Kautz Gyula

Kautz Gyula portréja (Fametszet, 1892)

Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.

Tanulmányai

A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog és Államtudomány Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. Bejárta Németország nagyhírű egyetemeit (Berlin, Heidelberg, Lipcse), s behatóan tanulmányozta a közgazdasági és államjogi történeti iskolák elméleti munkásságát. Különösen az angol klasszikus iskola és a német történelmi iskolát képviselő Wilhelm Roscher volt rá nagy hatással.

Tudományos munkássága

Kautz Gyula portréja a Vasárnapi Újságban

1851-ben a Pozsonyi Királyi Jogakadémián lett segédtanár, majd 1853-ban a Nagyváradi Királyi Jogakadémia rendes tanáraként dolgozott. Tantárgya a osztrák pénzügyi jog, majd a politikai ökonómia volt. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. 1863-tól a Pesti Tudományegyetemen tanított. Élete ezen időszakában írta a Theorie und Geschichte der National-Oekonomie című nagy hatású művét, mely tárgyi gazdagsága, ismereteinek rendszerezettsége és elméleti színvonala miatt a maga idejében egyedülálló szellemi teljesítménynek számított. E művét a kölföldi szakirodalom is elsőrangú forrásmunkának tekintette.

Megírta az Osztrák–Magyar Monarchia statisztikájáról szóló tankönyvet, Adam Smith és a modern nemzetgazdasági nézeteiről szóló értekezést, és a szintén nemzetközi visszhangot kiváltó Az állameszme világtörténeti fejlődésében című művet.

1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja lett, 1865-ben rendes tagjává választották. A Pesti Tudományegyetemen az 1872-1873-as tanévben a Jog és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben az intézmény rektora volt. 1902-től 6 éven át ő volt a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. 1904-1907 között az MTA alelnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a párizsi société d' Economie Politique-nak és a londoni Statisztikai Intézetnek.

Politikai karrierje

Kautz liberális politikai nézetekkel rendelkezett. A Deák-párthoz és Deák Ferenc szűkebb szellemi köréhez tartozott, nagy szerepet vállalt a párt és a kiegyezés gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1865-ös választásokon Deák biztatására indult Győr mandátumáért. A kiegyezést hirdető programjával megnyerte a győri választást. Ő terjesztette az Országgyűlés elé az első alkotmányos költségvetést és tagja volt a kiegyezést előkészítő 67-es bizottságnak is. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője, és sokat segített a város iparfejlesztő törekvéseinek megvalósításában.

Gazdasági tevékenysége

1883-ban nevezték ki az akkori jegybank, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzójának; 1893-tól 1900-ig pedig ő a jegybank főkormányzója. A jegybank elnökeként megvalósította a monarchia valutarendezését. Az ő munkásságához kötődik a magyar szöveg és címer alkalmazása a bankjegyeken.

Fontosabb művei

• Die National-Oekonomik als Wissenschaft (1858), német nyelven
• Die geschichtliche Entwicklung der National-Oekonomik und ihrer Literatur (1860), német nyelven
• A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere (1890), magyar nyelven

Emlékezete

A Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi kara ma az ő nevét viseli.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
• Életrajza az Országgyűlési Almanach 1887-1892-ben