt
(1878-1906)
Nemzeti Munkapárt
(1910-1918)
Választókerület Szakcs
(1878-1881)
Pápa
(1881-1896)
Nagybánya
(1896-1901)
Csaca
(1902-1905)
Debrecen III.
(1910-1918)

Foglalkozás statisztikus, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Lajos témájú médiaállományokat.

Láng Lajos (Pest, 1849. október 13.Budapest, 1918. március 28.) közgazdász, statisztikus, politikus, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jómódú iparoscsalád sarja volt. Apja a porcelángyár-alapító Láng Mór volt. A gimnáziumot a pesti piaristáknál, felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1876-ban szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét.

1877-től az Ellenőr, 1882-től a Nemzet című lap munkatársaként dolgozott. 1877-ben a nemzetgazdaságtan magántanárává nevezték ki; 1883-tól 1889-ig, 1893-tól 1902-ig, majd 1903-tól haláláig a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a budapesti egyetemen. 1884–1885-ben és 1893–1894-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1905–1906-ban az egyetem rektori posztját töltötte be. 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892-ben rendes tagjává választották. 1892 és 1904 között az Akadémia Nemzetgazdasági Bizottságának elnöke volt. 1894-ban a Magyar Közgazdasági Társaság első elnökévé választották. Az 1894-es VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai munkacsoportot elnökölte.

Több évtizedes politikai pályafutása során 1878-tól a szakcsi, 1881 és 1896 között a pápai választókerület, 1896 és 1901 között Nagybánya, 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-esen viszont igen, Debrecen III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapárt színeiben.

1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902–1903-ban kereskedelemügyi miniszter, 1911–1912-ben a magyar delegáció elnöke volt.

1911-ben bárói címet kapott.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károllyal és Jekelfalussy Józseffel szerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. Fordításában jelent meg 1891-ben Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A közgazdaság tudomány rendszere I. A közgazdaság elmélete (Budapest, 1882)
  • Magyarország statisztikája I–II. (többekkel; Budapest, 1884)
  • Magyarország népmozgalma 1880–1885 (Budapest, 1888)
  • A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában (Budapest, 1898)
  • A statisztika története (Budapest, 1913)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Lajos (statisztikus) témájú médiaállományokat.
  • Dányi Dezső: Népességi nézetek és népesedéspolitika Magyarországon a kapitalizmus korában. Demográfia, 1962. 2. sz. 143–165. o.
  • Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés Kőrösy Józsefről, Vizaknai Antalról, báró Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. Budapest: MTA. 1938.
  • Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 448–449. o. ISBN 978-963-235-449-1
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  Online hozzáférés
  • Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés almanachjában
  • Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban