AS Bari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AS Bari
AS Bari.png
Csapatadatok
Teljes csapatnév Associazione Sportiva Bari SpA
Becenév Galletti (Kiskakasok), Biancorossi (Fehérvörösök)
Székhely Bari,
Alapítva 1908
Klubszínek piros, fehér
Stadion Stadio San Nicola,
Bari, Olaszország
Vezetőedző olasz Giampiero Ventura
Elnök olasz Vincenzo Matarrese
Bajnokság Serie A
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
AS Bari honlapja

Az AS Bari, vagy röviden Bari egy olasz labdarúgóklub mely jelenleg a Serie A-ban szerepel.

1927-ben a klub egyesült 2 másik városi csapattal, előbb a Liberty Barival majd egy évre rá a US Idealével. Emiatt sokszor a alapítási dátumot is ezen időre teszik.

A statisztikák alapján az AS Bari a Puglia régió és a Serie A 17. legsikeresebb csapata, ennek ellenére az egyesületnek mindmáig egyetlen kupasikere van, az 1990-es közép-európai kupa diadal.

A klub nagy sikere, hogy az 1996-os szezonban a csapat egyik labdarúgója, nevezetesen Igor Protti 25 góljával gólkirály lett. A város szülötte többek közt Antonio Cassano aki karrierje kezdetén 2 évig szolgálta a csapatot, mindaddig míg 2001-ben az Roma le nem szerződtette.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klubot Foot-Ball Club Bari néven alapították 1908. január 15-én. Mint sok más olasz csapatnál, a Barinál is - részben - külföldiek voltak az alapítók. Az egyik a német Floriano Ludwig, a másik a svájci Gustavo Kuhn és a harmadik kereskedő az olasz Giovanni Tiberini volt.

Emiatt több külföldi is szerepet kapott eleinte a csapatban. Többek közt Barther (angol), Bach, Attoma, Roth (svájci), Labourdette (spanyol), Jovinet, Giordano, Gazagne (francia), Randi és Ziegler (német). Eredetileg a csapat meze piros volt, a nadrág pedig fehér.

A korai bajnokságokban a dél-olaszországi csapatok nem igazán tudtak eredményt elérni, ezáltal a Bari nem vett részt bajnokságban eleinte. Az világháború idején úgy tűnt megszűnik a csapat, ám végül ez nem következett be. Ekkor újabb klubok is megjelentek a városban, az egyik ezek közül a Foot-Ball Club Liberty volt, majd később az Unione Sportiva Ideale. Ezek közül a Liberty volt az első, mely részt vett a bajnokságban. A következő idényben az Ideale közel került a bajnoki döntőhöz, ám végül a 2. helyen végezett a Lazio mögött. Az 1924–1925-ös évadban mindhárom csapat részt vett a selejtezőkörben. A Liberty tovább tudott jutni, az Ideale a "semleges" 4. helyen végzett, az FBC Bari pedig kiesett.

Unione Sportiva Bari[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1927-ben a Liberty és az FBC Bari úgy döntött, hogy egyesül és közösen viszik tovább a csapatot US Bari néven. Első mérkőzésüket február 6-án az Audace Taranto ellen játszották.

Ekkortájt Olaszország többi részén is egyesültek klubcsapatok, úgy mint Nápolyban, Firenzében illetve Rómában. A második egyesülésre 1928. február 27-én került sor. Ekkor a már két előző klub által összeolvadt US Bari és az US Ideale egyesült. A klub vörös-fehér csíkos szerelésben lépett ezt követően pályára.

Az 1928–1929-es szezonban az átszervezés miatt a csapat a Serie B-be került. Innen a klub történetében először hívtak be játékost az olasz válogatottba, nevezetesen Raffaele Costantinót, aki később többször is az együttes edzője lett.

A liga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1930-as és 1940-es évek volt a csapat aranykora. 1947-ben a 7. helyet szerezték meg a Serie A-ban.

Az 1950-es években a csapat teljesítménye ingázó volt. A klub két csillaga ebben az időszakban Biagio Catalano és Raul Conti voltak. Ezt követően többször is feljutottak az első osztályban ám igazán kiemelkedőt egyik szezonban sem tudtak produkálni. Az 1969–1970-es idényben egy negatív rekordot is megdöntöttek: 30 mérkőzésen mindössze 11 gólt tudtak szerezni, ezzel az utolsó helyen ki is estek az élvonalból. 1974-ben a Bari lecsúszott a harmadosztályba , mivel a B-ligában is egy negatív eredményt produkáltak: 38 mérkőzésen csupán 12 gólt szereztek. Hosszú ingázás után a másod- és harmadosztály között 1984-ben ismét felkerültek a legjobbak közé. Egy évet töltöttek ott valamint ekkor szerepelt a csapatban két válogatott angol játékos is Gordon Cowans és Paul Rideout.

1989-ben ismét a Serie A-ba jutottak, ahol a tisztes 10. helyen végeztek. Az együttesben szerepelt ekkor a védő Giovanni Loseto, a középpályás Pietro Maiellaro és a brazil csatár João Paulo. 1990-ben stadiont váltottak és a VB-re készített San Nicola stadion szolgált helyül a hazai mérkőzéseiknek. Az új létesítmény nem hozott sok szerencsét a csapatnak, mivel mindmáig rövidebb-hosszabb ideig a két osztály között ingázott a klub. Két későbbi tehetség is szerepelt a csapatban: Nicola Ventola és Diego De Ascentis. Jelenleg a 2008–2009-es Serie B megnyerésével az első osztályban szerepelhetnek.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnok (3): 1934–35, 1941–42, 2008–09
Győztes (1): 1990

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Poszt Név
1 Belgium K Jean-François Gillet (kapitány)
4 Argentína KP Sergio Almirón
5 Olaszország V Andrea Masiello
6 Olaszország KP Michele Rinaldi
7 Argentína KP Emanuel Rivas
8 Olaszország KP Massimo Donati
9 Argentína CS José Ignacio Castillo
10 Brazília CS Barreto
11 Algéria CS Abdelkader Ghezzal
13 Olaszország KP Nico Pulzetti (kölcsönben a Livornótól)
14 Olaszország KP Alessandro Gazzi
15 Olaszország V Nicola Belmonte
17 Olaszország V Salvatore Masiello
18 Olaszország CS Francesco Caputo
# Poszt Név
19 Olaszország KP Marco Crimi
20 Fehéroroszország CS Vitali Kutuzov
21 Olaszország V Alessandro Parisi
23 Olaszország CS Antonio Langella
25 Olaszország K Daniele Padelli (kölcsönben a Sampdoriától)
28 Olaszország V Gianluca Galasso
30 Olaszország CS Luigi Rana
32 Spanyolország KP Jaime Romero (kölcsönben az Udinesétől)
33 Olaszország V Marco Rossi (kölcsönben a Parmától)
78 Olaszország K Mauro Boerchio
84 Olaszország V Andrea Raggi (kölcsönben a Palermótól)
90 Honduras KP Edgar Álvarez
91 Olaszország CS Marco D'Alessandro (kölcsönben a Romától)

Frissítve: 2010. október 28.
Forrás: asbari.it

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapatnak 25 elnöke volt, mind olasz. Egészen az 1950-es évekig szinte évente változott az elnökségi poszt. Az első ember aki egy évnél tovább irányította a klubot Antonio De Palma volt, ám csak 1944-ben volt teljes mértékben övé a csapat, mivel előbb Giuseppe Santoróval majd később Andrea Sommával közösen vettek részt a vezetésben. A jelenlegi- egyben a legtovább hivatalában levő elnöke az egyesületnek Vincenzo Matarrese, aki 1983-ban váltotta öccsét Antonio Matarresét, aki mivel az olasz labdarúgó-liga elnöke lett, így le kellett mondania posztjáról.

  • olasz Alfredo Atti 1929–1931
  • olasz Liborio Mincuzzi 1931–1932
  • olasz Sebastiano Roca 1932–1933
  • olasz Raffaele Tramonte 1933–1934
  • olasz Giovanni Tomasicchio 1934–1935
  • olasz Giovanni Di Cagno Abbrescia 1935–1936
  • olasz Vincenzo Signorile 1936–1937
  • olasz Giuseppe Abbruzzese 1937–1938
  • olasz Giambattista Patarino 1938–1939
  • olasz Angelo Albanese 1939–1940
  • olasz Pasquale Ranieri 1940–1941
  • olasz Giuseppe Santoro 1941–1942
  • olasz Antonio De Palma 1941–1944
  • olasz Andrea Somma 1942–1943
  • olasz Tommaso Annoscia 1944–1950
  • olasz Rocco Scafi 1950–1951
  • olasz Florenzo Brattelli 1951–1952
  • olasz Francesco Saverio Lonero 1952–1953
  • olasz Achille Tarsia Incuria 1953–1956
  • olasz Gianfranco Brunetti 1956–1959
  • olasz Vincenzo La Gioia 1959–1961
  • olasz Angelo Marino 1961–1963
  • olasz Angelo De Palo 1961–1977
  • olasz Antonio Matarrese 1977–1983
  • olasz Vincenzo Matarrese 1983–

Edzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klubnak sok edzője volt, nagyrészt olasz, bár 1950-ig több magyar illetve osztrák származású is irányította a csapatot. Magyarok közül legtöbbször Kuttik András ülhetett le a kispadra. Egyhuzamban legtovább Gaetano Salvemini valamint Eugenio Fascetti edzősködött, mindketten 4 évig. A jelenlegi edző Giampiero Ventura, aki 2009. június 27-től irányítja a klubot. Elődje az az Antonio Conte volt, aki 2001-után juttatta fel a csapatot a Serie A-ba.

  • Magyar 1919-1946 Egri Erbstein 1928-1929
  • osztrák Josef Uridil 1929–1930
  • Magyar 1919-1946 Hajdu 1930–1931
  • Magyar 1919-1946 Weisz Árpád 1931–1932
  • Magyar 1919-1946 Egri Erbstein és Magyar 1919-1946 Barr László 1932–1933
  • osztrák Tony Cargnelli 1933–1934
  • osztrák Engelbert Koenig 1934–1935
  • Magyar 1919-1946 Kuttik András 1935–1936
  • osztrák Tony Cargnelli 1936–1938
  • Magyar 1919-1946 Ging József 1938–1939
  • Magyar 1919-1946 Kuttik András 1939
  • olasz Raffaele Costantino 1939–1940
  • olasz Luigi Ferrero 1940–1941
  • Magyar 1919-1946 Kuttik András 1941
  • olasz Raffaele Costantino 1941
  • német Stanislao Klein 1941–1942
  • olasz Raffaele Costantino 1942–1943
  • olasz Giovanni Vanicsek 1943
  • olasz Raffaele Costantino 1944–1945
  • Magyar 1919-1946 Kuttik András 1946
  • olasz Raffaele Costantino 1946–1947
  • Magyar 1946-1949 Nehadoma János 1947
  • Magyar 1946-1949 Kuttik András 1947–1948
  • Magyar 1946-1949 Plemich Ferenc 1948
  • Magyar 1946-1949 Kuttik András 1948
  • olasz Raffaele Costantino 1948–1949
  • Magyar 1946-1949 Plemich Ferenc 1949
  • Magyar 1946-1949 Sárosi György és olasz Francesco Capocasale 1949–1950
  • olasz Raffaele Costantino 1950
  • olasz Francesco Capocasale 1950
  • olasz Federico Allasio 1950
  • olasz Ambrogio Alfonso 1950–1951
  • olasz Mario Sandron 1951
  • olasz Paolo Giammarco 1951
  • olasz Pietro Piselli 1951
  • olasz Raffaele Costantino 1951–1952
  • olasz Vincenzo Marsico 1952
  • olasz Raffaele Sansone 1952–1953
  • olasz Francesco Capocasale 1953–1956
  • olasz Federico Allasio 1956–1958
  • olasz Paolo Tabanelli 1958–1959
  • olasz Francesco Capocasale 1959–1961
  • olasz Onofrio Fusco 1961
  • argentin Luis Carniglia 1961
  • olasz Federico Allasio 1961–1962
  • olasz Onofrio Fusco 1962
  • olasz Pietro Magni 1962–1963
  • olasz Tommaso Maestrelli 1963–1964
  • olasz Paolo Tabanelli 1964
  • olasz Francesco Capocasale 1964–1965
  • olasz Onofrio Fusco 1965
  • argentin Ugo Lamanna 1965–1966
  • olasz Filippo Calabrese 1966
  • olasz Lauro Toneatto 1966–1969
  • olasz Oronzo Pugliese 1969–1970
  • olasz Carlo Matteucci 1970
  • olasz Lauro Toneatto 1970–1972
  • olasz Carlo Regalia 1972–1974
  • olasz Luciano Pirazzini 1974–1975
  • olasz Gianni Seghedoni 1975–1976
  • olasz Giuseppe Pozzo 1976
  • olasz Giacomo Losi 1976–1978
  • olasz Mario Santececca 1978–1979
  • olasz Giulio Corsini 1979
  • olasz Enrico Catuzzi 1979
  • olasz Antonio Renna 1979–1981
  • olasz Enrico Catuzzi 1981–1983
  • olasz Luigi Radice 1983
  • olasz Bruno Bolchi 1983–1986
  • olasz Enrico Catuzzi 1986–1988
  • olasz Gaetano Salvemini 1988–1992
  • lengyel Zbigniew Boniek 1992
  • brazil Sebastião Lazaroni 1992–1993
  • olasz Giuseppe Materazzi 1993–1996
  • olasz Eugenio Fascetti 1996–2000
  • olasz Arcangelo Sciannimanico 2001–2002
  • olasz Attilio Perotti 2002–2003
  • olasz Marco Tardelli 2003–2004
  • olasz Giuseppe Pillon 2004
  • olasz Guido Carboni 2004–2006
  • olasz Rolando Maran 2006
  • olasz Giuseppe Materazzi 2006–2007
  • olasz Antonio Conte 2007–2009
  • olasz Giampiero Ventura 2009–

