Pulszky Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pulszky Ágost portréja. Ellinger Ede fényképfelvétele (1894)
Pulszky Ágost és leánya, Henriette sírja Budapesten. Kerepesi temető: 29/3-1-16. Vögerl Alajos alkotása.

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3.Budapest, 1901. szeptember 11.) jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1887).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pulszky Ferenc és Walter Teréz fia. Középiskolai éveit apja szabadságharc miatti emigrációja miatt külföldön töltötte, Londonban és Torinóban tanult, majd hazatért, s a jogot az 1860-as években már Budapesten végezte el. 1872-től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875-től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát, a jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is. Az MTA 1887-ben levelező tagjai közé iktatta.

1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot, majd 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett, majd Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett volt államtitkár. A jogtudomány terén publikált. Ő lett az 1901-ben megalakult első szociológiai egyesület, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő műve A Jog és állambölcselet alaptanai 1885-ben jelent meg (1886-ban pedig Londonban, angolul). A szociológiát tudományrendszertani szempontból még négy tudomány komplexumának tekinti. Ezek a következők: közgazdaságtan, moráltudomány, politikatudomány, állam- és jogbölcselet.

Társadalom-elméletében Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról, A munkáskérdés címmel (1890).

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A börtönügy múltja, elmélete, jelen állása (1867)
  • A római jog s az újabbkori jogfejlődés (1869)
  • A jog és állambölcsészet feladatai (1887)
  • A jog és állambölcsészet alaptanai (1885)
  • Pázmány Péter (1887)
  • The theory of law and civil society (1888, London)
  • A felekezetek szerepe az államéletben (1891)
  • A nemzetiségről (1901)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ágost témájú médiaállományokat.

Pulszky Ágost művei a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár):

Pulszky Ágost művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban: