Beöthy Zsigmond (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Zsigmond
Beöthy Zsigmond.jpg
Beöthy Zsigmond portréja a Vasárnapi Ujságban
Élete
Született 1819. február 17.
Komárom
Elhunyt 1896. január 29. (76 évesen)
Komárom
Gyermekei Beöthy Zsolt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, színmű, szakirodalom

Beöthy Zsigmond (szlováni), (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 29.) költő, író, bíró, jogtudós.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beöthy Zsigmond sírja Budapesten a Kerepesi temetőben.

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátus éveket az 1839-40.évi országgyűlésen Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848-49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben Komáromban országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kuriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök. Nyugállományba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú. Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott.

Jogtudományi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) az egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek.
  • Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853);
  • A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények, tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel (Budapest, 1876).

Főbb irodalmi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Összes költeményei (Pest, 1851);
  • Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben).
  • Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839);
  • Jurista és kis leány (vigjáték 1 felvonásban, 1839);
  • Kóbor Istók (énekes bohózat 1840),
  • Követválasztás (vigjáték 3 felvonásban, Pápa, 1844).

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a vaskorona-rend lovagkeresztje (1871)
  • a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából)
  • valóságos belső titkos tanácsos (1882)
  • a főrendiház tagja (1888)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsigmond (költő) témájú médiaállományokat.
  • Életrajza az 1892-1896-os országgyűlés almanachjában
  • Magyar életrajzi lexikon
  • A Pallas nagy lexikona