Gombás Pál
Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kutatási területe
Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben szerzett oklevelet, majd ugyanitt az elméleti fizikai tanszéken Ortvay Rudolf tanársegédje lett. 1939-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a szegedi egyetemen, majd 1941-től a kolozsvári egyetem tanára lett, majd 1945 után a budapesti műszaki egyetem fizika tanszékén lett tanár. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1948–1958 között alelnökévé választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban tért haza, hazatérésétől kezdve haláláig a fizikai tanszék vezetője volt.
1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója volt és tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének.
Nagy szerepe volt a hazai elméleti fizikai kutatások fejlesztésében. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt az MTA elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője.
Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta. Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, melynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.
Ezenkívül a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, a szilárd testek és az atommagok elméletével, az atomhéj-fizika kérdésével is foglalkozott.
Ő volt az egyetlen magyar szerző, aki az atomi rendszerek statikus elméletéről írt. Ez az írása a Handbuch der Physik című sorozat 36. kötetében jelent meg.
1971. május 17-én halt meg Budapesten, öngyilkos lett.
Több mint 130 szakdolgozat és 12 könyv - mely részben idegen nyelven jelent meg - foglalja magába munkásságát. Szerkesztette az Acta Physica, Physics Letters című szakfolyóiratokat is.
[szerkesztés] Kitüntetései
- Kossuth-díj (1948, 1950)
[szerkesztés] Művei
12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg.
- Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai
- A hullámmechanika többtestproblémája
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Magyar életrajzi lexikon
