Vargha Gyula

Vargha Gyula arcképe

Vargha Gyula portréja a Vasárnapi Újságban

Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Élete

Joghallgató korában a KSH szolgálatába lépett, 1892-től az intézet alig.-ja, 1901-től 1914-ig igazgatója.

1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt. Szász Károly püspök leányát.

1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkára. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.

Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 1928 – 1929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.

Munkássága

A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.

Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.

Főbb művei

Tanulmányok, szakmunkák

• A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szle, 1893);
• Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895);
• A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896);
• Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899);
• A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szle, 1902);
• A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazd. Ért. 1908);

Verseskötetek

• Dalok (versek, Bp., 1881);
• Vargha Gyula költeményei (Bp., 1915);
• Ködben (versek, Bp., 1922);
• A végtelen felé (Bp., 1923).

Vargha Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 37/2-1-23.

Emlékezete

Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla.

2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését, a Nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a feleségéről elnevezett Nemesgörzsönyi Szász Póla Református Óvoda is.

A két intézmény közös honlapja.

Hivatkozások

Források

• Magyar életrajzi lexikon [1]
• A Napkelet lexikona

Külső hivatkozások

• Vargha Gyula-emlékszoba a Trianon Múzeumban; Gondola.hu
• A nemesgörzsönyi ref. egyházközség honlapja: [2]
• Schöpflin Aladár: Vargha Gyula. Nyugat; 1929/10.
• Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család – a Forrás (1999/12.) interjúja a leszármazottakkal