| Mátrai Sándor |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1932. november 20. |
| Születési hely |
Nagyszénás, Magyarország |
| Halálozási dátum |
2002. május 29. (69 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Magasság |
182 cm |
| Testtömeg |
78 kg |
| Poszt |
hátvéd |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Díjak, elismerések |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Mátrai Sándor sz. Magna Sándor (Nagyszénás, 1932. november 20. – Budapest, 2002. május 29.) atléta, rövidtávfutó, labdarúgó. 1952-ben az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az FTC-ben középhátvédként, a válogatottban jobbhátvédként játszott. Orosházán a stadiont róla nevezték el Mátrai Sándor Stadionnak, valamint szobor őrzi ugyanitt emlékét.
Nagyszénáson kezdett atletizálni. 1949 és 1952 között Orosházán sportolt. A rövidtávfutás mellett távolugrás és magasugrás tartozott a számai közé. Szerepelt is az 1952-es helsinki olimpián, a 4×100-as váltó tartalékaként. Ezután egy évet a Ferencvárosban (Bp. Kinizsi) szerepelt és itt váltott a labdarúgásra
Először gyorsasága révén középcsatárt játszott, majd hamar megtalálta helyét a védelemben. Az ő neve fémjelezte az úgynevezett Mátrai-féle "becsúszó szerelés" perfekt alkalmazását a labdarúgásban, ami abban az időben fogalom volt. Azóta sem látni ezt oly formában, mint ahogyan ezt ő tudta. Rendkívüli gyorsasága réven az egyedül a kapura törő csatárt utolérve, hátulról az egyik lába előretolásával, "halálos" biztonsággal rúgta el a labdát a csatár elöl anélkül, hogy az ellenfél lábát érintette volna.
1953 és 1968 között összesen 554 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (356 bajnoki, 173 nemzetközi és 25 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 50 (32 bajnoki, 18 egyéb). Háromszoros magyar bajnok és egyszeres MNK győztes.
1965-ben ő volt az év játékosa, és csapatkapitányként ő emelhette magasba a VVK-serleget. Tagja az 1962-1963-as VVK elődöntős és 1967-1968 döntős csapatnak.
1968-1969-ben az Egyetértés csapatában fejezte be az aktív sportot. Fenyvesi Mátéval együtt búcsúzott a Fraditól 1969 augusztusában az FC Vienna ellen. Budapesten a Népstadionban 2:0, Bécsben 3:1 volt az eredmény.
1956 és 1967 között összesen 81 alkalommal játszott a válogatottban. Háromszor szerepelt világbajnokságon (1958, 1962, 1966). 1962-ben ötödik, 1966-ban hatodik helyezést ért el a csapattal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmes lett.
- Magyar bajnok: 1962-1963, 1964, 1967.
- MNK győztes: 1957-1958.
- VVK győztes: 1964-1965, 2. 1967-1968, 3/4: 1962-1963.
- Világbajnoki 5. (1962, Chile), 6. (1966, Anglia).
- Európa-bajnoki 3. (1964, Spanyolország)
- Az év labdarúgója (1965)
- az FTC örökös bajnoka (1974)
- az MLSZ centenárium emlékérme (2001)
Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , II. kötet (I–R). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 289. o., ISBN 963-495-011-6
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest, Sportpropaganda, 1981, ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest, Sportpropaganda, 1985, ISBN 963-7543-04-X
