Beöthy Zsigmond (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Zsigmond
Beöthy Zsigmond.jpg
Beöthy Zsigmond portréja a Vasárnapi Ujságban
Élete
Született 1819. február 17.
Komárom
Elhunyt 1896. január 29. (76 évesen)
Komárom
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, színmű, szakirodalom

Beöthy Zsigmond (szlováni), (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 29.) költő, író, bíró, jogtudós.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beöthy Zsigmond sírja Budapesten a Kerepesi temetőben.

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátus éveket az 1839-40.évi országgyűlésen Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848-49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben Komáromban országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kuriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök. Nyugállományba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú. Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott.

Jogtudományi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) az egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek.
  • Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853);
  • A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények, tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel (Budapest, 1876).

Főbb irodalmi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Összes költeményei (Pest, 1851);
  • Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben).
  • Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839);
  • Jurista és kis leány (vigjáték 1 felvonásban, 1839);
  • Kóbor Istók (énekes bohózat 1840),
  • Követválasztás (vigjáték 3 felvonásban, Pápa, 1844).

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a vaskorona-rend lovagkeresztje (1871)
  • a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából)
  • valóságos belső titkos tanácsos (1882)
  • a főrendiház tagja (1888)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsigmond (költő) témájú médiaállományokat.
  • Életrajza az 1892-1896-os országgyűlés almanachjában
  • Magyar életrajzi lexikon
  • A Pallas nagy lexikona