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbbször pályára lépett labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Név Mérkőzések
száma
1. Belgium belga Jean François Gillet 325
2. Olaszország olasz Giovanni Loseto 318
3. Olaszország olasz Mario Mazzoni 313
4. Olaszország olasz Giorgio De Trizio 273
5. Olaszország olasz Bruno Cicogna 262
6. Olaszország olasz Antonio Bellavista 251
6. Olaszország olasz Vittorio Spimi 251
8. Olaszország olasz Alessandro Carlini 236
9. Olaszország olasz Aurelio Galli 235
10. Olaszország olasz Angelo Terracenere 230


Legeredményesebb gólszerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Név Gólok
száma
1. Olaszország olasz Luigi Bretti 69
2. Magyarország magyar Vörös Mihály 54
3. Olaszország olasz Gionatha Spinesi 52
4. Olaszország olasz Biagio Catalano 50
5. Olaszország olasz Raffaele Costantino 47
6. Olaszország olasz Igor Protti 46
7. Olaszország olasz Giuseppe Scategni 44
8. Olaszország olasz Lucio Mujesan 41
9. Brazília brazil Barreto 40
9. Olaszország olasz Sandro Tovalieri 40

A vastagon szedett játékosok jelenleg is a klubban futballoznak.

Az elmúlt 10 év bajnoki- és kupaszereplései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnokság Helyezés M GY D V Rg–Kg Gk P Kupa Státusz
Serie A 2009–2010 10. 38 13 11 14 49–49 0 50 Coppa Italia 2009–2010 Harmadik forduló
Serie B 2008–2009 1. 42 22 14 6 65–35 +30 80 Coppa Italia 2008–2009 Harmadik forduló
Serie B 2007–2008 11. 42 13 16 13 50–55 -5 55 Coppa Italia 2007–2008 Harmadik forduló
Serie B 2006–2007 14. 42 12 14 16 40–46 -6 50 Coppa Italia 2006–2007 Első forduló
Serie B 2005–2006 13. 42 11 18 13 43–47 -4 51 Coppa Italia 2005–2006 Nyolcaddöntő
Serie B 2004–2005 10. 42 13 17 12 41–37 +4 55 Coppa Italia 2004–2005 Csoportkör
Serie B 2003–2004 21. 46 13 11 22 50–63 -13 50 Coppa Italia 2003–2004 Csoportkör
Serie B 2002–2003 10. 38 10 19 9 38–37 +1 49 Coppa Italia 2002–2003 Negyeddöntő
Serie B 2001–2002 6. 38 14 11 13 44–51 -7 53 Coppa Italia 2001–2002 Csoportkör
Serie A 2000–2001 18. 34 5 5 24 31–68 -37 20 Coppa Italia 2000–2001 Második forduló

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz AS Bari témájú médiaállományokat.

Hivatalos honlap