Pulszky Károly

Pulszky Károly

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Károly (London, 1853. november 9. – 1899. június 6. Brisbane) magyar művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Ferenc fia, Pulszky Romola édesapja.

Pulszky Ferenc és Walter Terézia fiaként született Londonban, gyermekéveit 1866-ig Itáliában töltötte. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Eredetileg orvosnak készült, de a művészettörténet tanulmányozására tért át, bölcsészdoktorátusát Lipcsében szerezte. 1873-tól vett részt a magyar tudományos mozgalmakban. 1881-ig volt az Iparművészeti Múzeum őre (kurátora). 1882-ben vette feleségül Márkus Emíliát, a kor nagy hatású színésznőjét. 1883-ban az MTA levelező tagjává választották. 1884-ben rendezte az ötvösműkiállítást és a párizsi világkiállítás számára a magyar régiségi osztályt, majd az Esterházy-képtár igazgatója lett. 1884 és 1892 között az országgyűlés tagja, a szepes-szombati, majd a tabi kerületet képviselte a Szabadelvű Párt programjával. 1895-ben vásárolta meg Sebastiano del Piombo Férfiképmás című festményét (ma a Szépművészeti Múzeumban), ami botrányt kavart, mert hamis Raffaello-képnek vélték, amit igen drága áron vásárolt meg, és nem tudott elszámolni a kormány által rábízott, festményvásárlás céljára szolgáló pénzzel sem. A botrány nyomán idegösszeomlást kapott, öccse, Pulszky Ágost megtérítette az összeget, Pulszky Károly ellen az eljárást 1898-ban megszüntették. Ezután Ausztráliába emigrált, ahol öngyilkosságot követett el.

Tanulmányai, cikkei jelentek meg a Vasárnapi Újságban, a Századokban, az Archaeologiai Értesítőben, a Budapesti Szemlében, az Akadémiai Értesítőben. 1881-től 1884-ig az Archaeologiai Értesítőt szerkesztette.

Művei

• Kalauz a magyar iparművészeti múzeum gyűjteményeihez. Bpest, 1874. (Ugyanaz. U. o., 1877. Schikedanz A.-val együtt.)
• Beiträge zu Raphael's Studium der Antike. Leipzig, 1877.
• Az országos képtár kiválóbb művei. U. ott, 1878.
• A magyar háziipari diszítményei. U. ott, 1878.
• A magyar országos képtár ideiglenes lajstroma. U. ott, 1881.
• Renaisance Olaszországban. Írta Symonds John Addington. Ford. Bpest, 1881-82. Két köt.
• Két iparművészettörténeti értekezés. U. ott, 1883. (Különny. az Arch. Értesítő 1882. évf.-ból.)
• Útmutató az ötvösműkiállítás helyiségében. U. ott, 1884.
• A magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma. Megnyittatott 1884. febr. 17. U. ott, 1884.
• Életképek. Jelenkori művészek találkozója. Bevezetésül dr. Pulszky Károly levele a kiadóhoz. U. ott, (1884).
• Az ötvösség remekei Magyarországon az 1884. évi magyar történeti ötvösműkiállításból. U. ott, (1885). Két kötet. 150 részben szines rajzzal. (Radisics Jenővel együtt.)
• Országos képtár. I. A képgyűjtemény leíró lajstroma. U. ott, 1888.
• A gellérthegyi nekropolis. U. ott, 1891. (Különny. a Reform-Naptárból).
• Romola. Regény. Irta Eliot György, ford. angolból Pataki Béla. U. o., 1898. Három kötet.
• Conan A. Doyle, Gerard brigaderos. Angolból ford. U. ott, 1898.

Forrás

• http://mek.niif.hu/03600/03630/html/p/p20779.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái