Beöthy Zsigmond (költő)
| Beöthy Zsigmond | |
 | |
| Portréja az Ország-Világ 1884. 12. számában | |
| Élete | |
| Született | 1819. február 17. Komárom |
| Elhunyt | 1896. január 19. (76 évesen) Komárom |
| Sírhely | Komárom |
| Gyermekei | Beöthy Zsolt |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, színmű, szakirodalom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Szlováni Beöthy Zsigmond (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 19.)[1] bíró, jogtudós, költő, író.
Családja[szerkesztés]
Beöthy Gáspár komáromi gabonakereskedő, Komárom vármegye táblabírája és nemes Kováts Katalin (Kováts Ferenc Veszprém vármegyei főmérnök, dégi uradalmi jószágigazgató és Felső-eőri Eőry Julianna leánya) fia, Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátuséveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.
Munkássága[szerkesztés]
Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent „Pesti Hangok Magyar” és „Nemzeti Színházi Magyar” című zeneműve.[2]
1896. január 19-én este 10 órakor, agyvérzésben, betegség nélkül, hirtelen hunyt el 77 éves korában.[3] Sírja a komáromi református temetőben található, apjának, Beöthy Gáspárnak a sírja mellett, egy dór jellegű, kettétört oszlop díszíti.[4]
Jogtudományi művei[szerkesztés]
- Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek
- Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853)
- A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények, tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel (Budapest, 1876)
- Elemi magyar közjog; Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp., 2008 (A magyar jogtudomány klasszikusai)
Főbb irodalmi művei[szerkesztés]
- Koszorú. Elbeszélések gyűjteménye gyermekek számára; Bucsánszky, Pozsony, 1837
- Beöthy Zsigmond színművei, 1-2.; Beimel-Bucsánszky, Pest–Pozsony, 1839–1840
- Összes költeményei (Pest, 1851)
- Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben)
- Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839)
- Jurista és kis leány (vígjáték egy felvonásban, 1839)
- Kóbor Istók (énekes bohózat, 1840)
- Követválasztás (vígjáték három felvonásban, Pápa, 1844)
- Beöthy Zsigmond újabb költeményei (Budapest, 1880)
- Válogatott írások, 1839–1849; sajtó alá rend. Boldog-Bernád István, Mészáros Gábor; Kalligram, Bp., 2019
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- a Vaskorona-rend lovagkeresztje (1871)
- a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából)
- valóságos belső titkos tanácsos (1882)
- a főrendiház tagja (1888)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Életrajza az 1892-1896-os országgyűlés almanachjában
- Magyar életrajzi lexikon
- Bokor József (szerk.). Beöthy – 6. B. Zsigmond (szlováni), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Alkotói adatlapja Moly.hu
