| Nyilasi Tibor |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1955. január 18. (57 éves) |
| Születési hely |
Várpalota, Magyarország |
| Állampolgárság |
magyar |
| Magasság |
189 cm |
| Becenév |
Nyíl |
| Poszt |
középpályás |
| Junior klubok |
|
|
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
| Díjak, elismerések |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Nyilasi Tibor (Várpalota, 1955. január 18. – ) labdarúgó, támadó középpályás, edző. A Ferencváros és az Austria Wien játékosa volt. Kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok. 1981-ben az év labdarúgója Magyarországon, magyar gólkirály és Ezüstcipő nyertes, 1984-ben osztrák gólkirály. 70 alkalommal szerepelt a válogatottban és 32 gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1978, 1982). 1981-ben Európa válogatott volt Csehszlovákia ellen. Edzőként a Ferencvárossal egyszeres magyar bajnok.
[szerkesztés] Úttörőstadion és Fradi junior évek
Nyilasi Tibor Budán, a Vízivárosban nőtt fel. A II. kerületi Medve utcai általános iskolában kezdte tanulmányait. Ott és a környékbeli grundokon nagyon sok tornacipőt rúgott szét ahhoz, hogy a sportot szerető édesapja 1965-ben elvigye a margitszigeti Úttörő Stadionba (1965–70), ahol Sepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört. Innentől heti két edzéssel megkezdte a rendszeres sportolást. 1966. február 23-án megkapta élete első játékosigazolását, majd 1967. április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Edzések, meccsek bűvöletében telt el összesen öt esztendő. Az Úttörőstadion csapatában 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. 14 évesen már 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt.
1970-ben Kertész János, a Ferencváros (1970–83) ifjúsági csapatának akkori edzője látogatott ki a pályára és Nyilasit a zöld-fehérekhez, hívta, aki Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. A család akkor már Kelenföldön lakott, nem messze onnan, ahol Sebes Gusztáv, az Aranycsapat híres szövetségi kapitánya élt. Ő is látta játszani a tehetséges Nyilasit, beszélt is vele, így tudta, hogy a szíve a Fradihoz húz. Neki is köze volt a ferencvárosi szerződésben.
| „ |
Játéktudása, futball-érettsége, kombinatív készsége, társainak helyzetbe hozása, cselező és gólszerző tudását nézve bármikor, bármelyik csatár- vagy fedezetposzton helye lett volna az én híres, sokak által aranycsapatnak nevezett, aranyos, csibész tizenegyemben… |
” |
|
– Sebes Gusztáv
|
Tehetségére jellemző, hogy a Fradi ifiben korosztályt is ugrott és ötvenötös születése ellenére az ötvenhármas korosztálynál vették figyelembe. Ekkor ismerte meg Ebedli Zoltánt, Viczkó Tamást és Vad Istvánt. Edzője Rákosi Gyula lett. 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett. Utolsó junior évében a csapattal, tizenegy év után megnyerték a bajnokságot. Ezekben az időkben egy-egy mérkőzésen már az első csapatban is szerepelt. Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én a Népstadionban volt a Komló ellen (1:0). Csereként állt be Engelbercht helyére az 53. percben.
A magyar ifjúsági válogatottban 15 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Budapest válogatott 16, serdülő válogatott 3 alkalommal volt.
Két bajnoki cím, valamint három Magyar Kupa-győzelem megszerzése után 30 találattal 1981-ben ő lett a bajnokság gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben az Európai Ezüstcipőt is. Szerepelt az 1975-ben Kupagyőztesek Európa Kupája döntőt játszó FTC-ben. Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt lőtt.
Szerepelt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is, ahol öt mérkőzésen két gólt szerzett. A nemzetközi sikereknek köszönhetően 1983-ban szerződést ajánlott neki az Austria Wien(1983–87) együttese. Itt zsinórban három bajnoki címet szerzett és ez első idényben 1984-ben 26 találattal ő lett a bajnokság gólkirálya. Szerepelt az Európa-válogatottban is (1981).
A Ferencváros legendás játékosa edzőként is jeleskedett. Két időszakban irányította a zöld-fehéreket, 1990 és 1994 között egy bajnoki címet, három kupagyőzelmet és egy Szuperkupa győzelmet ért el vezetőedzőként. A második periódusában (1997-1998) kevesebb sikert szerzett, akkor az együttes ezüstérmet szerzett a bajnokságban. Összesen 253 (170+73) mérkőzésen ült a kispadon, ebből 171 bajnoki volt.
2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt.
Nyilasi hatalmas tapasztalatával és szaktudásával jelenleg a sporttelevízió kedvelt szakkommentátora.
