Margó Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margó Tivadar portréja. Pollák Zsigmond metszete (1885)

Margó Tivadar (szerbül: Теодор Марго, görögül: Θεοδώρος Μάρκου) (Pest 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc, 1896. szeptember 5.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

A család a görögországi Kozani városából származik. A családnév Markovics, Marku, Margó alakban is előfordul. Margó Tivadar nagyapja még Ercsiben volt görög kereskedő. Apja Margó György (szerbül: Георгије Марго, görögül: Γεώργιος Μάρκου) (1780–1857) a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt, kiválóan beszélt görögül, németül, szerbül, románul és magyarul. Margó Tivadar egyik testvére, Margó Emilián miskolci görög ortodox lelkészként működött 1862 és 1881 között: e minőségében ő végezte a tokaji ortodox görög egyházközség anyakönyvezését is.

Tivadar a gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte, majd 1834-től 1838-ig a pesti egyetemen természet-, társadalom- és orvostudományokat tanult. 1834-ban bölcsészdoktori, 1840-ben orvosi oklevelet szerzett. Tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1841-ben sebészdoktori és szülészmesteri képesítést szerzett. Ezután néhány évig különböző bécsi kórházakban segédorvosként orvosi gyakorlatot folytatott, majd hazatért, és a pesti egyetemen Schordann Zsigmondnak, az élettan és felsőbb bonctan professzorának tanszékén tanársegédként működött. Az 1848–49-es szabadságharcban honvédorvosként vett részt. 1845-1853 között a pesti szerb Tökölyánum házi orvosa volt. 1851-ben megszerzett képesítés után a pesti egyetemen a szövettan magántanára lett, egyúttal 1851 és 1859 között helyettes tanárként a sebészhallgatóknak előkészítő természettudományokból tartott előadásokat és 1857 és 1858 között az élettan és a felsőbb anatómia helyettes tanára is volt. 1858-ban ismét Bécsbe ment, ahol szövettani kutatásokat folytatott. A bécsi kormány bécsi, majd gráci egyetemi tanári állást ajánlott fel neki, ő azonban hazatért és 1860-ban a kolozsvári orvossebészeti intézetben a gyakorlati orvostudományok nyilvános rendes tanára lett. 1862 nyarán a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan rendkívüli tanárává nevezték ki. Ettől kezdve haláláig a fővárosban élt. 1874-től 1881-ig az egyetem orvostudományi karán a fejlődéstan, 1881-től haláláig az anatómia nyilvános rendes tanára volt. Eközben tanított a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) is. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett részt vállalt az egyetem vezetésében is, 1865 és 1866 között a bölcsészettudományi kar dékánja, 1879 és 1880 között az egyetem rektora, 1898 és 1899 között az orvostudományi kar dékánja volt.

Tudományos pályája [szerkesztés]

A magyarországi tudományos biológia egyik megalapozója. Tanári működése mellett a zoológia terén különböző vizsgálatok és tanulmányok tételével is foglalkozott s ezek eredményeit számos dolgozatban tette közzé.

Társasági tagságai [szerkesztés]

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1860; rendes: 1870; tiszteleti: 1891);
  • a British Association for Advencement of Sciences külső tagja;
  • a bécsi zoológiai-botanikai társaság rendes tagja;
  • a francia zoológiai társaság rendes tagja.

Fontosabb dolgozatai [szerkesztés]

  • Morbi lethales in clinico medico Pestiensi. Annis scholasticis 1828. et 1839 (orvosdoktori értekezés, Pest, 1840);
  • Anatomisch-physiologische Untersuchungen an den Leichen von zwei Hingerichteten (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, 1851);
  • Über die Muskelfaser der Mollusken (Pest, 1860);
  • Élettani és kórtani tanulmányok az izomszövetről (Gyógyászat, 1861);
  • A puhányok izomrostjáról (Pest, 1861);
  • Neue Untersuchungern über die Entwickelung, Wachsthum, die Neubildung und den feineren Bau der Muskelfasern (Pest, 1861);
  • Az állattan jelen állapotáról s annak fontosságáról és hasznáról (Gyógyászat, 1862)
  • Az izomidegek végződéseiről (Pest, 1862);
  • Über die Endigung der Nerven in den quergestreiften Muskeln (Pest, 1862);
  • A tudományos állattan kézikönyve, I. (Pest, 1868);
  • Darwin és az állatvilág (Pest, 1868);
  • A magyar gyógyszerészkönyv (Pest, 1871);
  • Összehasonlító bonctani készítmények a bécsi világkiállítás magyarországi tanügyi osztályában (Budapest, 1873);
  • Állatrendszertani táblázatok (Budapest, 1876);
  • Budapest és környéke állattani tekintetben (Budapest, 1879);
  • Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the Chair of Anatomy in the Owen's College. Manchester (Edinburgh, 1874);
  • Testimonials in favour of Prof. Dr. I. Bell Petigrew (Edinburgh, 1874);
  • Az állatország rendszeres osztályozása (Budapest, 1883; németül: Budapest, 1883; angolul: London, 1884);
  • Az állatország rendszeres osztályozása, különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre (Budapest, 1884);
  • Emlékbeszéd Charles Robert Darwin felett (Budapest, 1884);
  • A zoológia és az orvosi tudományok (Budapest, 1892).

Emlékezete [szerkesztés]

Margó Tivadar emléktáblája

A Magyar Tudományos Akadémiában 1898. március 28-án Entz Géza tartott fölötte emlékbeszédet. Budapest XVIII. kerületében ma utca viseli nevét. A Margó Tivadar utca 170. szám alatt 2010. szeptember 19-én a Fővárosi Görög Önkormányzat, a XVIII. Kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat és Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata emléktáblát állított Margó Tivadar emlékére. Az emléktáblán lévő bronztondó Sztefanu Sztefanosz Magyarországon élő görög származású szobrászművész alkotása.

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Margó Tivadar témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Margó_Tivadar&oldid=13555906”