Láng Lajos (statisztikus)

Láng Lajos
A Magyar Királyság kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1902. április 19. – 1903. november 3.
Előd	Horánszky Nándor
Utód	Hieronymi Károly
Született	Pest 1849. október 13.
Elhunyt	Budapest 1918. március 28. (68 évesen)
Párt	Szabadelvű Párt (1878-1906) Nemzeti Munkapárt (1910-1918)
Választókerület	Szakcs (1878-1881) Pápa (1881-1896) Nagybánya (1896-1901) Csaca (1902-1905) Debrecen III. (1910-1918)
Foglalkozás	statisztikus, politikus

Láng Lajos (Pest, 1849. október 13. – Budapest, 1918. március 28.) közgazdász, statisztikus, politikus, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja

Jómódú iparoscsalád sarja volt. Apja a porcelángyár-alapító Láng Mór volt. A gimnáziumot a pesti piaristáknál, felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1876-ban szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét.

1877-től az Ellenőr, 1882-től a Nemzet című lap munkatársaként dolgozott. 1877-ben a nemzetgazdaságtan magántanárává nevezték ki; 1883-tól 1889-ig, 1893-tól 1902-ig, majd 1903-tól haláláig a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a budapesti egyetemen. 1884–1885-ben és 1893–1894-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1905–1906-ban az egyetem rektori posztját töltötte be. 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892-ben rendes tagjává választották. 1892 és 1904 között az Akadémia Nemzetgazdasági Bizottságának elnöke volt. 1894-ban a Magyar Közgazdasági Társaság első elnökévé választották. Az 1894-es VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai munkacsoportot elnökölte.

Több évtizedes politikai pályafutása során 1878-tól a szakcsi, 1881 és 1896 között a pápai választókerület, 1896 és 1901 között Nagybánya, 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-esen viszont igen, Debrecen III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapárt színeiben.

1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902–1903-ban kereskedelemügyi miniszter, 1911–1912-ben a magyar delegáció elnöke volt.

1911-ben bárói címet kapott.

Munkássága

Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károllyal és Jekelfalussy Józseffel szerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. Fordításában jelent meg 1891-ben Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.

Főbb művei

• A közgazdaság tudomány rendszere I. A közgazdaság elmélete (Budapest, 1882)
• Magyarország statisztikája I–II. (többekkel; Budapest, 1884)
• Magyarország népmozgalma 1880–1885 (Budapest, 1888)
• A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában (Budapest, 1898)
• A statisztika története (Budapest, 1913)

Források

• Dányi Dezső: Népességi nézetek és népesedéspolitika Magyarországon a kapitalizmus korában. Demográfia, 1962. 2. sz. 143–165. o.
• Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés Kőrösy Józsefről, Vizaknai Antalról, báró Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. Budapest: MTA. 1938.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  Online hozzáférés
• Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés almanachjában
• Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban