Hoffmann Pál (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann Pál
Hoffmann Pál portréja a Vasárnapi Ujságban
Hoffmann Pál portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1830. február 25.
Nagymarton
Elhunyt 1907. június 28. (77 évesen)
Sopron
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann Pál témájú médiaállományokat.

Hoffmann Pál (Nagymarton, Sopron vármegye, 1830. február 25.Sopron, 1907. június 28.) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középiskolát és az akkori bölcsészeti tanfolyamot Győrött, Sopronban és Szombathelyen, jogi tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte. Három évet töltött bírói gyakorlatban és 1860-ban a pesti egyetem jogi karától tanári képesítést nyert , majd 3 féléven át ugyanott mint magántanár tanított. 1862 és 1864 között a kassai, 1864-től 1866-ig a pozsonyi királyi jogakadémián mint a római és egyházi jog nyilvános rendes tanára működött. 1865-ben a pesti királyi egyetemen a római jog nyilvános tanárává nevezték ki. E minőségben működött 1893 júliusig, amikor nyugdíjazását kérte. 1877-78-ban a budapesti tudományegyetem rektora volt. 1868-tól fogva - szabadalvű párti képviselőként - a nagymartoni választókerület háromszor, a 7. fővárosi kerület 1878-tól fogva kétszer választotta meg országgyűlési képviselőjévé. E minőségében főleg 1870 és 1875 között szerepelt. Hoffmann az egyike volt a legnépszerűbb tanároknak. Jogirodalmi munkássága is jelentős. Önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt, lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban (általános rész).

Önálló művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A római magánjog rendszere mai érvényében (Pandekták, négy kiadás, 1858-73);
  • Justinianus császár Institutióinak négy könyve (ford., 1864);
  • A jog lénye (bevezetés a jogtanulmányba) (akadémiai székfoglaló levelező tagként, 1864);
  • A közönséges és magyar részszerű egyházjog alapvonalai (1865);
  • A római jog külszerü történelme és a római perjog (1868-72, 2. kiadás);
  • Institutiók (1875);
  • Általános magánjogi törvénykönyvek tervezete Magyarország számára. I. közlemény. Általános rész (1871, az igazságügy-miniszter megbízásából);
  • A specificatio, magánjogi értekezés (akadémiai értekezés, 1890);
  • A birtoki jogtan kétségei (akadémiai székfoglaló 1892).

Akadémiai és egyéb tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1863), rendes tagja (1890);
  • Tagja a párizsi Société de législation comparée-nak (1876)
  • Elnöke volt (1873) a 4. magyar jogászgyűlésnek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 729. o.  
  • Jogi lexikon. KJK-Kerszöv, Budapest, 1999.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]