Concha Győző
| Concha Győző | |
| Születéskori neve | Concha Győző |
| Született | Marcaltő,  1846. február 10. |
| Elhunyt | Budapest, 1933. április 10. (87 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogász, egyetemi tanár |
Concha Győző[1] Marcaltő, 1846. február 10. – Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatója: 1914, tiszteleti: 1931).
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Jogi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Ezután bírósági fogalmazó volt. 1872-1892 között a kolozsvári egyetem tanára volt. 1892-1928 között a Budapesti Egyetem-en az alkotmány- és közigazgatási jog tanára volt. 1913-1918 között főrendiházi tag lett, 1927-től jogászi munkásságának elismeréseképpen a felsőház életfogytiglani tagjává hevezték ki. 1922-től valamint 1925-1929 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és igazgatósági tagja volt.
A századforduló évtizedeiben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.
Művei [szerkesztés]
- Újkori alkotmányok (I-II, Budapest, 1884-1888)
- A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik (Budapest, 1885)[2]
- Politika (I. Alkotmánytan, Budapest, 1894, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- A rendőrség természete és állása szabad államban (Budapest, 1901)
- Politika (II, Közigazgatástan, Budapest, 1905)
- Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika (Budapest, 1908)
- Hatvan év tudományos mozgalmai között (I-II, Budapest, 1928, 1935)
(A művei elérhetőek az MTDA-ban)
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Ejtsd: 'konha', a technika szóban ejtett kemény h hanggal.
- ↑ Könyvében ír az állami és egyházi cenzúra jellegéről és történetéről. A címben jelzett kilencvenes évek az 1790-es évekre vonatkoznak, amikor a Martinovics-féle jakobinus mozgalommal megkezdődött a küzdelem a cenzúra eltörléséért Magyarországon. Concha véleménye: „A censura veszélyes, mert mentül inkább szigorúbb a censura, annál inkább íratnak veszedelmes könyvek”.
Források [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 289–290. o. Online hozzáférés
- Tolnai nagylexikon
