Hoffmann Pál (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann Pál
Hoffmann Pál.jpg
Hoffmann Pál portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1830. február 25.
Nagymarton
Elhunyt 1907. június 28. (77 évesen)
Sopron
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi tanár

Hoffmann Pál (Nagymarton, Sopron vármegye, 1830. február 25.Sopron, 1907. június 28.) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középiskolát és az akkori bölcsészeti tanfolyamot Győrött, Sopronban és Szombathelyen, jogi tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte. Három évet töltött bírói gyakorlatban és 1860-ban a pesti egyetem jogi karától tanári képesítést nyert , majd 3 féléven át ugyanott mint magántanár tanított. 1862 és 1864 között a kassai, 1864-től 1866-ig a pozsonyi királyi jogakadémián mint a római és egyházi jog nyilvános rendes tanára működött. 1865-ben a pesti királyi egyetemen a római jog nyilvános tanárává nevezték ki. E minőségben működött 1893 júliusig, amikor nyugdíjazását kérte. 1877-78-ban a budapesti tudományegyetem rektora volt. 1868-tól fogva - szabadalvű párti képviselőként - a nagymartoni választókerület háromszor, a 7. fővárosi kerület 1878-tól fogva kétszer választotta meg országgyűlési képviselőjévé. E minőségében főleg 1870 és 1875 között szerepelt. Hoffmann az egyike volt a legnépszerűbb tanároknak. Jogirodalmi munkássága is jelentős. Önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt, lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban (általános rész).

Önálló művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A római magánjog rendszere mai érvényében (Pandekták, négy kiadás, 1858-73);
  • Justinianus császár Institutióinak négy könyve (ford., 1864);
  • A jog lénye (bevezetés a jogtanulmányba) (akadémiai székfoglaló levelező tagként, 1864);
  • A közönséges és magyar részszerű egyházjog alapvonalai (1865);
  • A római jog külszerü történelme és a római perjog (1868-72, 2. kiadás);
  • Institutiók (1875);
  • Általános magánjogi törvénykönyvek tervezete Magyarország számára. I. közlemény. Általános rész (1871, az igazságügy-miniszter megbízásából);
  • A specificatio, magánjogi értekezés (akadémiai értekezés, 1890);
  • A birtoki jogtan kétségei (akadémiai székfoglaló 1892).

Akadémiai és egyéb tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1863), rendes tagja (1890);
  • Tagja a párizsi Société de législation comparée-nak (1876)
  • Elnöke volt (1873) a 4. magyar jogászgyűlésnek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 729. o.  
  • Jogi lexikon. KJK-Kerszöv, Budapest, 1999.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann Pál (jogász) témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]