Ferencvárosi TC
Austria Wien
- Osztrák bajnokság
- bajnok (3 alkalommal): 1983-1984, 1984-1985, 1985-1986
- 2. (2 alkalommal): 1986-1987, 1987-1988
- gólkirály: 1983-1984 (26 gól)
- Osztrák kupa:
- győztes (1 alkalommal): 1986
- döntős (2 alkalommal): 1984, 1985
- Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)
- UEFA-kupa
Egyéni
Ferencvárosi TC
- Magyar bajnokság
- bajnok: 1991-1992
- 2.: 1990-1991, 1997-1998, 1998-1999 (idény közben távozott)
- 3.: 1992-1993
- Magyar Kupa
- győztes: 1991, 1993, 1994
- Magyar Szuper Kupa
Mérkőzései, góljai
| Klub |
Szezon |
NB1 |
MNK |
Nemzetközi |
Egyéb |
Összesen |
| Hely. |
Mérk |
Gól |
Hely. |
Mérk |
Gól |
Kupa |
Hely. |
Mérk |
Gól |
Mérk |
Gól |
Mérk |
Gól |
Ferencvárosi TC |
1972–73 |
2. |
1 |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
1 |
— |
| 1973–74 |
2. |
2 |
— |
1. |
2 |
— |
— |
— |
— |
— |
2 |
— |
6 |
— |
| 1974–75 |
3. |
25 |
6 |
— |
1 |
1 |
KEK |
2. |
5 |
2 |
11 |
7 |
42 |
16 |
| 1975–76 |
BAJNOK |
28 |
12 |
1. |
6 |
4 |
KK |
— |
2 |
3 |
15 |
9 |
51 |
28 |
| 1976–77 |
3. |
26 |
17 |
2. |
5 |
2 |
BEK |
— |
3 |
4 |
4 |
2 |
38 |
25 |
| 1977–78 |
9. |
28 |
8 |
1. |
8 |
1 |
UEFA |
— |
2 |
— |
— |
— |
38 |
9 |
| 1978–79 |
2. |
29 |
21 |
2. |
11 |
7 |
KEK |
— |
4 |
1 |
10 |
17 |
54 |
46 |
| 1979–80 |
6. |
22 |
12 |
— |
— |
— |
UEFA |
— |
2 |
— |
11 |
4 |
35 |
16 |
| 1980–81 |
BAJNOK |
34 |
30 |
— |
5 |
1 |
— |
— |
— |
— |
2 |
2 |
41 |
33 |
| 1981–82 |
2. |
25 |
10 |
— |
— |
— |
BEK |
— |
2 |
— |
2 |
— |
29 |
10 |
| 1982–83 |
2. |
23 |
15 |
— |
3 |
5 |
UEFA |
— |
4 |
— |
9 |
8 |
39 |
28 |
| Összesen |
243 |
131 |
|
41 |
21 |
|
24 |
10 |
66 |
49 |
374 |
211 |
| Klub |
Szezon |
Osztrák BL |
Osztrák Kupa |
Nemzetközi |
Egyéb |
Összesen |
| Hely. |
Mérk |
Gól |
Hely. |
Mérk |
Gól |
Kupa |
Hely. |
Mérk |
Gól |
Mérk |
Gól |
Mérk |
Gól |
Austria Wien |
1983–84 |
BAJNOK |
29 |
26 |
2. |
7 |
9 |
UEFA |
5 / 8. |
8 |
9 |
16 |
7 |
60 |
51 |
| 1984–85 |
BAJNOK |
26 |
17 |
2. |
4 |
2 |
BEK |
5 / 8. |
6 |
2 |
17 |
19 |
53 |
40 |
| 1985–86 |
BAJNOK |
20 |
18 |
1. |
1 |
2 |
BEK |
— |
4 |
1 |
12 |
17 |
37 |
38 |
| 1986–87 |
2. |
19 |
9 |
— |
1 |
2 |
BEK |
— |
— |
— |
11 |
10 |
31 |
21 |
| 1987–88 |
2. |
26 |
11 |
— |
1 |
3 |
UEFA |
— |
2 |
— |
10 |
8 |
39 |
22 |
| Összesen |
120 |
81 |
|
14 |
18 |
|
20 |
12 |
66 |
61 |
220 |
172 |
| Összesen |
363 |
212 |
|
55 |
39 |
|
44 |
22 |
132 |
110 |
594 |
383 |
[szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Ki kicsoda a magyar sportéletben? , II. kötet (I–R). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 395. o., ISBN 963-495-011-6
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest, Sportpropaganda, 1981, ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest, Sportpropaganda, 1985, ISBN 963-7543-04-X
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Hoppe Pál - Szabó Ferenc: A Nyíl (Budapest, 1984)
- Nagy Béla: Nyilasi album (Budapest, 2003) (formailag hibás) ISBN 963-6002-431-6
- Nyilasi Tibor a www.futball-adattar.hu oldalon